Back to top

Okos talajgazdálkodás – Központi talajadatbázis jöhet létre Magyarországon

A fenntartható talajgazdálkodásról tartott online konferenciát szerdán a budapesti Holland Nagykövetség és a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület. Az előadók konkrét példák és a szabályozási mellett a termelési oldal bemutatásával keresték a választ arra, hogy hogyan lehet visszaállítani a túlhasznált termőföld minőségét, valamint, hogy hogyan lehet megóvni a talajt.

René van Hell
René van Hell, magyarországi holland nagykövet beszédében kiemelte: az éghajlatváltozáshoz rugalmasan alkalmazkodó mezőgazdaság, az egészséges ökoszisztéma és a fenntartható élelmiszerellátás elképzelhetetlen egészséges talaj nélkül, és számos fejlesztésre van szükség ezen a területen.

A klímaváltozás miatt az agrár- és környezetpolitikában Európa-szerte – beleértve a Közös Agrárpolitikát is – fontos szerepe van a talajerózió megoldásának.

Az európai mezőgazdaságnak úgy kell biztosítania a tápláló, magas minőségű élelmiszert, hogy eközben sokkal fenntarthatóbban kezeli a természeti erőforrásokat. Ez Hollandiának is érdekében áll: hiába termelnek sokat, és van fontos szerepe az agrárexportnak az ország gazdaságában, mégis fenntartható irányba mozdították a termelést – mondta a nagykövet. Hozzátette: kiemelt szerepet kap az innováció, amelynek eredményeit a mezőgazdasági termelés és logisztika minden területén felhasználják. René van Hell elismerően szólt arról, hogy Magyarország az EU-ban az elsők között ismerte fel a precíziós agrárium előmozdításának gazdasági és környezeti szükségességét. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ebben, és a közös megoldások megtalálásában a különböző EU-programok és projektek is segíteni tudják a tagállamokat.

René van Hell külön kiemelte az Európai Bizottság „Mission area: Soil health and food” című, vagyis a talaj minősége és az egészséges élelmiszer közötti összefüggést középpontba helyező kezdeményezését, amelynek egyik ambiciózus célja, hogy az európai talajok legalább 75 százaléka egészséges legyen.

Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára előadásában a magyarországi Digitális Agrár Stratégia (DAS) keretében megvalósítandó „Soilweb” nevű digitális talajtani adatbázisról beszélt. A DAS az utolsó, de legbonyolultabb szakaszában van: a megvalósításhoz szükséges anyagi források nagyságáról éppen a napokban születhet kormánydöntés.

A helyettes államtitkár elmondta: Magyarországon mintegy 5 millió hektárt tesznek ki a mezőgazdaságban használt földterületek.

A Soilwebbel szükségességével kapcsolatban elmondta: a különböző törvényi szabályozások és bizonyos piaci követelmények miatt hiába gyűjtenek be évente mintegy 200.000 talajmintát a talajlaborok, ezek a minták nincsenek standardizálva, és helyszínhez rendelve, és nincs egy központi adatbázis. Ezért szeretnének kiépíteni a mezőgazdasági termelők számára biztosított, nagyfelbontású talajtani adatokon alapuló automatizált tápanyagutánpótlási szaktanácsadási rendszert és egy webes alkalmazást. Az automatizált adatgyűjtés során a termelők által eljuttatott talajmintákból és az azok pontos helyét tartalmazó és igazoló információkból a laborokban keletkező talajvizsgálati adatokat automatikusan továbbítják egy központi állami talajtani adattárba. Az ehhez kapcsolódó kidolgozandó webes alkalmazásban a termelő maga állíthatja össze a tápelemmérleg-számításhoz és a tápanyaggazdálkodási szaktanácsadáshoz szükséges paramétereket, így az igényeinek megfelelő, az adott táblára vonatkozó eredményeket kap kézhez. A projektben az AM mellett részt vesz a Nébih, a NAIK-Agrárgazdasági Kutató Intézet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont - Talajtani és Agrokémiai Intézete.

