Back to top

Okos talajgazdálkodás – Központi talajadatbázis jöhet létre Magyarországon

A fenntartható talajgazdálkodásról tartott online konferenciát szerdán a budapesti Holland Nagykövetség és a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület. Az előadók konkrét példák és a szabályozási mellett a termelési oldal bemutatásával keresték a választ arra, hogy hogyan lehet visszaállítani a túlhasznált termőföld minőségét, valamint, hogy hogyan lehet megóvni a talajt.

René van Hell
René van Hell, magyarországi holland nagykövet beszédében kiemelte: az éghajlatváltozáshoz rugalmasan alkalmazkodó mezőgazdaság, az egészséges ökoszisztéma és a fenntartható élelmiszerellátás elképzelhetetlen egészséges talaj nélkül, és számos fejlesztésre van szükség ezen a területen.

A klímaváltozás miatt az agrár- és környezetpolitikában Európa-szerte – beleértve a Közös Agrárpolitikát is – fontos szerepe van a talajerózió megoldásának.

Az európai mezőgazdaságnak úgy kell biztosítania a tápláló, magas minőségű élelmiszert, hogy eközben sokkal fenntarthatóbban kezeli a természeti erőforrásokat. Ez Hollandiának is érdekében áll: hiába termelnek sokat, és van fontos szerepe az agrárexportnak az ország gazdaságában, mégis fenntartható irányba mozdították a termelést – mondta a nagykövet. Hozzátette: kiemelt szerepet kap az innováció, amelynek eredményeit a mezőgazdasági termelés és logisztika minden területén felhasználják. René van Hell elismerően szólt arról, hogy Magyarország az EU-ban az elsők között ismerte fel a precíziós agrárium előmozdításának gazdasági és környezeti szükségességét. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ebben, és a közös megoldások megtalálásában a különböző EU-programok és projektek is segíteni tudják a tagállamokat.

René van Hell külön kiemelte az Európai Bizottság „Mission area: Soil health and food” című, vagyis a talaj minősége és az egészséges élelmiszer közötti összefüggést középpontba helyező kezdeményezését, amelynek egyik ambiciózus célja, hogy az európai talajok legalább 75 százaléka egészséges legyen.

Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára előadásában a magyarországi Digitális Agrár Stratégia (DAS) keretében megvalósítandó „Soilweb” nevű digitális talajtani adatbázisról beszélt. A DAS az utolsó, de legbonyolultabb szakaszában van: a megvalósításhoz szükséges anyagi források nagyságáról éppen a napokban születhet kormánydöntés.

A helyettes államtitkár elmondta: Magyarországon mintegy 5 millió hektárt tesznek ki a mezőgazdaságban használt földterületek.

A Soilwebbel szükségességével kapcsolatban elmondta: a különböző törvényi szabályozások és bizonyos piaci követelmények miatt hiába gyűjtenek be évente mintegy 200.000 talajmintát a talajlaborok, ezek a minták nincsenek standardizálva, és helyszínhez rendelve, és nincs egy központi adatbázis. Ezért szeretnének kiépíteni a mezőgazdasági termelők számára biztosított, nagyfelbontású talajtani adatokon alapuló automatizált tápanyagutánpótlási szaktanácsadási rendszert és egy webes alkalmazást. Az automatizált adatgyűjtés során a termelők által eljuttatott talajmintákból és az azok pontos helyét tartalmazó és igazoló információkból a laborokban keletkező talajvizsgálati adatokat automatikusan továbbítják egy központi állami talajtani adattárba. Az ehhez kapcsolódó kidolgozandó webes alkalmazásban a termelő maga állíthatja össze a tápelemmérleg-számításhoz és a tápanyaggazdálkodási szaktanácsadáshoz szükséges paramétereket, így az igényeinek megfelelő, az adott táblára vonatkozó eredményeket kap kézhez. A projektben az AM mellett részt vesz a Nébih, a NAIK-Agrárgazdasági Kutató Intézet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont - Talajtani és Agrokémiai Intézete.

