Back to top

Megingott az agrárium válságállósága

A Takarékbank agrárelemzői szerint még az idén csökkenhet az agrár-élelmiszeripari kibocsátás az Európai Unióban. Az élelmiszer termékpályák állapotát és kilátásait bemutató új Takarék AgrárTrend Index alapján, bár kissé javultak az agrárium szereplőinek várakozásai a második negyedév végére, de az elemzők véleménye szerint megingani látszik az agrárium válságállósága.

Mezei Dávid
Fotó: Takarékbank
Sorra jelennek meg a zöld megállapodás végrehajtását célzó jogszabályjavaslatok az Európai Unión belül – 2030-ra 25 százalékkal szeretnék felemelni az ökológiai területek arányát. Ezzel párhuzamosan komoly megszorításokat javasol az Európai Bizottság a műtrágyák, növényvédő szerek használatával kapcsolatban.

Az európai agrárium kibocsátását jelentős mértékben akarja az Unió csökkenteni, ugyanakkor minőségi javulást szeretnének elérni – mondja Mezei Dávid, a Takarékbank Agrár és Uniós Kapcsolatok ügyvezető igazgatója.

Az eddig is már magas élelmiszer-biztonsági, környezetvédelmi és állatjóléti sztenderdeket az EU minél magasabb szintre emelné, ami mennyiségi kibocsátás-csökkenéshez vezet, ha csak az ökológiai területek arányát vesszük figyelembe.

– A kibocsátás-csökkenés okai részben a klímaváltozás elleni védekezés és a környezetvédelem támogatásán alapszanak. Másrészről az Európai Unió folyamatosan kereskedelmi megállapodásokat köt a harmadik országokkal – legutóbb a MERCOSUR tagjaival.

A megállapodások során az EU agrárpiaci hozzáférést ajánl fel – aminek legfőbb akadályai, egyben elszenvedői az európai termelők – a harmadik országoknak, ezáltal az Európai Bizottság mozgásterületet biztosítana magának a piacok között.

Emellett a kibocsátás-csökkentéssel a mennyiségi termelést kívánják visszaszorítani a minőségi termelés javára. Ehhez jelentős beruházásokra és fejlesztésekre van szükség. Igaz ez hazánkra is, hogy a nemzetközi piaccal felvehessük a versenyt.

Mezei Dávid a hazai támogatásokról is beszélt. Kifejtette, hogy két támogatás tartja lázban a termelőket: a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság enyhítésére létrehozott 25 milliárd forintos támogatáscsomag, mely gyakorlatilag a gazdaságok pénzügyi helyzetét kívánja javítani, valamint a Vidékfejlesztési Programban megjelenő 80 milliárd forintos támogatás, amiből 50 milliárd forint az állattenyésztési, 30 milliárd forint pedig a kertészeti ágazatot hivatott támogatni.

– A Takarékbank az elmúlt időszakban megjelent beruházási pályázatok megvalósításában jelentős részt vállalt. Közel 1000 projekt valósult meg közreműködésünkkel, és reméljük, hogy a Vidékfejlesztési Programban kiírt pályázatok esetében is hasonlóan tudunk részt venni – véli az ügyvezető igazgató.

A Takarékbank segítséget kíván nyújtani a gazdáknak a pályázatok beadásában, hogy a várhatóan nyár végén, szeptember elején kiírt pályázaton minél több ügyfél sikeresen tudjon részt venni.

Hollósi Dávid
Fotó: Takarékbank
Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója a koronavírus-járvány időszakában az agráriumot érő sokkhatásról beszélt, mely keresleti és kínálati oldalról is megmutatkozott az ágazatban. A részletek átfogóbb megismerése érdekében, a bank közvélemény-kutatást végzett ügyfeleinek körében. A minta kiválasztása kiválóan reprezentálja a hazai értékláncokat, és a beérkező adatok összegzésével az elemzők új agrárágazati bizalmi indexet állítottak össze.

Termékcsoportok és a területi megoszlás alapján az agráriumot leképező index összességében és termékpályánként is képes megmutatni negyedévről negyedévre a változásokat, mozgásokat.

