Back to top

A legeltetés művészete

A legeltetés a gyepek kezelésének legelterjedtebb módja, és természetvédelmi szempontból is kiemelkedően fontos. Ugyanakkor az állatok legelési szokásai nemcsak fajonként, hanem gyakran fajtánként is eltérőek lehetnek. Az ezzel kapcsolatos tudnivalók alapjait Burinda Tamás, a Hortobágyi Nonprofit Kft. gazdálkodási osztályvezetője összegezte lapunknak.

A Hortobágyon legelő őshonos állatfajok közül a ló a legválogatósabb
A Hortobágyon legelő őshonos állatfajok közül a ló a legválogatósabb

A Hortobágynak és környékének évszázadokon át a legelőre alapozott állattartás volt a legfontosabb gazdasági tényezője, azonkívül Debrecen és a további mezővárosok lakossága számára a megélhetés biztos forrása, gazdagságuk kulcsa. Nem meglepő tehát, hogy a pásztorok birtokában hosszú idő alatt felhalmozódott ismeretanyag szinte tudománnyá emelte a legeltetést. Napjainkban a területen gazdálkodó, számos őshonos állatfajt tenyésztő Hortobágyi Nonprofit Kft. számára ennek a hatalmas tudásanyagnak a megőrzésén túl a természetvédelmi szempontok figyelembe vétele is kiemelkedően fontos, mivel a legelő- és gyepterületek sokszor védett madarak táplálkozó-, szaporodó- és élőhelyei is egyben.

A legeltetés a gyepek kezelésének legelterjedtebb módja, és hatását hosszabb időn keresztül kifejti, mint a kaszálás vagy az égetés. A

z állatok többnyire szelektíven legelnek, válogatnak a legelőn található növények közül: némelyeket előnyben részesítenek, másokat inkább elkerülnek.

De nemcsak az egyes növények között van preferencia-sorrend, hanem sokszor a növényi részek között is válogatnak; rendszerint a fiatal, zöld levél a legkedveltebb számukra. Ugyanakkor jelentős lehet az eltérés az egyes növényi részek kedveltsége tekintetében a vegetációs időszak különböző részeiben is. Ez a mind térben, mind időben szelektív táplálkozás egyes növényfajok visszaszorulásához, másoknak pedig az előtérbe kerüléséhez vezethet. Ezért a legelő vegetációja bizonyos mértékig mozaikossá válhat, ami növeli a terület diverzitását.

A rendelkezésre álló növények közötti válogatás, a legelési szokások eltérései nemcsak állatfajok, hanem gyakran fajták között is megfigyelhetők. Ennek köszönhetően minden fajnak vagy fajtának más-más hatása van a legelőterületekre, meghatározva a gyep fajösszetételét és szerkezetét. A racka és a merinó juhok a talajhoz közel rágnak, és a rövid, lágy füvű legelőket kedvelik. A durvább, magasabb növényeket lehetőség szerint elkerülik, így a rövid füvű és a magasabb növényzet mozaikosságát hozzák létre a legelés során. A patás háziállatok közül a juhok esetén a legkisebb a legelőt érő taposási kár. A fajták között a testtömeget tekintve is vannak különbségek: a kisebb testű rackánál lényegesen kisebb a taposási nyomás a talajon, mint a majdnem kétszer akkora merinónál.

A magyar szürke marha legeléskor a nyelvével kanyarintva körbefogja, majd letépi a fűcsomót, ezért a rövid, 15 centiméteresnél alacsonyabb füvű legelők nem alkalmasak marhalegelőnek.

Legelés közben egyenletesen eloszlik a területen – hortobágyi kifejezéssel szólva „szépen terül – a gulya, ezért a legelőt egyenletesebben használja, mint a juh. A pásztor is jobban észreveszi a betegség nyomát az állatokon, ha nem összetömörülve, hanem „terülve” helyezkednek el a legelőn.

Kosina Péter gulyás számadónk szavaival élve: a tavaszi legelő fűféléi százféle gyógynövényt rejtenek, melyek béltisztító, tüdőtisztító hatásúak. Emellett a tavaszi legeltetés hatékonysága azért is kulcsfontosságú, mert a jószág egész éves kondícióját meghatározza, hogy az értékes tavaszi legelőn mennyire lehet „kilegeltetni” az állatot. Az őszi legelő tulajdonképpen már csak sarjúmező, tápanyagban, kalóriában jóval gyengébb a tavaszinál. A szürke marha taposása jelentősebb a kisebb testű fajokénál, de mivel relatíve kevesebb állat mozog egy területen, kevesebb védett madár fészkét tapossák el, és a ritka növények kilegelése is ritkább.

