Back to top

Akaratlanul épp a parlagfűnek segítettek a kaszálásokkal

A csapadékos nyár eleji időjárás kedvezett a parlagfű tömeges kelésének. Ez a késői gyomosodás sok tekintetben próbára tette a gazdákat, mivel a parlagfű a gyomirtási szezon végén, illetve azt követően kelt tömegesen, ami a szántóföldi kultúrákban jelentősen csökkentette a védekezési lehetőségeket. A közterületeken, ruderáliákon is különös helyzet adódott, mivel épp a korai kaszálások juttatták fényhez a kelő parlagfű-növényeket.

Tekintsük át, ennek tükrében milyenek az idei kilátások, mik a teendők a szántóföldeken, illetve a mezőgazdaságilag nem művelt területeken.

Szántóföldeken

Parlagfű a gabonában
Fotó: Nagy László
Június közepére a kapás kultúrák sorai összezáródtak, ezzel gyakorlatilag megszűnt mindennemű gyomirtási beavatkozás lehetősége. A későn kelt parlagfű-növények a sorokban a kultúrnövények védelmében vészelték át az utolsó védekezéseket, próbálkozásokat. Jelenleg még csak a napfényben gazdagabb szélső sorokban láthatóak a fejlettebb példányok, de a belső sorokban, az „árnyékban” is tömegesen megtalálhatóak.

Sohasem szabad elfeledni, hogy a parlagfű elleni védekezés nem fejeződik be a gyomirtással,

az állományok gyomelnyomó képességét a tenyészidő végéig fenn kell tartani, ez különösképp igaz a napraforgóra, mivel a levél- és szár-megbetegedések jelentősen csökkenthetik a levélfelületet. Az idei csapadékos időjárás kedvezett a napraforgó gombás betegségeinek, ezért a levélfelület védelme, ezzel a gyomelnyomó képesség fenntartása most különösen fontos. A kukoricában nem a gombabetegségek okozzák a levélfelület-veszteséget, hanem a július közepén rendszerint bekövetkező aszályos időjárás.

A kalászos gabonákban is megtalálható a „nemrég kelt” parlagfű, jellemzően a ritkább, gyengén bokrosodott állományokban. Az aratást követően fokozottan figyeljünk a tarlók ápolására, gyomirtására, mivel a betakarítást követően rövid idő alatt nagy felületen jelenhet (jelenik) meg a parlagfű.

A dűlőutak szegélyének gyomosodása továbbra is probléma, mivel senki sem érzi a magáénak a feladatot, ezért továbbra is tömegesen megtalálható ott a parlagfű.

Továbbra is az a cél, hogy a virágbimbók kialakulása előtt elpusztítsuk a parlagfű-növényeket
Fotó: Nagy László
Nem mezőgazdasági területeken

A mezőgazdaságilag nem művelt területeken is tömegesen megjelent a parlagfű, és sajnos a korán kaszált területeken még előnyhöz is jutott. Jelenleg a háborítatlan területeken találhatók meg a legfejlettebb bimbós, néhol már virágzó növények. Jelen pillanatban ezeken a területeken a legsürgetőbb a védekezések végzése, kaszálással a lehető legalacsonyabb tarlómagasság mellett.

A pozitívumokról is essék néhány szó, már tavaly is több főút útpadkáját, szegélyét kémiai gyomirtás és kaszálás együttes alkalmazásával tartották tisztán,

jó eredménnyel. Az idén is egyre több helyen alkalmazzák ezt a technológiát, és reméljük, hogy a jövőben még több helyen fogják.

Kiskertben, ágyásokban továbbra is a leghatékonyabb védekezés a gyomlálás, kapálás. Itt célszerű továbbra is a saraboló kapát használni, amely a talajfelszín alatt sekélyen haladva vágja el a gyomok gyökerét. A csapadék hatására a fűfélék is szárba indultak, ennek köszönhetően jelentősen megnőtt a gyomelnyomó képességük, amit a többszöri nyírással, kaszálással illetve tápanyag-utánpótlással tovább javíthatunk.