A bank az első negyedév után most a második negyedév végi mérések eredményeit egyszerre publikálta a változások érzékeltetése végett.

A Takarék AgrárTrend Index értéke 2020 második negyedévének végén 27,5 pontra emelkedett a 48 pontos skálán, ami egy ponttal magasabb az első negyedévinél. A várakozások a búza, a napraforgó, a zöldségek, a tojás, a gyümölcs, valamint a sertés- és marhahús szegmensben működő cégeknél romlottak, a kukorica, a tej, a baromfihús és a szőlő-bor területen dolgozó vállalkozásoknál javultak.

Fotó: Takarékbank

A Takarék AgrárTrend Index megalkotásával a Takarékbank olyan agrár- és élelmiszeripari bizalmi mutatót alkotott, amely a megkérdezettek saját helyzetértékelése alapján és a belső szakértői előrejelzéseket is figyelembe véve dolgozik. Az index hónapokkal a statisztikai összesítések megjelenése előtt tudja jelezni, hogy merre tart az adott ágazat vagy alágazat, valamint a teljes magyar agrárium.

Az index két komponensből tevődik össze: a jelentősebb rész egy száz főből álló ügyfélbázis részére küldött kérdőívre alapul, amely az ügyfél adott időszakra vonatkozó helyzetértékelését tartalmazza, a végén egy összesítéssel: bizakodó, semleges, borúlátó. Továbbá ugyanezt a párbeszédet a legnagyobb szakmaközi szervezetekkel is lefolytatják. Kisebb súllyal bír az indexben a Takarékbank agrárelemzőinek elemzése, termékpályánkénti előrejelzése.

(A Takarékbank válaszadó ügyfelei 30 százalékban kisüzemek, 30 százalékban középüzemek, 40 százalékban nagyüzemek.) A válaszadók ágazati megoszlása a teljes agrárium kibocsátásának eloszlását, emellett az egyes agrárágazatok területi eloszlását is leköveti.

Az indexben a magyar agrárium termékpályáit négy szintre osztják: 1. termelői, 2. nagykereskedők, logisztikai szereplők, 3. élelmiszer-feldolgozók, 4. élelmiszer-kereskedők. Ezen osztályokon belül három kockázati csoportot alkotnak: input, munkaszervezés, output. Az ügyféltapasztalatokat ezekbe az egységekbe illesztik, az elemzői előrejelzéseket pedig a teljes termékpályára kivetítik.

Az elkövetkező időszakban eltérőek a várakozások a különböző szegmensekben.

A leginkább borúlátó trendek a szőlő-bor, marhahús- és baromfi termékpályákon láthatók.

Utóbbiak rendre messze az agrár-élelmiszeripari átlag alatt vannak. Ennek oka, hogy ezen ágazatok nagyobb mértékben kitettek a HoReCa szektornak, ezáltal esetükben jelentős keresletcsökkenésről beszélhetünk a válság miatt, viszont az utóbbi időszakban már enyhe növekedést tapasztaltak.

Derűlátóbbak a tojás-, szántóföldi zöldség és sertés szegmensben működő cégek. A tojással és a szántóföldi zöldséggel foglalkozó vállalkozások a koronavírus-járvány okozta válságot jobban átvészelték.

A tojásnál a húsvét miatti keresletnövekedés, továbbá az importnyomás visszaszorulása adott okot a pozitív kilátásokra, a szántóföldi zöldség esetében a karantén-időszak alatt is a jól tárolhatóság hozta előnyös helyzetbe az ágazat szereplőit az értékesítés szempontjából.

A közeljövőben a sertéságazatban várható erősebb visszaesés: az afrikai sertéspestis még mindig erőteljesen beárnyékolja az ágazatot. Termelői vélemények szerint valóban csökken a sertés ára, azonban közelít az egyensúlyi szinthez. Az átvételi árak csökkenése a feldolgozóknak kedvez, de a közeljövőben bizonytalanok az értékesítési lehetőségeik.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ellenségből barát – vírussal fertőzött gomba

A repcetermesztők minden évben jelentős veszteséget szenvednek el a szárrothadást és a fertőzés után pár napon belül a növényt elpusztító (Scle­rotinia sclerotiorum) gomba­kártevő miatt. Mycovírussal történt fertőzés után a repcét veszélyeztető gomba elveszíti fertőzőképességét.

