Back to top

Okos talajgazdálkodás – Központi talajadatbázis jöhet létre Magyarországon

A fenntartható talajgazdálkodásról tartott online konferenciát szerdán a budapesti Holland Nagykövetség és a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület. Az előadók konkrét példák és a szabályozási mellett a termelési oldal bemutatásával keresték a választ arra, hogy hogyan lehet visszaállítani a túlhasznált termőföld minőségét, valamint, hogy hogyan lehet megóvni a talajt.

René van Hell
René van Hell, magyarországi holland nagykövet beszédében kiemelte: az éghajlatváltozáshoz rugalmasan alkalmazkodó mezőgazdaság, az egészséges ökoszisztéma és a fenntartható élelmiszerellátás elképzelhetetlen egészséges talaj nélkül, és számos fejlesztésre van szükség ezen a területen.

A klímaváltozás miatt az agrár- és környezetpolitikában Európa-szerte – beleértve a Közös Agrárpolitikát is – fontos szerepe van a talajerózió megoldásának.

Az európai mezőgazdaságnak úgy kell biztosítania a tápláló, magas minőségű élelmiszert, hogy eközben sokkal fenntarthatóbban kezeli a természeti erőforrásokat. Ez Hollandiának is érdekében áll: hiába termelnek sokat, és van fontos szerepe az agrárexportnak az ország gazdaságában, mégis fenntartható irányba mozdították a termelést – mondta a nagykövet. Hozzátette: kiemelt szerepet kap az innováció, amelynek eredményeit a mezőgazdasági termelés és logisztika minden területén felhasználják. René van Hell elismerően szólt arról, hogy Magyarország az EU-ban az elsők között ismerte fel a precíziós agrárium előmozdításának gazdasági és környezeti szükségességét. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ebben, és a közös megoldások megtalálásában a különböző EU-programok és projektek is segíteni tudják a tagállamokat.

René van Hell külön kiemelte az Európai Bizottság „Mission area: Soil health and food” című, vagyis a talaj minősége és az egészséges élelmiszer közötti összefüggést középpontba helyező kezdeményezését, amelynek egyik ambiciózus célja, hogy az európai talajok legalább 75 százaléka egészséges legyen.

Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára előadásában a magyarországi Digitális Agrár Stratégia (DAS) keretében megvalósítandó „Soilweb” nevű digitális talajtani adatbázisról beszélt. A DAS az utolsó, de legbonyolultabb szakaszában van: a megvalósításhoz szükséges anyagi források nagyságáról éppen a napokban születhet kormánydöntés.

A helyettes államtitkár elmondta: Magyarországon mintegy 5 millió hektárt tesznek ki a mezőgazdaságban használt földterületek.

A Soilwebbel szükségességével kapcsolatban elmondta: a különböző törvényi szabályozások és bizonyos piaci követelmények miatt hiába gyűjtenek be évente mintegy 200.000 talajmintát a talajlaborok, ezek a minták nincsenek standardizálva, és helyszínhez rendelve, és nincs egy központi adatbázis. Ezért szeretnének kiépíteni a mezőgazdasági termelők számára biztosított, nagyfelbontású talajtani adatokon alapuló automatizált tápanyagutánpótlási szaktanácsadási rendszert és egy webes alkalmazást. Az automatizált adatgyűjtés során a termelők által eljuttatott talajmintákból és az azok pontos helyét tartalmazó és igazoló információkból a laborokban keletkező talajvizsgálati adatokat automatikusan továbbítják egy központi állami talajtani adattárba. Az ehhez kapcsolódó kidolgozandó webes alkalmazásban a termelő maga állíthatja össze a tápelemmérleg-számításhoz és a tápanyaggazdálkodási szaktanácsadáshoz szükséges paramétereket, így az igényeinek megfelelő, az adott táblára vonatkozó eredményeket kap kézhez. A projektben az AM mellett részt vesz a Nébih, a NAIK-Agrárgazdasági Kutató Intézet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont - Talajtani és Agrokémiai Intézete.