A konferencián a precíziós talajgazdálkodással kapcsolatos jó példákról is szó esett a tapasztalatcsere jegyében. Corné Kempenaar, a Wageningeni Egyetem kutatója kiemelte: a gazdálkodók a történelem során mindig is tisztában voltak az egészséges talaj fontosságával. A precíziós mezőgazdaság – vagy a szintén gyakran használt okos, illetve digitális gazdálkodás – egy olyan gazdaságirányítási rendszer, amely a méréseken, és azon alapul, hogy állandóan reagálnak a termények, az állatállomány és a környezet idő- és térbeli változékonyságára. A döntéshozatalt mindig a mért adatok alapozzák meg – hangsúlyozta. Corné Kempenaar előadásából kiderült, hogy a holland gazdaságok körében körülbelül 2010 óta folyamatosan és ütemesen nő a különböző digitális mérőeszközök alkalmazása, ilyenek például a talajszenzorok és -szkennerek. Gelencsér Géza, a Somogy megyei Koppányvölgy Natúrpark példáján mutatta be, hogy hogyan valósult meg 10 település összefogásával, közös projektjében a természeti erőforrások megóvása.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megnyitották a balatonfüredi borheteket

Megnyitották a balatonfüredi borheteket, a rendezvényen a borászok támogatását célzó 1,8 milliárd forintos támogatási csomagot jelentett be Nagy István agrárminiszter.

Növények talaj nélkül: homok és kőzetgyapot

A talaj nélküli növénytermesztésnek üzemi méretekben is nagy jelentősége van, hiszen az ilyen vízkultúrás rendszerben akár 90%-kal kevesebb vizet használhatunk fel, mint a hagyományos földben való termesztésnél - hiszen a tápoldat kering, nincs párolgási veszteség... A homokot inkább házilag használhatjuk ilyen célra, ám a kőzetgyapot mind hobbi, mind pedig üzemi termesztésben bizonyított már.

Szerencsés, aki le tudta aratni a gabonát

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai alapján az őszi búza aratása 97 százalékos készültségen áll, a közel 900 ezer hektár vetésterületből mintegy 2000 hektáron áll még a gabona. A búza országos termésátlaga hektáronként 5,28 tonna, a termés 60-70 százaléka takarmánybúza.

Az eső után meleg időben zajlik a szem- és magképződés

A hét első felében hazánk döntő részén kiadós öntözést kaptak a nyári növényeink. A nedvességgel feltöltődött talaj és a folytatásban várható stabilan meleg, száraz idő sok napsütéssel optimális körülményeket teremt a fő szántóföldi növényünknek számító kukorica és a napraforgó szem- és magképződésére.

Bővült a magyar agrároktatás Erdélyben

Az erdélyi magyar agrároktatás iránti érdeklődés is megnőtt, mi több, a 2020-2021-es tanévben új szak indul.

Szüret a kanadai háztetőkön

A városi méhészet már megszokott dolog Kanadában, de szőlőt termeszteni a házak tetején merőben újdonság. Montreálban három irodaház tetejét telepítették be szőlővel, az első szüretből készült bort idén tavasszal mutatták be.

„Úgy nem nyersz, ha meg sem próbálod” - Állattartó telepek korszerűsítése

Holló Mátyással már 2013-ban is találkoztunk, akkor a Kistermelők Lapjában az év juhászaként mutattuk be. Az idei találkozásunk apropója az, hogy megmutassuk, hogyan érdemes a gazdálkodásba, fejlesztésekbe pályázati forrást bevonni.

Megjelent az erdészeti csemetekertek gépbeszerzését célzó pályázati felhívás

Annak érdekében, hogy a gazdák a mezőgazdaságilag gyenge termőképességű területeken minél több erdőt hozhassanak létre, az Agrárminisztérium a támogatások átalakításával, a jogszabályok módosításával, így a versenyképesség növelésével olyan feltételeket teremt, amelyekkel az erdőgazdálkodást versenyképesebbé, a termelőket pedig érdekeltté teszi abban, hogy a gyengébb minőségű területeken további erdőtelepítések történjenek.

Kiemelkedő munkát végez a természetvédelmi őrszolgálat Magyarország védett értékeinek megőrzésében

Magyarországon a természetvédelmi őrszolgálat jelenleg 253 tagú, mintegy 850 ezer hektár védett természeti terület és 2 millió hektár Natura 2000 terület megóvása érdekében dolgoznak.

Jóval több az ellenőrzés

Idén már az új, a korábbinál jóval szigorúbb uniós növény-egészségügyi rendszer működik. Bővült a csak növényútlevéllel orgalmazható növények és növényi termékek köre, a károsítók behurcolását pedig a beutazók poggyászának szigorúbb ellenőrzésével is igyekeznek megakadályozni. Lapunknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei összegezték az első tapasztalatokat.