A pandémia ellenére elégedetten zárta az évet a Pöttinger

Számos mezőgépgyártó nem a naptári év végével zárja le a gazdasági évet, hanem többnyire szeptembertől-szeptemberig számolják az árbevételt összegző éves beszámolójukat. Ausztria legnagyobb mezőgazdasági munkagépeket gyártó vállalkozása a Pöttinger is ezt a szisztémát követi, amely a 2019/2020-as gazdasági évet 366 millió euró árbevétellel zárta.

Csökkent a biogázüzemek száma Németországban

Az elmúlt tíz évben folyamatosan nőtt a biogázüzemek száma, tavaly Németországban volt a legtöbb üzem és így a legnagyobb biogáztermelő-kapacitás a világon. Az elmúlt év végével 9500 üzemet tartottak nyilván az országban, amelyek névleges kapacitása 3810 MW volt.

Időutazás egy élő majorságban

A Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely ősszel is szeretné megismertetni a kicsikkel és nagyokkal a régi idők szokásait és a kertművelést, valamint felhívni a figyelmet a felelős állattartásra.

Hogyan barátkozzunk macskákkal?

A sussexi és a portsmouthi egyetem pszichológusainak egy csoportja megfejtette a macskákkal való kapcsolatépítés titkát. Nem kell más csak egy lassú pislantás…

Az együttműködés hatalmas erő - a DélKerTÉSZ jó példa erre

A zöldséghajtatás az egyik legsikeresebb ágazat, köszönhetően a nagyfokú integrációnak is, aminek kiváló példája a 18 éve működő Délalföldi Kertészek Szövetkezete, fogalmazott Nagy István a VII. Zöldséghajtatási napon Szentesen. A FruitVeB és a DélKerTÉSZ közös rendezvényén gratulált a tész elért eredményeihez, és tájékoztatott az ágazat további erősödését szolgáló pályázati lehetőségekről.

A kistermelők a járvány hősei

A családi gazdálkodók és a kistermelők az utóbbi hónapok hősei az élelmezésben, mert a korona­vírus-járvány alatt végig a frontvonalban dolgoztak. A nehéz körülmények dacára velük voltak a feldolgozók, a szállítók és a kereskedők is, írja az október 16-i élelmezési világnap alkalmából kiadott közleményében az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete.

Hungarikum lett a Magyar népmesék rajzfilmsorozat

Tovább bővült a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár. A Hungarikum Bizottság Lakiteleken megtartott ülésén egyhangúan döntött a Magyar népmesék rajzfilmsorozat hungarikummá nyilvánításáról. A Hungarikumok Gyűjteményébe így jelenleg 76 érték tartozik, míg a Magyar Értéktárban található kiemelkedő nemzeti értékek száma 181-re emelkedett.

Önpusztító GM-hernyó

Egy angol biotechnológiai cég, amelyik genetikailag módosított (GM) szúnyogot hozott létre a dengue láz és a Floridában, illetve Texasban előforduló más, vérrel terjedő betegségek ellen, most önpusztító GM-hernyót fejlesztett ki. A cél a kukoricát és a rizst világszerte károsító kártevő megállítása volt.

A fenntarthatóság jegyében működik együtt az amerikai tejipari színe-java

Az USA tejiparának Innovációs Központja a napokban számolt be a „Net Zero Initiative” elnevezésű kezdeményezéséről, mellyel az ország tejüzemeit kívánják segíteni a fenntarthatóság szempontjából kulcsfontosságú új technológiák bevezetésében és jó gyakorlatok alkalmazásában. A projektben a világ egyik legnagyobb élelmiszeripari vállalata, a Nestlé is remek lehetőségeket lát.