A konferencián a precíziós talajgazdálkodással kapcsolatos jó példákról is szó esett a tapasztalatcsere jegyében. Corné Kempenaar, a Wageningeni Egyetem kutatója kiemelte: a gazdálkodók a történelem során mindig is tisztában voltak az egészséges talaj fontosságával. A precíziós mezőgazdaság – vagy a szintén gyakran használt okos, illetve digitális gazdálkodás – egy olyan gazdaságirányítási rendszer, amely a méréseken, és azon alapul, hogy állandóan reagálnak a termények, az állatállomány és a környezet idő- és térbeli változékonyságára. A döntéshozatalt mindig a mért adatok alapozzák meg – hangsúlyozta. Corné Kempenaar előadásából kiderült, hogy a holland gazdaságok körében körülbelül 2010 óta folyamatosan és ütemesen nő a különböző digitális mérőeszközök alkalmazása, ilyenek például a talajszenzorok és -szkennerek. Gelencsér Géza, a Somogy megyei Koppányvölgy Natúrpark példáján mutatta be, hogy hogyan valósult meg 10 település összefogásával, közös projektjében a természeti erőforrások megóvása.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Balástyán indult a tavaszi faültetési szezon

Környezetünk védelme, fejlesztése mindannyiunk kötelessége, amiért tennünk kell. Az Agrárminisztérium a tavaly meghirdetett településfásítási programmal is hozzájárul ahhoz, hogy kisebb-nagyobb falvak, városok az eddiginél kellemesebb élőhelyet biztosítsanak az ott lakóknak - fogalmazott az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Csongrád-Csanád megyei Balástyán.

Székelyföld jövője a biogazdálkodás

Az életünket felforgató világjárvány – a negatív hatások ellenére – bebizonyította, hogy a gazdaság egyik biztos alappillére a mezőgazdálkodás. Fontos tapasztalat ugyanakkor, hogy egyre nagyobb teret nyer az egészséges életmóddal és táplálkozással kapcsolatos szemlélet is.

Hasznos kölcsönhatások a talajban

A talaj összetett élő rendszer, amelyben fontosak a fizikai összetevők és kémiai folyamatok, termékenysége viszont a benne zajló biológiai folyamatoktól függ. Sajátos élővilágát baktériumok, algák, gombák és különböző állatok alkotják az egysejtűektől a gerincesekig, de ide soroljuk magukat a gyökereket is.

Nagydíjat kapott az AGROmashEXPO-n a mAXI-MAP

A 2021. március 3. és 6. között megrendezésre kerülő virtuális AGROmashEXPO termékversenyén Hazai Termékfejlesztési Díj kategóriában nagydíjat kapott az AXIÁL Kft. mAXI-MAP megoldása.

Már nyolc éve ünnepeljük a „Vadvilág Világapját”

Az ENSZ közgyűlése 2013-ban, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) aláírásának 40. évfordulója alkalmából az egyezmény aláírásának napját, március 3-át a Vadvilág Világnapjává (World Wildlife Day) nyilvánította.

Átadták a 39. AGROmashEXPO Termékfejlesztési díjait

A virtuális kiállítás programjainak sorát a Termékfejlesztési díjak átadása nyitotta meg. A Hazai Termékfejlesztési Nagydíjat idén az Axiál Kft. vihette haza.

Úttörő, innovatív kiállítás: már látogatható a 39. AGROmashEXPO, ezúttal virtuálisan

Mától látogatható a 39. AGROmashEXPO Nemzetközi Mezőgazdasági és Mezőgép Kiállítás, amely a szervezők ígérete szerint a korábbi évek rendezvényeihez hasonlóan rengeteg hasznos információt, agrárgépipari aktualitást kínál a látogatóknak. Az esemény regisztrációt követően ingyenesen látogatható, a programjai pedig élőben követhetők, sőt, vissza is nézhetők.

Innovatív megoldások a kiváló minőségű sertéshús előállításáért

Magas biológiai értékű sertéshús előállítására csaknem kétmilliárd forintos uniós és hazai támogatásból négyéves projektet zárt le a Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kaposvári campusa, valamint a Debreceni Egyetem által létrehozott konzorcium a Széchenyi 2020 program keretében - közölték a konzorcium tagjai kedden az MTI-vel.

A magyar akácméz „titka”

A világon sehol másutt nincsenek a magyarországihoz fogható hatalmas, egybefüggő akácos állományok, melyek azonban nemcsak ebből a szempontból tekinthetők különlegesnek. Értéküket növeli, hogy a fák virágaiból hazánk egyik keresett exportcikke, az akácméz készül, mely 2014-ben került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, s amely nemcsak a fogyasztók, hanem a méhészek szívéhez is közel áll.

Hazai fejlesztés határozhatja meg a kártevőirtás jövőjét

A mezőgazdaság területén, a hatékonyság növeléséhez ma már elengedhetetlen a digitális megoldások használata, ami igaz a kártevőkezelésre is. A Start it @K&H inkubátorprogramban „nevelkedő” SMAPP LAB, a világon másodikként fejlesztett ki egy teljesen digitalizált csapdarendszert, ami lehetővé teszi a molyok életciklusára vonatkozó adatok feldolgozását, elemzését és megosztását.