Back to top

Továbbra is zárva Németország legnagyobb húsfeldolgozója, egyre zsúfoltabbak az állattartó telepek

Válságtanácsot szorgalmaz a szövetségi állatorvosi kamara, mivel továbbra sem folyik termelés a Tönnies koronavírus-gócponttá vált üzemében, így napi több tízezer darabbal csökkent Németország vágóhídi kapacitása. Sürgősen megoldást kell találni az állattartó gazdaságok és az állatok érdekében – hívják fel a figyelmet.

Olyan problémákat hozott felszínre a vágóhidakon (legutóbb és legsúlyosabb mértékben a Tönnies konszern óriási üzemében) kitört koronavírus-járvány, amelyekről már rég beszélni kellett volna, és

üdvözlendő, hogy a politika végre komolyan veszi a szerepét a dolog munkaügyi vonatkozásainak tekintetében. Viszont ne feledkezzünk el az állategészségügyi vonatkozásokról sem

– hívta fel a figyelmet sajtóközleményében a német szövetségi állatorvosi kamara.

A közlemény egyebek között kifejti, hogy a vágóhídi kapacitások hirtelen kiesése miatt

napi több tízezer állat marad a „tulajdonosa nyakán”,

vagyis napról napra növekszik a túlzsúfoltság az állattartó telepeken. Mindez ráadásul a nyári hőségben történik, vagyis nem kizárt, hogy tömeges elhullás lesz a következménye a nagy testsúly miatt amúgy is igénybe vett keringési rendszerű hízóállatoknál.

A kieső kapacitást pótló vágóhelyekhez – amelyek esetenként akár külföldön is lehetnek – sokkal hosszabb szállítási út vezet, a hosszú utazás pedig kerülendő lenne az amúgy is gyenge keringési rendszerű állatokkal ebben a melegben, teszik hozzá.

A „visszaduzzasztó” hatás továbbá a csibe- és malacnevelő telephelyeken is túlzsúfoltsághoz vezethet, olvasható a közleményben.

Az állatorvosi kamara álláspontja szerint nagyon nehezen tudnák más, „beugró” üzemek kompenzálni a kieső vágóhídi kapacitásokat, hiszen a higiéniai és távolságtartási előírások miatt amúgy is mindenhol csökkent a hadra fogható kapacitás. Ráadásul

az egész ágazatban elrendelt átfogó koronavírus-tesztelések miatt a dolgozói létszámnak is csak egy része áll rendelkezésre,

sokan várnak még az eredményre, de a munkába álltak tempóját is lassítja a heti kétszeri kötelező tesztelés. Vagyis még a legnagyobb jószándék ellenére sem igazán növelhető a befogadható állatok száma a koronavírus-mentes üzemekben, és a helyzet valószínűleg tovább fog élesedni.

Az állatorvosi kamara ezért a szövetségi kormányhoz fordult, hogy mihamarabb hívjon össze válságtanácsot állatorvosok, állattartók, húsfeldolgozók és az illetékes hatóságok részvételével, és nagyon gyorsan találjanak megoldást a kialakult helyzetre.

„Tény, hogy fontos vitázni a fennálló rendszer átalakításáról is, azonban ez az akut helyzetet nem oldja meg. A jelen pillanatban a nevelőkben, illetve hizlalókban tartózkodó állatokkal kell valamit kezdeni,

valami állatvédelmi szempontból is megfelelő megoldást kitalálni. Ehhez pedig együtt kell működniük a húsüzemeknek, a gazdálkodóknak és az állategészségügyi hatóságnak,

nem hárítható a probléma egyedül a gazdákra”

– idézi a közlemény dr. Uwe Tiedemant, az állatorvosi kamara elnökét.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az idő bizonyított: jó döntés volt

Tíz évvel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik tárgyalójában dr. Seregi János döntése nyomán megalakult a 22 állami erdőgazdaság közös magazinja. Miért éppen az MFB-nél? – kérdezhetik sokan. Azért, mert akkor az erdőgazdaságok felügyelete az MFB Agrár- és Zöldbank Igazgatóságához tartozott, melynek ügyvezető igazgatója dr. Seregi János volt.

Egy derűs ember borús napjai

Stand-upos humoristát világjárvány felszálló ágának idején megkeresni – az álmoskönyv szerint nem túl ígéretes vállalkozás. Próbálkozni persze lehet. Hadházi László végül is nyakas alföldi legény, látott már életében egyet s mást.

A kölyökkutyák örömmel kommunikálnának az emberekkel

Egy kutatás keretein belül 375 nyolchetes kölyökkutya kommunikációs képességeit vizsgálták egy évtizeden keresztül, mely során megállapították, hogy a kutyák már röviddel a születésük után az emberekéhez hasonló szociális képességekkel rendelkeznek.

Kínában high-tech üvegházakkal küzdenek a koronavírus okozta élelmiszerhiánnyal

Kína legnépesebb városa, Sanghaj mellett fekvő Chongming-szigeten a munkások paradicsomot és uborkát szednek és csomagolnak egy üvegházban, amelyet egy holland vállalat üzemeltet. A több mint három futballpálya hosszú és két emelet magas létesítmény havonta akár 120 tonna cseresznyeparadicsomot is képes termelni.

A Brexit után tovább szigorítja "állatjóléti" törvényét Nagy-Britannia

Nagy-Britannia közölte, hogy a Brexit utáni jóléti terv részeként betiltja a vágásra és hízlalásra szánt élő állatok exportját, megfontolja a libamáj kereskedelem engedélyezését és hivatalosan is érző lényként ismeri el a gerinces állatokat.

Méhekről és mézről a Szelávi fesztiválon

Egy családias fesztivál a hétvégére, zenével, tánccal, irodalommal, méhekkel!

Új fejezet kezdődik a „juh és kecskehús” ágazatban

Hivatalosan is elismert szakmaközi szervezetté vált a „juh és kecskehús” ágazatban a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület. Az erről szóló dokumentumot június 16-án adta át az agrártárca helyettes államtitkára, Tarpataki Tamás az egyesület elnökének dr. Mezőszentgyörgyi Dávidnak.

A gabonafélék drágulása húzta a felvásárlási árakat áprilisban

Áprilisban 15,5 százalékkal volt magasabb a mezőgazdasági termékek átlagos felvásárlási ára, mint egy évvel azelőtt; a növénytermesztési és kertészeti termékek árát a gabonafélék és az ipari növények árának emelkedése hajtotta fel, ezek 23,3 százalékkal drágultak tavaly április óta - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján elérhető adatokból.

Lúdágazati körkép - Csökkenő kereslet és termelés

A hazai víziszárnyas-ágazat folyamatosan a talpon maradásért küzd. A termelékenységet befolyásolta a madárinfluenza-járvány, emellett a koronavírus-világjárványhoz kapcsolódó korlátozások is visszavetették a lúdágazat termelését.

Egészséges egerek születtek kozmikus sugárzásnak kitett spermából

Egészséges utódok jöttek a világra csaknem hat éven át nagy mennyiségű kozmikus sugárzásnak kitett egérspermából - számoltak be eredményeikről japán kutatók a Science Advances című folyóiratban publikált tanulmányukban.