A házi bivaly legelési szokásai sokban megegyeznek a szürke marháéval, azonban életmódjából, meleg éghajlatról való származásából adódóan sokkal jobban kedveli a nedves gyepeket. Előszeretettel tartózkodik tavak, dagonyázásra alkalmas helyek közelében.

A ló a Hortobágyon legelő őshonos állatfajok közül a legválogatósabb. Egyes növényfajokat, például a vadzabot és a sás friss zöld hajtásait szinte teljesen kifalja a területről, míg másokat – a kemény, fás szárú, keserű vagy savanyú ízűeket, például a réti őszi­rózsát – messziről elkerüli.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/27 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A klímaváltozás már a spájzban van

Az Egererdő Zrt. Mátrafüredi Erdészete mintegy 11 ezer hektáron végzi munkáját, amely terület egyharmada a Mátrai Tájvédelmi Körzet része. Jellemző főbb fafajok itt a bükk, a kocsánytalan tölgy, a cser és a gyertyán, amelyek mind őshonosak, valamint kisebb mennyiségben megtalálhatók a különféle fenyvesek is. A szakemberek szerint azonban a klímaváltozás átrajzolja a jelenlegi állományszerkezetet.

Juhágazat: innováció a Debreceni Egyetemen

Az állatok szaporításának biotechnológiája az 1980-as években élte először aranykorát. A világban azóta is töretlen a fejlődés. Ezzel szemben nálunk, főként a kiskérődzőknél, 1990 után megtört a lendület, de hitelesebb, ha azt mondjuk, eljelentéktelenedett a módszer. Pedig az előnye és a haszna elvitathatatlan, ugyanakkor a juhágazatban jelenleg csak 20–25 helyen foglalkoznak inszeminálással.

Már itt vannak, a kérdés, hogy mi is akarjuk?

Szinte minden héten újabb és újabb fejlemény kerül napvilágra farkas- és medveügyben. Két éve kezdődött az a bizonyos medvehajsza, ahol helikopterek, rendőrök, természetvédelmi őrök rohangáltak a nőstény Robi után (…), akit Hevestől egészen Csongrádig (Csongrád-Csanád) szinte szó szerint kikergettek az országból. Azóta szerencsére a kergetőzések megszűntek, az észlelések ellenben gyarapodtak.

Magyarország természeti öröksége Európában is egyedülálló

Egyre nagyobb a társadalmi igény hazánk természeti kincseinek bemutatására és a szemléletformálásra - jelentette ki dr. Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Harkály Ház látogató- és oktatóközpont átadási ünnepségén, szerdán, Mátrafüreden.

Ki, mekkora kibocsátó?

A Climate TRACE nonprofit szervezetekből álló csoport az eddigi becslések helyett jövőre már pontos adatokat szolgáltat a Föld légkörébe kerülő szén-dioxid-kibocsátásról. Az adatgyűjtésre okos algoritmusokat és műholdakat használnak fel. Ha kooperációnak sikerülne megvalósítani a valós idejű adatszolgáltatást, az új irányokat adhat a jövő évi ENSZ következő klímacsúcsán.

A debreceniek ingyen kapnak szúnyoglárvairtó tablettát

Az országban elsőként a debreceni önkormányzat minden helyi lakosnak ingyen ad lárvairtószert, hogy ennek alkalmazásával tartósan csökkenteni lehessen a lakókörnyezetükben kifejlődő szúnyogok számát.

A klímaváltozás átalakítja a madarak méreteit

Érdekes megállapításra jutott egy spanyol kutatócsoport, miután két fülemüle populációban vizsgált egyedek szárnyfesztávolságát mérték. A vizsgálatok szerint az eddigi adatok alapján csökkent ezen énekesmadarak szárnyfesztávolsága, amit a kutatók a felmelegedésre vezettek vissza.

Hollandia: minden harmadik tejtermelő kiszáll

FrieslandCampina holland tejtermelő csoport előrejelzései szerint 2030-ra Hollandiában a tejgazdaságok száma 15 000-ről 10 000-re csökkenhet, mely strukturális változásokat eredményezhet a gazdaságban.

Több mint 8 tonna hulladék gyűlt össze a PET Kupán

Összesen 8,2 tonna, majdnem felerészben újrahasznosítható hulladék gyűlt össze a Tisza árteréből az idei PET Kupán – közölték a szervezők az MTI-vel hétfőn.

Málnatermesztés napelemekkel

Egy kísérleti tanulmány szerint a napelemek alatti klíma stabilabb, mint a hagyományos fóliasátrakban.