A konferencián a precíziós talajgazdálkodással kapcsolatos jó példákról is szó esett a tapasztalatcsere jegyében. Corné Kempenaar, a Wageningeni Egyetem kutatója kiemelte: a gazdálkodók a történelem során mindig is tisztában voltak az egészséges talaj fontosságával. A precíziós mezőgazdaság – vagy a szintén gyakran használt okos, illetve digitális gazdálkodás – egy olyan gazdaságirányítási rendszer, amely a méréseken, és azon alapul, hogy állandóan reagálnak a termények, az állatállomány és a környezet idő- és térbeli változékonyságára. A döntéshozatalt mindig a mért adatok alapozzák meg – hangsúlyozta. Corné Kempenaar előadásából kiderült, hogy a holland gazdaságok körében körülbelül 2010 óta folyamatosan és ütemesen nő a különböző digitális mérőeszközök alkalmazása, ilyenek például a talajszenzorok és -szkennerek. Gelencsér Géza, a Somogy megyei Koppányvölgy Natúrpark példáján mutatta be, hogy hogyan valósult meg 10 település összefogásával, közös projektjében a természeti erőforrások megóvása.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Többletforrásban részesülnek az állattartók

A magas takarmányárak okozta rendkívüli gazdasági helyzetre tekintettel az Agrárminisztérium kezdeményezésére a kormány 4,4 milliárd forint többletforrást biztosít az állattartók számára – közölte Nagy István tárcavezető.

Zöldségek a Rózsa-kertből

„A Rózsa-kert elnevezés miatt gyakran keresnek, hogy virágot vásárolnának, de én csak zöldségeket termelek – mindent, amit csak konyhakertben lehet.” Rózsáné Andrea fogalmazott ekképp, hozzáfűzve, hogy a vegyszermentességből és a folyamatosan kiváló minőségből nem hajlandó engedni.

Július 26-tól lehet pályázni a precíziós fejlesztések támogatására

Július 26-tól benyújthatók a támogatási kérelmek a Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása elnevezésű pályázati felhívás keretében. A kormány által több, mint háromszorosára emelt vidékfejlesztési forráskeretnek köszönhetően a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 100 milliárd forint - jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Az élelmezési rendszerek fenntarthatóvá tétele az Elő-csúcstalálkozó központi témája

Nagy István agrárminiszter képviselte Magyarországot az Élelmezési Rendszerek Elő-csúcstalálkozóján Rómában. Az António Guterres ENSZ-főtitkár által kezdeményezett eseménysorozat első állomását miniszteri szintű találkozónak szánják, melyet szeptemberben csúcstalálkozó is követ majd.

Bronzérmet hozott az áltejcsokoládé a szegedi egyetemistának

Kókuszos-rizses, mandulás és kesudiós „tejpor” volt az alapanyaga annak a csokoládénak, amelyet Csatári Enikő, a SZTE hallgatója készített a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára. Harmadik lett. Tejcsokoládénak csak azért nem nevezhetjük, mert nem állati eredetű tejszármazék van benne.

Lendületben a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszer

A pályázható termékkörök számának dinamikus emelkedése mellett elektronikus pályázati rendszerrel, weboldalfejlesztéssel és új kommunikációs csatornákkal is erősít a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszer.

Fejlesztik a városi és települési erdőket

A fásítások és az erdőtelepítések valós megoldásokat jelentenek az életünk jobbá tételéhez és különösen a városokban hozzájárulnak a szélsőséges időjárás hatásainak csökkentéséhez - közölte Nagy István agrárminiszter.

Pályázati aktualitások: megnőtt a beruházási kedv

Ötvenmilliárd forintról 260 milliárd forintra emelték és újból megnyitották az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázatot. Ötven-ötven milliárd forintos keretösszeg érhető el kisebb kertészeti üzemek technológiai megújítására, illetve élelmiszeripari üzemek kisebb léptékű fejlesztésére is.

Az akácméz mindent visz

Ha az akác jól fizet, akkor a méhésznek nem lehet rossz szezonja. Ez a régi igazság látszik beigazolódni idén is, holott még csak a nyár közepén tartunk. És arra is emlékszünk, hogy a tavaszi indulás nem volt túl biztató.

Testreszabott támogatások segítik a gazdákat

Kiszámítható támogatási feltételekkel és tervezhető fejlesztési lehetőségekkel segíti az agrártárca a gazdákat - jelentette ki Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az MKB Bank Nyrt., az Andest 2005 Kft. és a Gazda Kontroll Kft. tematikus programsorozatának mezőkövesdi állomásán, pénteken.