Back to top

Válságkezelő támogatási programot készít elő az agrártárca

25 milliárd forintos válságkezelő támogatási programot készít elő az agrártárca a mezőgazdaság és élelmiszeripar szereplői számára. Ebből 3 milliárd forinthoz jut majd a baromfiipar - jelentette be Nagy István agrárminiszter a Bro-Ker-Bét Kft. új baromfitelepének avatóján.

Ünnepélyes keretek között avatta fel új baromfitelepét a Bro-Ker-Bét Kft., mely 1989 óta foglalkozik elsősorban húshibrid szülőpárok előállításával és tartásával. A beruházás a Pest megyei Hernád nagyközségben, összesen 2,3 milliárd forintból valósult meg, mely összeghez a Vidékfejlesztési Program 395 millió forintos támogatást biztosított.

Az avatón részt vett Nagy István agrárminiszter is, aki köszöntőjében úgy fogalmazott: ez a beruházás is azt bizonyítja, a magyar gazdatársadalom bízik a jövőben s nyitott a fejlesztésre, ami a versenyképesség záloga is egyben. Mint mondta, a szaktárca az elmúlt időszakban sokat dolgozott azon, hogy stabilizálja a magyar állattenyésztés, így a baromfiágazat helyzetét is. Ennek fontos része

az a 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási program, melyet a mezőgazdaság és élelmiszeripar szereplői számára készítettek elő, s amelyből a baromfiágazat 3 milliárd forinthoz jut majd.

„A célunk Magyarország élelmiszerellátási biztonságának fenntartása, termelőkapacitásának megerősítése, ezzel együtt pedig a munkahelyek védelme. A program csaknem 35 ezer vállalkozást, rajtuk keresztül pedig mintegy 140 ezer foglalkoztatottat érint” – magyarázta a tárcavezető. Hangsúlyozta, az említett összegből 24 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás. Ebből az élelmiszeripar, a dísznövény-, a zöldség-, a bor-, a sertés- és a baromfiágazat, továbbá a méhészek, a haltermelők, valamint a juh-, a kecske-, a nyúl-, a tejelő-, illetve húsmarha ágazat szereplői jutnak forrásokhoz.

Ez év nyarán egy másik, 100 milliárd forint keretösszegű, fejlesztéseket ösztönző pályázati csomagot is életbe léptetnek. Ezen összeg fele áll majd az állattenyésztési ágazat szereplői rendelkezésére.

Ennek különlegessége – Nagy István szavaival élve –, hogy megemelték a támogatás felső határát, méghozzá 500 millió forintról 2 milliárd forintra. Mint mondta, a koronavírus-járvány rávilágított az állattenyésztési ágazat fontosságára, éppen ezért van szükség azokra a beruházásokra, amelyek versenyképessé tehetik azt. Kiváló példa a hernádi beruházás, mellyel a Bro-Ker-Bét Kft. úgy törekszik a termelés maximalizálására, legmagasabb szinten történő tartására, hogy közben az állatjóléti körülményeknek és az állategészségügyi előírásoknak is a legmesszemenőbb módon megfelel.

Temesi István, a vállalat stratégiai igazgatója elmondta, a beruházással új munkahelyeket is létrehoztak: 137 főnek tudnak hosszútávú megélhetést biztosítani. Beszélt arról is, hogy az új telepen a tojástermelés olyannyira beindult, hogy a közeljövőben a keltető bővítésére is szükség lesz. Beszédet mondott ez alkalomból Pogácsás Tibor, a térség országgyűlési képviselője is. Szavai szerint a beruházó cég olyan helybeni értéket képvisel, melyre nagy szüksége van a településnek.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Koronavírus: Új-Zélandon a fagyasztott élelmiszerekre gyanakszanak

Új-Zélandon koronavírussal frissen fertőzött embereket találtak, jelenleg a fagyasztott élelmiszerekre gyanakszanak a szakemberek. A vizsgálat megkezdődött.

Nem szegte a gazdák beruházási kedvét a koronavírus

A hazai gazdák továbbra is kiemelkedően fontosnak tartják a beruházásokat, sőt, 22%-uk a tavalyinál nagyobb mértékben tervez fejleszteni – derült ki a Budapest Bank legfrissebb Agrárgazdasági Indexéből*.

Pályázat a hungarikumok megismertetésére

A kormány határozata alapján az idén nyolcszázmillió forint egyszeri többletforrás jut a hungarikumok és nemzeti értékek népszerűsítésére, és 2021-től szintén nyolcszázmillió forintot biztosít az állam erre a célra - írta a Magyar Hírlap pénteken.

Juhágazat: innováció a Debreceni Egyetemen

Az állatok szaporításának biotechnológiája az 1980-as években élte először aranykorát. A világban azóta is töretlen a fejlődés. Ezzel szemben nálunk, főként a kiskérődzőknél, 1990 után megtört a lendület, de hitelesebb, ha azt mondjuk, eljelentéktelenedett a módszer. Pedig az előnye és a haszna elvitathatatlan, ugyanakkor a juhágazatban jelenleg csak 20–25 helyen foglalkoznak inszeminálással.

Csányi Sándor: 30–50 mintagazdaságra lenne szükség a magyar agráriumban

Termelési oldalról kevésbé rázta meg a magyar agráriumot a koronavírus-járvány, piaci oldalról azonban komoly hatások jelentkeztek – mondta Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, a Bonafarm Csoport tulajdonosa Győrffy Balázsnak, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökének, akivel a Szóvetés című podcast-sorozat keretében beszélgetett.

Már itt vannak, a kérdés, hogy mi is akarjuk?

Szinte minden héten újabb és újabb fejlemény kerül napvilágra farkas- és medveügyben. Két éve kezdődött az a bizonyos medvehajsza, ahol helikopterek, rendőrök, természetvédelmi őrök rohangáltak a nőstény Robi után (…), akit Hevestől egészen Csongrádig (Csongrád-Csanád) szinte szó szerint kikergettek az országból. Azóta szerencsére a kergetőzések megszűntek, az észlelések ellenben gyarapodtak.

Akik nyertesen kerültek ki a pandémiából

Magyarországon a liszt értékesítési volumene 168%-kal nőtt márciusban, áprilisban pedig 200 online webshop nyílt naponta. Nem minden felfutás ilyen evidens azonban - a PwC Magyarország tanácsadói elemzést készítettek arról, hogy mely iparágak, termékek, illetve szolgáltatások kerültek ki nyertesen a több hónapig tartó járványügyi helyzetből.

Magyarország természeti öröksége Európában is egyedülálló

Egyre nagyobb a társadalmi igény hazánk természeti kincseinek bemutatására és a szemléletformálásra - jelentette ki dr. Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Harkály Ház látogató- és oktatóközpont átadási ünnepségén, szerdán, Mátrafüreden.

A pandémia hatása, nyári aratás, hogy áll a csemegekukorica itthon - a hét legfontosabb hírei

Termelési oldalról kevésbé rázta meg a magyar agráriumot a koronavírus-járvány, piaci oldalról azonban komoly hatások mutatkoznak – értékelte az utóbbi hónapok történéseit Csányi Sándor – olvasható a Magyar Mezőgazdaság e heti számában.

Ősszel tárgyalhatja a parlament az új bortörvényt

Ősszel az Országgyűlés elé kerülhet az új bortörvény, amelynek szükségességét a Világgazdaságnak az agrárminiszter azzal indokolta, hogy az ePincekönyv-rendszer bevezetése az összes hatósági eljárás felülvizsgálatát magával vonja, így alapjaiban változik meg a szőlő-bor ágazat adminisztrációja.