A termelői szövetségek hangsúlyozzák, hogy ez segíthet csökkenteni a rovarölők használatát összhangban az EU új kiemelt élelmiszer-politikájának, a Termőföldtől az asztalig (Farm to fork) stratégiának a céljaival.
Az ez év májusában kiadott stratégia EU-szintű célja 2030-ig 50% -kal csökkenteni a rovarölőszerek felhasználását és az okozott kockázatait. Míg az ambíciót sok érdekelt fél üdvözölte, felmerült a kérdés, hogyan lehet ezt elérni a gyakorlatban. Az egyik ígéretes megoldás lehet a célzott drónos permetezés.
A mezőgazdasági permetező drónokat évek óta tesztelik világszerte, így Európában is. Az előzetes eredmények szerint a drónok precíziós eszközként működhetnek, így csökkenhető a vegyszerfelhasználás és a környezeti hatás és növelhető a biztonság.
Az szakmai szervezet még az év elején elküldött levelében hangsúlyozta, hogy a drónok „nagyon értékes eszköznek tűnnek a precíziós gazdálkodásban”, kiemelve, hogy ez különösen igaz a meredek lejtős területeken fekvő szőlőültetvényekre és gyümölcsösökre, ahol a hagyományos technológiák használata „nehéz vagy lehetetlen”.
Christoph Raab, az Európai Drónszövetség (Drone Alliance Europe) ügyvezető igazgatója az EURACTIV-nak elmondta:
„Egy drón rendkívül alacsonyan, akár egyméteres magasságban vagy még alacsonyabban képes repülni bármilyen mezőgazdasági területen, képes lassan is repülni és pontosabban tud manőverezni, mint egy helikopter vagy repülőgép, sőt a rotorjai által keltett turbulencia töredéke annak, mint amit egy helikopter okoz.”.
Hasonló eredményt közölt az Európai Bizottság egy 2018. évi jelentése is, miszerint a drónok azon képessége, hogy a repülési útvonalukat és -magasságukat a környezeti viszonyokhoz lehet igazítani, alkalmassá teszik azokat növények permetezésére. Ugyanez a jelentés azt is tartalmazza, hogy „a szakértők azt állítják, hogy a drónokkal végzett permetezés akár ötször gyorsabb lehet, mint a szokásos gépekkel”.
Mindezek ellenére a SUD-irányelv korlátozásai miatt még a technológia tesztelése is rendkívüli nehézségekbe ütközik.
Elvileg az irányelv nem tiltja, hogy a rovarölőket drónokról permetezzék, viszont a 9. cikkben megtiltja a peszticidek légi kijuttatását. Van egy ugyan kiskapu, mely szerint különleges körülmények között el lehet térni a szabálytól, de úgy tűnik, a tagállamokban nem szívesen adnak ki még tesztelési engedélyt sem.
Van azért néhány állam, amely él a kiskapuval: a svájci hatóságok például hároméves engedélyt adtak a Svájci Mezőgazdasági Intézetnek, hogy vizsgálja meg a drónos légi permetezést a szőlőültetvényekben.
Pekka Pesonen, a Copa-Cogeca főtitkára az EURACTIV-nak elmondta, hogy a szabályozás „lelassítja a technológia az alkalmazását Európában”, míg más országok, például Kína, Kanada és az Egyesült Államok „jelentős előnyt” szereztek ezen a területen, és aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy ez hosszú távon „csökkentheti az EU gazdálkodóinak nemzetközi szintű versenyképességét”. Épp ezért a szervezet felszólította az Európai Bizottságot az irányelv felülvizsgálatára.
Egyébként a Termőföldtől az asztalig (Farm to fork) stratégia szerint is felül kell vizsgálni a SUD-ot, hogy „elősegítse a vetemények károsítók és kórokozók elleni védelmének biztonságos alternatív módszereinek terjedését”, de nem határozza meg, hogy pontosan ez mit is jelent.
Az Európai Drónszövetség ügyvezetője ennek ellenére bizakodó, a már leírt előnyök szerinte elegendők a SUD újragondolásához.