Back to top

Használjuk ki a drónok adta lehetőséget vagy lemaradunk – mondják az EU-s mezőgazdasági szereplők

A mezőgazdasági szereplők arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy frissítse a rovarirtók fenntartható használatáról szóló irányelvet (SUD), és engedélyezze peszticidek drónos légi permetezését – derül ki az EURACTIV tudósításából.

Fotó: pixabay.com
A termelői szövetségek hangsúlyozzák, hogy ez segíthet csökkenteni a rovarölők használatát összhangban az EU új kiemelt élelmiszer-politikájának, a Termőföldtől az asztalig (Farm to fork) stratégiának a céljaival.

Az ez év májusában kiadott stratégia EU-szintű célja 2030-ig 50% -kal csökkenteni a rovarölőszerek felhasználását és az okozott kockázatait. Míg az ambíciót sok érdekelt fél üdvözölte, felmerült a kérdés, hogyan lehet ezt elérni a gyakorlatban. Az egyik ígéretes megoldás lehet a célzott drónos permetezés.

A mezőgazdasági permetező drónokat évek óta tesztelik világszerte, így Európában is. Az előzetes eredmények szerint a drónok precíziós eszközként működhetnek, így csökkenhető a vegyszerfelhasználás és a környezeti hatás és növelhető a biztonság.

Vagyis a drónos permetezés összhangban van a zöld megállapodás (Green Deal) prioritásaival – hangsúlyozza a Copa-Cogeca gazdaszövetség.

Az szakmai szervezet még az év elején elküldött levelében hangsúlyozta, hogy a drónok „nagyon értékes eszköznek tűnnek a precíziós gazdálkodásban”, kiemelve, hogy ez különösen igaz a meredek lejtős területeken fekvő szőlőültetvényekre és gyümölcsösökre, ahol a hagyományos technológiák használata „nehéz vagy lehetetlen”.

Christoph Raab, az Európai Drónszövetség (Drone Alliance Europe) ügyvezető igazgatója az EURACTIV-nak elmondta:

„Egy drón rendkívül alacsonyan, akár egyméteres magasságban vagy még alacsonyabban képes repülni bármilyen mezőgazdasági területen, képes lassan is repülni és pontosabban tud manőverezni, mint egy helikopter vagy repülőgép, sőt a rotorjai által keltett turbulencia töredéke annak, mint amit egy helikopter okoz.”.

Fotó: pixabay.com
Az ügyvezető óvatosan fogalmazva azt mondta, hogy a rovarölők drónos kijuttatása pontosan a megfelelő helyre "valószínűleg lehetővé tenné a növény-egészségügyi termékek csökkentését".

Hasonló eredményt közölt az Európai Bizottság egy 2018. évi jelentése is, miszerint a drónok azon képessége, hogy a repülési útvonalukat és -magasságukat a környezeti viszonyokhoz lehet igazítani, alkalmassá teszik azokat növények permetezésére. Ugyanez a jelentés azt is tartalmazza, hogy „a szakértők azt állítják, hogy a drónokkal végzett permetezés akár ötször gyorsabb lehet, mint a szokásos gépekkel”.

Mindezek ellenére a SUD-irányelv korlátozásai miatt még a technológia tesztelése is rendkívüli nehézségekbe ütközik.

Elvileg az irányelv nem tiltja, hogy a rovarölőket drónokról permetezzék, viszont a 9. cikkben megtiltja a peszticidek légi kijuttatását. Van egy ugyan kiskapu, mely szerint különleges körülmények között el lehet térni a szabálytól, de úgy tűnik, a tagállamokban nem szívesen adnak ki még tesztelési engedélyt sem.

Van azért néhány állam, amely él a kiskapuval: a svájci hatóságok például hároméves engedélyt adtak a Svájci Mezőgazdasági Intézetnek, hogy vizsgálja meg a drónos légi permetezést a szőlőültetvényekben.

Fotó: pixabay.com
Pekka Pesonen, a Copa-Cogeca főtitkára az EURACTIV-nak elmondta, hogy a szabályozás „lelassítja a technológia az alkalmazását Európában”, míg más országok, például Kína, Kanada és az Egyesült Államok „jelentős előnyt” szereztek ezen a területen, és aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy ez hosszú távon „csökkentheti az EU gazdálkodóinak nemzetközi szintű versenyképességét”. Épp ezért a szervezet felszólította az Európai Bizottságot az irányelv felülvizsgálatára.

Egyébként a Termőföldtől az asztalig (Farm to fork) stratégia szerint is felül kell vizsgálni a SUD-ot, hogy „elősegítse a vetemények károsítók és kórokozók elleni védelmének biztonságos alternatív módszereinek terjedését”, de nem határozza meg, hogy pontosan ez mit is jelent.

