Back to top

Szőlőár-előrejelzés: segítség a termelőnek

A piacszervezési intézkedésként az elmúlt években meghonosodott intézkedéscsomag eredeti célja nem változott: a piac átláthatóságát és kiszámíthatóságát szeretné biztosítani.

A 2017. évi piacszervezési intézkedés 3 elemet tartalmazott: az ajánlott szakmaközi szerződés-minta alapján történő szerződéskötési kötelezettséget, a felvásárlói ajánlattétel lehetőségét, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) által közzétett szüreti ár-előrejelzést. A 2018. évi intézkedés mindhárom elemet továbbfejlesztette – megteremtette a szőlőtermelői nyilvános ajánlat lehetőségét, valamint a korábbinál jóval részletesebb, borvidéki szintű átlagár-előrejelzést tett közzé a szüret előtt.

2019-ben az intézkedés némileg szűkült, és csak a szakmaközi szerződést, valamint a felvásárlási felhívást és az értékesítési ajánlatot tartalmazta.

A szakmaközi szerződés intézményét eleinte támadták, azonban a 2018. és 2019. évi szüretek alkalmával bebizonyosodott, hogy a kínálati szőlőpiacon fontos biztosítékot jelent a termés értékesítésére.

Érdemes azt is hangsúlyozni, hogy egyedül a szakmaközi szerződés ad lehetőséget a 2015. évi XCVII. törvényben rögzített 30 napos fizetési kötelezettségtől történő szabályos eltérésre.

A piacszervezési intézkedés részeként az elmúlt években szakmaközi készletfelmérésre és termésbecslésre is sor került, az ezek során gyűjtött adatok az ár-előrejelzés elkészítése mellett jelentősen segítették a piaci folyamatok lekövetését és a döntések megfelelő előkészítését.

Az intézkedésben részvételre kötelezett az, aki 2020. évi szüret folyamán legalább 10 tonna borszőlőt értékesít vagy legalább 10 tonna borszőlőt vásárol fel. A legalább 10 tonna borszőlőt felvásárló természetes vagy jogi személynek az általa a tárgyévet megelőző három borpiaci évben átlagosan, de az idei szüret során ténylegesen felvásárolt borszőlő mennyiség legalább 60 százalékát szerződéssel kell felvásárolnia. Érdemes odafigyelni, mert a piacszervezési intézkedésben foglalt feltételektől eltérően felvásárolt vagy értékesített borszőlőre a szőlő száramazási bizonyítvány kiadását az illetékes hegybíró megtagadhatja.

Fotó: viniczai

A HNT célja, hogy 2021-től már az idei év piacszervezési intézkedésének részleteit alkalmazó, de további változtatásokat nem igénylő rendelkezést vezessen be, amelynek alappillére a szakmaközi szerződés, elvárása az időben történő nyílt árközlés, és az orientációt segítő információs eszköze a szüreti szőlőár-előrejelzés.

A 2020. őszén érvényes piacszervezési intézkedés a tervek szerint egy, az eddigiekhez képest némileg egyszerűsített szakmaközi szerződést tartalmaz.

A szerződések kötelező elemein kívül csak az ügylet specialitása miatt szükséges részleteket tartalmazza. Végső fizetési határidőként megmaradt a következő év (2021.) január 31., ami lehetővé teszi az áthúzódó kifizetést.

A szakmaközi szerződés mellett (helyett) továbbra is lehetőség van hosszú távú, korábban megkötött szerződések alkalmazására, amennyiben azok tartalmazzák a jogszabályok által előírt kötelező elemeket. Ilyen szerződéskötés esetén azonban a törvényben rögzített 30 (60) napos fizetési határidőtől nem lehet eltérni.

A szüreti szőlőár-előrejelzés (régebben árprognózis) 2020-tól visszakerül a piacszervezési intézkedés elemei közé. Bár ebben az évben a koronavírus-járvány miatti keresletcsökkenés erősen hatott a piaci folyamatokra, és hosszabb távon még kiszámíthatatlan a hatása, valamint az állami piacszervezési intézkedésekben való részvétel is csak becsülhető, mégis indokolt az elkészítése és nyilvánosságra hozása.

2019-ben Magyarország kezdeményezte a zöldszüreti és krízislepárlási intézkedés alkalmazását, idén azonban a világpiaci folyamatok hatására az Európai Unió biztosítja a tagállamoknak a válságkezelési lehetőségeket.

A tavalyi év tapasztalatai alapot képeznek az idei becslés korrigálásához, így a szőlőár-előrejelzés bizonytalansági tényezője jóval kisebb. Nem elhanyagolható azonban az előrejelzés orientációs szerepe, mivel a benne szereplő árak gazdasági érdektől függetlenül, statisztikai alapokon kerülnek meghatározásra.

A szőlőár-előrejelzés elkészítéséhez gyűjtött adatok évről évre pontosabbak, egyre bővülnek, így könnyebben és biztosabban építhetők be az alapként használt modellbe. A korábbi évek felvásárlási adatainak felhasználása, a várható termés és a készletek alakulása a legfontosabb tényezők a képletben, emellett azonban a piaci trendek, a felvásárlási viszonyok (vagy azok változása,) és az esetlegesen előre látható felhasználási célok beépítése is cél. A modell a várható gazdasági hatások érvényesíthetősége érdekében magában foglal egy korrekciós tényezőt, a gazdasági környezeti indexet (G).

