Back to top

Arborétum a panelházak között - növényritkaságok Miskolc közepén

Miskolc idegenforgalmi jelentősége az utóbbi években növekszik, a rengeteg turisztikai beruházásnak köszönhetően egyre kedveltebb belföldi úti cél. A városba érkezők közül azonban csak kevesen tudnak arról, hogy az Avas délkeleti lejtőjén, az Aulich utcában a panelházak ölelésében megbújik egy gyűjteményes kert

A városi lakónegyedek bővítése miatt az Avas keleti és déli lejtőjén megszűnt a korábban virágzó szőlő-, gyümölcs-, és kertkultúra, amely a hegy jellegzetességét adta, egyúttal Miskolc zöld tüdejeként működött. Ezt tapasztalva Adorján Imre miskolci orvos, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház egykori főigazgató-helyettese kezdeményezte és karolta fel az arborétum létesítésének ügyét. A főorvos a kertbarát mozgalom lelkes tagja, 1958-tól részt vett a mozgalom helyi szervezésében, egyúttal a Kertbarátok Miskolci Szövetségének elnöke volt. Magánemberként gazdag örökzöld-gyűjteménnyel rendelkezett.

A főorvos 1986-ban felajánlotta a városi tanácsnak, hogy saját költségén létrehoz egy mindenki által látogatható, a tűlevelű örökzöldek kerti formáit bemutató gyűjteményes kertet.

A kert telepítését 1987-ben kezdték el. A szép, de egy ember számára túl nagy cél megvalósításához megalakították az Arborétum Baráti Kört. Az akkor mintegy ötvenfős csapat készítette elő, később pedig ápolta a kertet. Egyenként 200 négyzetméternyi területrész gondozását vállalták, így sikerült elérni, hogy az elültetett növények közül csak 1-2 százalék ment tönkre. A növények telepítésével 1992-ben végeztek, de védelmük érdekében még hosszú ideig nem engedtek be látogatókat.

Fenyőkert
Fotó: A szerző felvétele
A gyűjteményes kert létrehozásának a fenyőfajok széles körű megismertetése, és ezáltal az általános ismeretek gazdagítása, illetve a természetszeretet növelése volt a célja. A főorvos csaknem minden faiskolát felkeresett az országban, és számos itthon nem kapható növényt hozott be külföldről, javarészt saját költségén.

Az arborétumban mintegy 460 fenyőféle él (cédrusok, jegenyefenyők, lucfenyők, tűnyalábos fenyők és vörösfenyők). Különösen gazdag a gyűjtemény magyar nemesítésű fenyőfélékből.

Ritkaság a japán foszlókérgű tuja (Thuja standishii), több különlegességgel együtt Bécsből hozta Adorján Imre. Az arborétum nyugati oldalán élő fenyőkülönlegességek közül kitűnik a teherbejárat két oldalán strázsáló hegyi mammutfenyő (Sequoidendron giganteum). 

A növények közelebbi megtekintésére járdalapokkal, tipegőkkel kirakott ösvényeket létesítettek.

Az Avasi Arborétum heti egy napon, vasárnap látogatható, de előzetes egyeztetéssel más időpontokban is megtekinthető. A belépés ingyenes, és igény szerint szakszerű csoportvezetést is tartanak. Az arborétumot Adorján Imre unokája, Adorján Eszter okleveles természetvédelmi mérnök vezeti, de a alapítvány elnökségi tagjai is rengeteget tesznek a fenyőkert védelme, fejlesztése, népszerűsítése érdekében.

(Forrás: A miskolci Avas. A miskolci Herman Ottó Múzeum és a Borsodi Nyomda közös kiadványa, szerkesztette: Dobrossy István).

Forrás: 
www.magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A pazar dáliák

A júliustól októberig nyíló szabadföldi dáliák ékei a kerteknek, pazar virágzásuk a korai fagyokig eltart. A virágágyakat mozgalmassá teszik, méghozzá nem is akárhogyan, hiszen a virágok mérete, formája és színe rendkívül változatos. Szédítően gazdag árnyalataik miatt színkirályoknak is nevezik őket.