EU-s források szerint „fontolóra veszik” a drónos permetezést, de csak akkor, ha bizonyítékokat mutatnak be az előnyeiről, mert állítólag a tagállamok eddig nem bizonyítottak semmit, csak folyamatban lévő kísérletekről számoltak be.

Az Európai Drónszövetség ügyvezetője ennek ellenére bizakodó, a már leírt előnyök szerinte elegendők a SUD újragondolásához.

Forrás: 
Euractiv.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az emberek vidéken maradását segíti a dohánytermesztés

A dohánytermesztést érintő piaci változások és támogatások, a növényvédőszer-kivonások, valamint a MADOSZ-on belül nemrégiben lezajlott tisztújítás kapcsán ültünk asztalhoz Kenyeres Sándorral, a MADOSZ elnökével.

Kínában high-tech üvegházakkal küzdenek a koronavírus okozta élelmiszerhiánnyal

Kína legnépesebb városa, Sanghaj mellett fekvő Chongming-szigeten a munkások paradicsomot és uborkát szednek és csomagolnak egy üvegházban, amelyet egy holland vállalat üzemeltet. A több mint három futballpálya hosszú és két emelet magas létesítmény havonta akár 120 tonna cseresznyeparadicsomot is képes termelni.

Rengeteg munka, magas foglalkoztatás, kelendő termény - hogy áll a hazai dohánytermesztés?

A dohányágazatban a tavalyi év koránt sem volt kedvező a termelőknek, ami egyrészt a palántanevelés időszakában az időjárás kiszámíthatatlanságából fakadt, emellett a pandémia okozta munkaerőhiányt is megsínylette az ágazat. Az idei év kilátásairól, a palántanevelésről és az ágazat helyzetéről Kenyeres Sándor, a tisztújítás során a MADOSZ frissen választott elnöke számolt be lapunknak.

Starterek: jobban induló gyökeresedés

Kicsit mindenki fellélegzett, hiszen a tavalyi online esemény után idén már a hetedik Terepszemle – napraforgó és kukorica bemutatóra hívta a gazdákat a Kwizda Agro. Hiányoztak a személyes benyomások és az együttlét, a tapasztalatcsere. Ennek is köszönhető, hogy a cég felsőnánai Terepszemle Farmjára nagyon sokan látogattak ki.

Növényvédelmi Szakmérnök képzés a Magyar Agrár- és ÉLettudományi Egyetem Georgikon Campusán, Keszthelyen, a Balaton fővárosában

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növényvédelmi Intézete posztgraduális képzés keretében folyamatosan képez agrárszakembereket növényvédelmi szakmérnöki szakon. A növényvédelmi szakmérnöki szakirányú továbbképzési szak magyar nyelvű, négy félévet felölelő levelező képzés.

A növény válasza a kártevőkre

A növényevő rovarok rendszerint a szájszervükön keresztül juttatják különféle emésztőenzimjeiket az elfogyasztani kívánt növényi részekre. Amikor a növények érzékelik a szájváladékban található vegyületeket, elkezdenek védőmolekulákat, fehérjéket és speciális metabolitokat termelni, hogy inaktiválják a rovar emésztőfehérjéit, megakadályozva, hogy az állat tápanyaghoz jusson belőlük.

Talaj- és növényanalízis a Kamaránál

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara köztestületként többféle szolgáltatással járul hozzá, hogy tagjai minél gyorsabban és költséghatékonyabban tudják teljesíteni jogszabályi kötelezettségeiket, pályázati vállalásaikat. Emellett a tudatos gazdálkodást is segíti azzal, hogy 2019-től talaj-, a tavalyi évtől pedig növényminták elemzését is elvégzi.

A beporzó rovarok fontosságára hívják föl a figyelmet Szegeden

Egy fűtőmű falát díszítő virágos rétet ábrázoló, ötszáz négyzetméteres falfestménnyel hívják föl a figyelmet a beporzó rovarok fontosságára a figyelmet Szegeden, a Mondolo Egyesület és a Szegedi Távfűtő Kft. Városmetamorfózis elnevezésű kezdeményezésének részeként méhlegelőket és méhecskehoteleket is kialakítottak a városban.

Megjelent a mezőgazdaság precíziós fejlesztéseit támogató pályázati felhívás

Az Agrárminisztérium 100 milliárd forint keretösszeggel hirdette meg a mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatását célzó pályázati felhívását – közölte Nagy István agrárminiszter.

A gazdálkodók nem eshetnek áldozatul a brüsszeli reformoknak

A közös agrárpolitika jövőjéről szóló lisszaboni tárgyalások az agrárminiszterek közötti egyetértéshez vezettek -mondta el facebook videójában Lisszabonban Feldman Zsolt, az AM mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.