Olyan problémákat hozott felszínre a vágóhidakon (legutóbb és legsúlyosabb mértékben a Tönnies konszern óriási üzemében) kitört koronavírus-járvány, amelyekről már rég beszélni kellett volna, és
– hívta fel a figyelmet sajtóközleményében a német szövetségi állatorvosi kamara.
A közlemény egyebek között kifejti, hogy a vágóhídi kapacitások hirtelen kiesése miatt
napi több tízezer állat marad a „tulajdonosa nyakán”,
vagyis napról napra növekszik a túlzsúfoltság az állattartó telepeken. Mindez ráadásul a nyári hőségben történik, vagyis nem kizárt, hogy tömeges elhullás lesz a következménye a nagy testsúly miatt amúgy is igénybe vett keringési rendszerű hízóállatoknál.
A kieső kapacitást pótló vágóhelyekhez – amelyek esetenként akár külföldön is lehetnek – sokkal hosszabb szállítási út vezet, a hosszú utazás pedig kerülendő lenne az amúgy is gyenge keringési rendszerű állatokkal ebben a melegben, teszik hozzá.
A „visszaduzzasztó” hatás továbbá a csibe- és malacnevelő telephelyeken is túlzsúfoltsághoz vezethet, olvasható a közleményben.
Az állatorvosi kamara álláspontja szerint nagyon nehezen tudnák más, „beugró” üzemek kompenzálni a kieső vágóhídi kapacitásokat, hiszen a higiéniai és távolságtartási előírások miatt amúgy is mindenhol csökkent a hadra fogható kapacitás. Ráadásul
az egész ágazatban elrendelt átfogó koronavírus-tesztelések miatt a dolgozói létszámnak is csak egy része áll rendelkezésre,
sokan várnak még az eredményre, de a munkába álltak tempóját is lassítja a heti kétszeri kötelező tesztelés. Vagyis még a legnagyobb jószándék ellenére sem igazán növelhető a befogadható állatok száma a koronavírus-mentes üzemekben, és a helyzet valószínűleg tovább fog élesedni.
Az állatorvosi kamara ezért a szövetségi kormányhoz fordult, hogy mihamarabb hívjon össze válságtanácsot állatorvosok, állattartók, húsfeldolgozók és az illetékes hatóságok részvételével, és nagyon gyorsan találjanak megoldást a kialakult helyzetre.
valami állatvédelmi szempontból is megfelelő megoldást kitalálni. Ehhez pedig együtt kell működniük a húsüzemeknek, a gazdálkodóknak és az állategészségügyi hatóságnak,
– idézi a közlemény dr. Uwe Tiedemant, az állatorvosi kamara elnökét.