Back to top

Esős napok után – Növényvédelmi előrejelzés 28. hét

Az elmúlt hetek változékony, de jobbára csapadékos időjárása nem maradt növényvédelmi következmények nélkül. A nyáriasan meleg időjárás a bőségesebb csapadékellátottsággal párosulva nemcsak a kártevőknek kedvezett, hanem a nedvességkedvelő kórokozóknak is.

A nappali 25-30 °C körüli hőmérséklet általában éjszakára sem esett vissza, csupán 20 °C körülire hűlt a levegő, a talajpára miatt bőséges az éjszakai harmatképződés, így megnövekedett a növények nedvességborítottsága.

Az almástermésű növények körében

még mindig a lisztharmatfertőzés a domináns betegség, de a varasodás terjedésének is kedveznek a jelenlegi viszonyok

– bár a közepes mértékű levélfertőzöttség mellett a varas gyümölcsök aránya egyelőre még kicsi. A kedvező viszonyok miatt a járványos terjedés lehetősége fennáll levélen és termésen egyaránt. Az ervíniás fertőzés további terjedése figyelhető meg almában és körtében egyaránt, de más érzékeny fajok esetében is terjed a betegség. A beteg részek eltávolítása mellett

indokolt a rezes permetezések beiktatása a permetezési fordulókba.

Az almamoly rajzása az időjárás alakulásától függően hullámzó, egyes napokon alig fognak a csapdák, máskor pedig tömegesen repülnek a feromoncsapdákba. A meleg idő hatására az almásokban is megfigyelhető az atkák felszaporodása. Most még kétfoltos takácsatkából viszonylag kevés fertőzi a leveleket (1-3 atka/levél), de piros gyümölcsfa-takácsatkából levelenként 15-20 egyed is megfigyelhető. A körte-levélbolhák L1-L5 lárvafokozatai találhatók meg a hajtásokon, a felszaporodás megelőzése érdekében védekezzünk ellenük.

Folyamatosan rajzik a szilvamoly, némi visszaesés után ismét emelkedő számban repülnek a lepkék, akárcsak a keleti gyümölcsmoly esetében. Itt a háromnapi fogás eléri a 25-40 darabot is.

A cseresznye és a meggy érésének előrehaladtával egyre több a moníliás gyümölcsfertőzés, ami a gyümölcsrepedés, a szélverés és a fokozódó cseresznyelégy-rajzás egyenes következménye.

A diófák levelein a korábbi baktériumos fertőzés mellett a gnomóniás megbetegedés is megjelent, most még inkább a leveleken látható, rezes permetezéssel elejét vehetjük, hogy átterjedjen a termésre.

Amerikai szőlőkabóca
Az esős napok következtében a szőlő levelein

megjelentek az első peronoszpórás „olajfoltok”.

A betegség könnyen átterjedhet az érzékeny fenológiai stádiumban levő fürtökre is. A korábban észlelt feketerothadás-tünetek további terjedése figyelhető meg, de még nem járványos a megbetegedés mértéke. A lisztharmatfertőzés veszélye levélen és a fürtökön egyaránt folyamatos, és az idő szárazabbra fordulásával fokozódó veszéllyel kell számolni. Az amerikai szőlőkabóca lárváinak fejlettsége országrészenként változó. Míg délen a lárvák zöme L2-L4 állapotú, a hűvösebb tájegységekben L1-L2 a domináns tömeg.

Az ellenük való védekezés optimális időpontja a lárvák 3-as, 4-es fokozatának elérésekor van.

Már megfigyelhető az amerikai lepkekabóca betelepedése is a szőlőültetvényekbe, bár a fertőzés még nem magas.

Részletes növényvédelmi előrejelzésért látogassák a www.magyarnovenyorvos.hu honlapot.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Borászat a Márton-hegy szívében

A főapátság a második világháborút követő politikai döntés nyomán vesztette el azt a lehetőséget, hogy tovább folytassa az évszázadok során magas színvonalra emelt szőlő- és bortermelést. Tizenöt éve újra elkezdődött a borkészítés a Pannonhalmi Főapátság pincészetében.

A pazar dáliák

A júliustól októberig nyíló szabadföldi dáliák ékei a kerteknek, pazar virágzásuk a korai fagyokig eltart. A virágágyakat mozgalmassá teszik, méghozzá nem is akárhogyan, hiszen a virágok mérete, formája és színe rendkívül változatos. Szédítően gazdag árnyalataik miatt színkirályoknak is nevezik őket.

A kukorica gyógyhatásai

A kukoricára a főtt strandeledel változatát leszámítva jószerével már takarmánynövényként gondolunk. Pedig e többre érdemes növényt régebben nagy becsben tartották, sokféle módon használták elődeink, és még gyógyhatása is van…

Megkérdeztük a méhészt: Hogyan gyéríti az atkát nyáron?

Itt a nyár, véget érnek a pörgetések, amikor is az atkagyérítés és -írtás valamilyen formáját el kell végezni ahhoz, hogy a méhek a beteleléskor a lehető legkevesebb atkaszúrást kapják. Az atkagyérítés fontosságának megértése és az egész évet átfogó gyérítési stratégia kulcsfontosságú a méhek életben tartásához és a méhészkedés sikeréhez. Erről kérdeztük a méhészeket.

Nyáron gyorsabban készül a komposzt

A nyár folyamán rengeteg zöldhulladék keletkezik a kertekben, és a konyhában, ami komposztálható. Ez az anyag talajszerkezetet javít és tápanyagot szolgáltat, így jól újrahasznosítható. A zöldhulladék nem szemét! Érdemes mindenkinek berendezkedni a komposztkészítésre azért is, mert jövőre a kerti hulladék égetése már tilos lesz.

Forró augusztusért fohászkodnak a gazdák

A koráb­biaknál kisebb lendülettel indult a hazai görögdinnyeszezon és -export is. A termelők abban bíznak, hogy az el­ma­radó utazások miatt a németek több dinnyét esznek majd otthon, így nőhet a kivitel, egyúttal pedig itthon sem zuhannak a mélybe az árak.

A globális citruspiac alakulása

Főként a kedvezőtlen időjárási viszonyoknak köszönhetően a citrusok termelésében és feldolgozásában jelentős visszaesés várható a 2019/2020-as becslések alapján.

Tudta, hogy a tea Európában is termeszthető?

Egy új, Hollandiában nemesített teafajta bírja az európai klímát, a hideget, a havat, így alkalmas arra, hogy európai országokban, így Magyarországon is termeszthessük. Az új teafajtával lehetőség nyílik arra, hogy a teát ne távoli országokból importáljuk. Olcsóbb és környezetkímélőbb lenne kiszolgálni az igényeket helyben termett teával.

Gondoskodjunk róluk nyáron is

Énekesmadarainkra ne csak télvíz idején gondoljunk, hanem a nyári kánikulákkor is segítségükre lehetünk. Ezekben az időszakokban nekik is sok folyadékra van szükségük, ezért aki teheti, segítse apró tollasainkat.

Hazai málnafajták

Az éghajlatváltozás nem kedvez ugyan a melegre érzékeny bogyósok termesztésének, de a kertben megtalálhatjuk a helyüket. A szamóca után a málna-fajtákat vesszük sorra, annál is inkább, mert Fertődön sok értékes magyar nemesítésű hibrid született.