Jelenleg a lakott területeken, illetve azok közelében lévő nem művelt területeken

a generatív fázisban (bimbós, virágzó) parlagfüvek elleni védekezés a legégetőbb feladat.

Továbbra is az a cél, hogy a virágbimbók kialakulása előtt elpusztítsuk a parlagfű-növényeket, illetve meggátoljuk, vagy legalábbis ne segítsük elő a talaj felesleges bolygatásával a további kelést. A közterületen a továbbiakban is a kaszálás a fő védekezési mód, melynek a hatékonysága nagyban függ a megfelelő vágási magasságtól.

A legfontosabb teendő, hogy időben észleljük a már virágbimbós parlagfű növényeket és az irtásra a leghatékonyabb védekezési módot válasszuk ki.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu / Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sűrű sorban vetve, mégis pontosan

A növényben rejlő terméspotenciál kiaknázásának alapfeltétele a számára legmegfelelőbb agrotechnika alkalmazása, melynek „egyenszilárdnak” kell lennie. Vannak olyan technológiai elemek, amelyek kulcsszerepet játszanak, ilyen például a vetés. Ha jól végezzük ezt a fontos munkát, akkor egyenletes kelésre és olyan kikelt tőszámra számíthatunk, ami az eredményes termesztés alapját jelenti.

Útmutatóval segíti a NAK az öntözésfejlesztést

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara útmutatót készített az öntözést támogató hazai és uniós ösztönzőkről, ezzel is segítve az öntözési közösségek létrejöttét.

Nemzeti öntözési mintaprogram

A klímaváltozás jelentős hatással van a mezőgazdaságra, például az egyenetlen csapadékeloszlás miatt a legnagyobb összeget aszálykárra fizetik ki a kárenyhítési alapból – hangzott el a minap egy agrárkonferencián. Emellett közismert, hogy az agrártárca 2024-ig százezer hektárral kívánja növelni a jelenleg öntözhető területek nagyságát.

Csúcskombájnok a John Deere-től

A John Deere Európában a múlt év őszén, az Agritechnica kiállításon mutatta be a 100 t/h feletti teljesítményekre tervezett betakarítógépeit, amelyek kombájnflottájának a zászlóshajói lesznek.

Alternatív megoldások a gyomszabályozásban

A szőlőültetvények, mint állókultúrák gyomirtása a hagyományos termesztésben sem egyszerű kérdés, még akkor sem, ha a gyomirtó szerek használata általános. A fenntartható termesztésben a kemikáliák nem megengedettek, csak mechanikai módszerek vagy alternatív megoldások lehetségesek.

VP AKG/ÖKO pályázatok: kedvező változtatás

Megoldódni látszik az egyes egybeművelésekből adódó problémakör a VP AKG/ÖKO támogatásoknál.

Mi lesz veled, ürge?

Az ember nem is gondolná, hogy napjainkra fokozott törvényi oltalom érvényes az ürgére. Ennek a kisemlős-fajnak a pénzben kifejezett értéke 250 000 Ft, pedig pár évtizede még tűzzel-vassal irtották országszerte. A faj 1982-től vált védetté, 2014 óta viszont már fokozottan védettnek nyilvánították.

Mondelez: Magyarország részt vesz a fenntartható búzatermesztési programban

Magyarország részt vesz a Mondelez International fenntartható búzatermesztési programban, az így termesztett Harmony búzát július végén első alkalommal aratták le hazánkban.

Rendkívüli évük volt a dohánytermesztőknek

Próbára tette az idei év szélsőséges időjárása a hazai dohányültetvényeket, emiatt a tavalyinál várhatóan gyengébb minőségű és kevesebb lesz a termés - hangzott el egy szakmai rendezvényen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ófehértón.

A májusi fagy után 3 csövet ígér a kukorica

Kósa Sándor egyéni gazdálkodó Nagyecseden. Négyszáz hektárt művel a feleségével közösen, amiből 200 hektár kukorica, 100 hektár búza, 100 hektár napraforgó. Agrármérnöki pályáját 1973-ban kezdte a 70 éves szakember. Ezt azért fontos kiemelni, mert olyat, mint az idén, hogy az 5-6 leveles kukorica május 13-án lefagyjon, még nem tapasztalt.