Back to top

Szőlőár-előrejelzés: segítség a termelőnek

A piacszervezési intézkedésként az elmúlt években meghonosodott intézkedéscsomag eredeti célja nem változott: a piac átláthatóságát és kiszámíthatóságát szeretné biztosítani.

A 2017. évi piacszervezési intézkedés 3 elemet tartalmazott: az ajánlott szakmaközi szerződés-minta alapján történő szerződéskötési kötelezettséget, a felvásárlói ajánlattétel lehetőségét, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) által közzétett szüreti ár-előrejelzést. A 2018. évi intézkedés mindhárom elemet továbbfejlesztette – megteremtette a szőlőtermelői nyilvános ajánlat lehetőségét, valamint a korábbinál jóval részletesebb, borvidéki szintű átlagár-előrejelzést tett közzé a szüret előtt.

2019-ben az intézkedés némileg szűkült, és csak a szakmaközi szerződést, valamint a felvásárlási felhívást és az értékesítési ajánlatot tartalmazta.

A szakmaközi szerződés intézményét eleinte támadták, azonban a 2018. és 2019. évi szüretek alkalmával bebizonyosodott, hogy a kínálati szőlőpiacon fontos biztosítékot jelent a termés értékesítésére.

Érdemes azt is hangsúlyozni, hogy egyedül a szakmaközi szerződés ad lehetőséget a 2015. évi XCVII. törvényben rögzített 30 napos fizetési kötelezettségtől történő szabályos eltérésre.

A piacszervezési intézkedés részeként az elmúlt években szakmaközi készletfelmérésre és termésbecslésre is sor került, az ezek során gyűjtött adatok az ár-előrejelzés elkészítése mellett jelentősen segítették a piaci folyamatok lekövetését és a döntések megfelelő előkészítését.

Az intézkedésben részvételre kötelezett az, aki 2020. évi szüret folyamán legalább 10 tonna borszőlőt értékesít vagy legalább 10 tonna borszőlőt vásárol fel. A legalább 10 tonna borszőlőt felvásárló természetes vagy jogi személynek az általa a tárgyévet megelőző három borpiaci évben átlagosan, de az idei szüret során ténylegesen felvásárolt borszőlő mennyiség legalább 60 százalékát szerződéssel kell felvásárolnia. Érdemes odafigyelni, mert a piacszervezési intézkedésben foglalt feltételektől eltérően felvásárolt vagy értékesített borszőlőre a szőlő száramazási bizonyítvány kiadását az illetékes hegybíró megtagadhatja.

Fotó: viniczai

A HNT célja, hogy 2021-től már az idei év piacszervezési intézkedésének részleteit alkalmazó, de további változtatásokat nem igénylő rendelkezést vezessen be, amelynek alappillére a szakmaközi szerződés, elvárása az időben történő nyílt árközlés, és az orientációt segítő információs eszköze a szüreti szőlőár-előrejelzés.

A 2020. őszén érvényes piacszervezési intézkedés a tervek szerint egy, az eddigiekhez képest némileg egyszerűsített szakmaközi szerződést tartalmaz.

A szerződések kötelező elemein kívül csak az ügylet specialitása miatt szükséges részleteket tartalmazza. Végső fizetési határidőként megmaradt a következő év (2021.) január 31., ami lehetővé teszi az áthúzódó kifizetést.

A szakmaközi szerződés mellett (helyett) továbbra is lehetőség van hosszú távú, korábban megkötött szerződések alkalmazására, amennyiben azok tartalmazzák a jogszabályok által előírt kötelező elemeket. Ilyen szerződéskötés esetén azonban a törvényben rögzített 30 (60) napos fizetési határidőtől nem lehet eltérni.

A szüreti szőlőár-előrejelzés (régebben árprognózis) 2020-tól visszakerül a piacszervezési intézkedés elemei közé. Bár ebben az évben a koronavírus-járvány miatti keresletcsökkenés erősen hatott a piaci folyamatokra, és hosszabb távon még kiszámíthatatlan a hatása, valamint az állami piacszervezési intézkedésekben való részvétel is csak becsülhető, mégis indokolt az elkészítése és nyilvánosságra hozása.

2019-ben Magyarország kezdeményezte a zöldszüreti és krízislepárlási intézkedés alkalmazását, idén azonban a világpiaci folyamatok hatására az Európai Unió biztosítja a tagállamoknak a válságkezelési lehetőségeket.

A tavalyi év tapasztalatai alapot képeznek az idei becslés korrigálásához, így a szőlőár-előrejelzés bizonytalansági tényezője jóval kisebb. Nem elhanyagolható azonban az előrejelzés orientációs szerepe, mivel a benne szereplő árak gazdasági érdektől függetlenül, statisztikai alapokon kerülnek meghatározásra.

A szőlőár-előrejelzés elkészítéséhez gyűjtött adatok évről évre pontosabbak, egyre bővülnek, így könnyebben és biztosabban építhetők be az alapként használt modellbe. A korábbi évek felvásárlási adatainak felhasználása, a várható termés és a készletek alakulása a legfontosabb tényezők a képletben, emellett azonban a piaci trendek, a felvásárlási viszonyok (vagy azok változása,) és az esetlegesen előre látható felhasználási célok beépítése is cél. A modell a várható gazdasági hatások érvényesíthetősége érdekében magában foglal egy korrekciós tényezőt, a gazdasági környezeti indexet (G).