Támadnak a meztelencsigák – Növényvédelmi előrejelzés 35. hét

Kevés ép növény marad a kertünkben, ha nem védekezünk a csapadékos időt kihasználva felszaporodott meztelencsigák, főleg a spanyolcsiga ellen. Léteznek „szelíd” módszerek is, érdemes kipróbálni. Rohamosan szaporodnak továbbá a zöld vándorpoloskák, de itt az ideje egyebek között a foltosszárnyú muslica elleni védelemnek is. A folyamatosan érő gyümölcsök mellett inkább vörösboros illatcsapdával gyérítsük, mint vegyszerrel.

A klímaváltozás már a spájzban van

Az Egererdő Zrt. Mátrafüredi Erdészete mintegy 11 ezer hektáron végzi munkáját, amely terület egyharmada a Mátrai Tájvédelmi Körzet része. Jellemző főbb fafajok itt a bükk, a kocsánytalan tölgy, a cser és a gyertyán, amelyek mind őshonosak, valamint kisebb mennyiségben megtalálhatók a különféle fenyvesek is. A szakemberek szerint azonban a klímaváltozás átrajzolja a jelenlegi állományszerkezetet.

Elértük a nyugati árakat, de még drágulhatnak az élelmiszerek

Nem a magyar belföldi kereslet-kínálat határozza meg az agrártermékek árait, hanem a nyugati felvásárlási árak - mondta az InfoRádiónak Raskó György agrárközgazdász, aki szerint a nyugati élelmiszerárszint elérése miatt komolyabb drágulást már csak az árfolyamgyengülés okozhat.

Útmutatóval segíti a NAK az öntözésfejlesztést

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara útmutatót készített az öntözést támogató hazai és uniós ösztönzőkről, ezzel is segítve az öntözési közösségek létrejöttét.

Újra népszerű a dália

A dália régóta kedvelt virág, már az aztékok is termesztették, a gumóját pedig fogyasztották. Az Észak-Amerikában, Közép-Amerikában és Dél-Amerika északi részén őshonos növényt a spanyolok hozták Európába és Katalóniából terjedt el szerte a földrészen. Hollandiában a 19. század óta szaporítják. A jövője is ígéretesnek tűnik, mivel egy ideje ismét nagy népszerűségnek örvend.

Növények talaj nélkül: perlit és agyaggolyó

Számos talajt helyettesítő anyag, azaz mesterséges termesztő közeg kapható és használható növények nevelésére. Ezek általában nem tartalmaznak szerves anyagokat, a céljuk annyi, hogy a gyökerek jól fejlődjenek, és kapaszkodjanak bennük.

Már itt vannak, a kérdés, hogy mi is akarjuk?

Szinte minden héten újabb és újabb fejlemény kerül napvilágra farkas- és medveügyben. Két éve kezdődött az a bizonyos medvehajsza, ahol helikopterek, rendőrök, természetvédelmi őrök rohangáltak a nőstény Robi után (…), akit Hevestől egészen Csongrádig (Csongrád-Csanád) szinte szó szerint kikergettek az országból. Azóta szerencsére a kergetőzések megszűntek, az észlelések ellenben gyarapodtak.

Kavics a kertben

A házak, kerítések előtti területek, illetve a kertekben a virágágyások kaviccsal vagy murvával való takarása hihetetlenül népszerűvé vált az elmúlt években. Ezek az anyagok hasznosak és praktikusak, ám használatuk heves vitákat is kivált, mivel kedvezőtlenül befolyásolják a mikroklímát, szűkítik a rovarok és a madarak életterét.

Közkedvelt a világpiacon a magyar csemegekukorica

A korai fajtákkal elindult a csemegekukorica betakarítása Magyarországon. A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt idén a tavalyi 500 ezer tonnás termésmennyiségnél valamivel kevesebbre számítanak a 28 ezer hektáros termőterületről a szakemberek. A Syngenta hagyományos csemegekukorica szakmai rendezvényén elhangzott: a kihívások ellenére Magyarország tovább őrzi vezető szerepét a csemegekukorica területén.