Az idei évtől a G értékét a borvidéki hegyközségi tanácsok határozhatják meg. A piacszervezési intézkedésben foglalt szempontok figyelembevételével, minősített többséggel kell szavazniuk július 31-ig a központilag elkészített és megküldött, az adott borvidék szőlőfajtáira meghatározott várható árak helyi viszonyoknak megfelelő módosításának mértékéről, vagyis a G értékéről. A korábbi intézkedésekben meghatározottak szerint a G 0,95 – 0,975 – 1 – 1,025 – 1,05 értékeket vehet fel, tehát az előre kiszámított árakat -5, -2,5, 2,5, vagy 5%-kal téríthetik el a borvidékek az egyes szekciók minősített többséggel történő támogatása esetén. A HNT a döntés alapján (szükség szerint) átszámolt árakat hozza végül nyilvánosságra a piacszervezési intézkedés részeként.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az integráció nem a vitákról szól

Hatalmas erőfeszítéseket tesz az Európai Unió a leszakadó országok gazdasági felzárkóztatásáért, a közös gazdasági erőt biztosító integráció elmélyítéséért, és még sok tennivaló van ennek érdekében. Erőfeszítések ide vagy oda, az biztos, hogy a COVID után gazdasági értelemben is más lesz a világ.

Gyógynövények - Nem is gondolnánk…

A világon rengeteg, megközelítőleg 12 000 gyógynövényfaj él, ebből hazánkban 300-350-et használtak kisebb-nagyobb jelentőséggel történelmünk során. Jól látszik, hogy a körülbelül 30 gyakori, közismert gyógynövényen túl még sok olyan növény él hazánkban, amelyek valamilyen gyógyhatással, vagy kedvező élettani hatással rendelkeznek. Néhány meglepő képviselőjüket mutatjuk be.

Bőrök növényekből: nem muszáj állatot ölni a bőrcipőért

A növényi bőrökkel nem csak az állatvédőket és vegetáriánusokat célozzák meg, hanem mindenkit, aki lelkifurdalás nélkül szeretne bőrcipőt viselni vagy bőrtáskát hordani. Mangóból, almából, ananászból és kaktuszból is készül alternatív bőr, sőt eredetileg a linóleum is egy természetes, lenolaj alapú anyag...

Amit a növényútlevélről tudni kell

Az új növényegészségügyi szabályozás célja a növényi kártevőkkel és betegségekkel szembeni hatékonyabb védekezés, hogy biztonságosabbá váljon a kereskedelem, és csökkenjen a károsítók unió területére való behurcolásának és elterjedésének kockázata.

Folyamatosan javul a bizalmi index

A mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak jelenleg és a közeljövőben rendelkezésére álló, példátlan nagyságú forrásokat okosan kell elkölteni – bár könnyen eltékozolhatók. A Takarékbank Agrár Üzletágának szakértői viszont már az előbbire számítanak. Szerintük a szektor mostanra túlesett egyfajta kiválasztódási folyamaton, a beruházások már valóban a hatékonyságot szolgálják.

Összetett fagyvédelem

Öt éve jártunk Weppert Sándornál, aki minden lehetséges módszerrel próbálja megvédeni a körteültetvényét a tavaszi fagyoktól. Akkor a fűtési lehetőségekről beszéltünk (Fagyvédelem öreg ültetvényben, KSZ 2016/19.), most egy saját fejlesztésű szélgépet mutatott be, ami reményei szerint kereskedelmi forgalomba is kerülhet. Módosított fagyvédelmi öntözési gyakorlatán is.

Egy bio pékmester a koronavírus idején

A Piszkei Öko Pékség 1996-ban kezdte meg a teljesőrlésű bio gabonából készült kenyerek és sütemények készítését. Az országban fellelhető legjobb minőségű, a Biokontroll Hungária Kht. által szigorúan ellenőrzött, vegyszermentes gabonákat és magvakat dolgozzák fel.

Agrárcenzus kezdődött Romániában, várhatóan 3,2 millió gazdaságról gyűjtenek adatokat

Elkezdődött hétfőn Romániában a tízévenként végzett agrárcenzus, amelynek során várhatóan 3,2 millió gazdaságról és farmról gyűjtenek adatokat a számlálóbiztosok - közölte Tudorel Andrei, a román országos statisztikai intézet elnöke.

Érdemes élni a fejlesztési pályázatok lehetőségével

A hazai élelmiszeripar a következő években példátlan mértékű forráshoz jut, amelynek köszönhetően komoly fejlesztések várnak az ágazatra. A pályázatok lehetőségével pedig érdemes élni – jelentette ki az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára Tolna megyében.

Kell egy kis pezsgés!

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 2021. május 7-én elindította „PEZSEGJ SZABADON!” kampányát, amellyel a minőségi magyar pezsgő tudatos és mértékkel való fogyasztására ösztönzi a fogyasztókat a Covid-19 utáni nyitást követően.