Az idei évtől a G értékét a borvidéki hegyközségi tanácsok határozhatják meg. A piacszervezési intézkedésben foglalt szempontok figyelembevételével, minősített többséggel kell szavazniuk július 31-ig a központilag elkészített és megküldött, az adott borvidék szőlőfajtáira meghatározott várható árak helyi viszonyoknak megfelelő módosításának mértékéről, vagyis a G értékéről. A korábbi intézkedésekben meghatározottak szerint a G 0,95 – 0,975 – 1 – 1,025 – 1,05 értékeket vehet fel, tehát az előre kiszámított árakat -5, -2,5, 2,5, vagy 5%-kal téríthetik el a borvidékek az egyes szekciók minősített többséggel történő támogatása esetén. A HNT a döntés alapján (szükség szerint) átszámolt árakat hozza végül nyilvánosságra a piacszervezési intézkedés részeként.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A bogarak "halálra pisiltetése" lehet az új kártevőirtó módszer

Annak felfedezése, hogy mely hormonok szabályozzák a bogarak veséjében a vizeletképződést, egy napon segíthet a kártevő rovarok, elsősorban a bogarak elleni környezetkímélőbb védekezés kifejlesztésében - jelentették kutatók.

Jelentősen megugrott Kínában a sertéshústermelés

Kína első negyedéves sertéshústermelése az egy évvel korábbihoz képest 31,9%-kal 13,69 millió tonnára emelkedett - derült ki a múlt héten közzétett adatokból, ami két éve a legmagasabb negyedéves mennyiség.

33 milliárd forint támogatás érkezett a szarvasmarha- és juhtartókhoz

Lényegében befejeződött a tejelő tehenek, az anyajuhok és a hízott húsmarha bikák után a tavalyi évben benyújtott termeléshez kötött támogatások kifizetése. Ennek eredményeképpen 33 milliárd forint segíti a gazdálkodókat - tájékoztatott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Annyi, amennyi benne van!

Én kis kertem címmel képes ismeretterjesztő „élménybeszámolót” jelentetett meg Aszódi János, az ATV-n népszerű Új Mezőgazdasági Magazin szerkesztő-riportere. A könyv számos hasznos tanáccsal, okos tippel, kipróbált recepttel, személyes történettel és sok-sok fotóval mutat be több mint harminc növényt.

Hazai virágkertészet: Egyre nagyobb szükség lesz rá

Változások a technológiákban 2021 címmel szemináriumot szervezett a Flora Hungaria Nagybani Piac. A járványhelyzetre való tekintettel az előadásokat kizárólag online közvetítés formájában lehetett követni. Az előadók számára is szokatlan, fizikai közönség nélkül megrendezett esemény sok szakmai újdonságot tartogatott az érdeklődőknek.

Kihirdették az első Interwine díj eredményeit

Az elmúlt év rávilágított arra, hogy mennyire fontos az online jelentét. Egy jól működő honlap, lehetőleg webshoppal, ma már elengedhetetlen a vállalkozások számára – így van ez a borászatokkal is. A Hungarianwines.eu éppen ezért megszervezte az első Interwine díjat, a magyar borászatok és borkereskedések honlapjainak versenyét.

Gyökeres változást hozott az eső – Növényvédelmi előrejelzés 16. hét

Negyedéve tartó szárazság szakadt meg április közepén, és bár a tavaszi aszályt csak átmenetileg csökkenti a lehulló eső, a moníliás virág- és hajtásfertőzés kórokozójának növénybe hatolását annál jobban elősegíti. A fák a virágzás idején a legfogékonyabbak, de csapadékos tavaszon a fiatal hajtások érzékenysége is megnő, emiatt a védekezéseket a virágzási időszak után is folytatni kell. Az esővel erősödhet a varasodásveszély is.

Nem kell a műanyag - tészta és rizs újratöltő állomást tesztel az Aldi

Az áruházlánc új rendszert tesztel a műanyag hulladék csökkentésére azzal, hogy csomagolásmentes tészta- és rizstermékek értékesítésébe kezd, mely a kimért zöldség és gyümölcs árusítás folyamatához hasonlóan működik.

Uniós oltalmat kapott a Budaörsi őszibarack

Az Európai Bizottság április 19-én oltalom alá vette a Budaörsi őszibarack elnevezést, ezzel 67-re emelkedett az uniós oltalomban részesült magyar földrajzi árujelzők száma. A földrajzi árujelzők használata komoly gazdasági előnyt jelent a termelők számára, hiszen jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét.

A francia kormány egymilliárd euróval segíti a fagykárt szenvedett gazdákat

Egymilliárd euróval segíti a francia kormány azokat a gazdálkodókat, akiket a leginkább sújtottak a tavaszi fagyok, az áprilisi, szokatlanul hideg időjárás.