Back to top

Milyen a kínai vásárló – avagy miért vesznek egyre több külföldi terméket?

A digitális nemzedék költekezik, és köreikben menő külföldi, drága terméket vásárolni. Az idősek meggondoltabbak, de ők is kedvelik a külföldi árut, viszont fontos az ár. Aki Kínába exportál jó, ha tisztában van a trendekkel.

A „digitális nemzedék tagjai, azaz a fiatal kínai a fogyasztás növekedésének motorja. Ezt a fogyasztói csoportot nem befolyásolja a növekedés lelassulása vagy a megélhetési költségek növekedése. Optimista a jövőben.

Véleményük szerint a külföldi termékek, beleértve az ételeket és italokat, jobbak, mint a kínai, és szerintük ezek fogyasztása emeli társadalmi helyzetüket.

Továbbá meg vannak győződve arról, hogy egy drágább termék sokkal jobb, mint egy olcsóbb. A fejlődő városokban, ahol a bérek viszonylag gyorsan emelkednek, a fiatal kínai nők nagyobb vásárlási erővel bírnak, mint a már fejlett kínai metropoliszokban élő társaik.

A kínaiak évről évre egyre többet költenek fogyasztásra és megváltozott a vásárlás módja is. A kiadások racionalizálásának és optimalizálásának folyamata látható. De ez nem vonatkozik a már fentebb említett a fiatalokra.

A középkorú kínai generáció leginkább külföldi termékeket vásárol, mert ezeket jobb minőségűnek tartja, mint a kínai termékeket, de fontos, hogy racionális áron válassza ki a legoptimálisabb minőséget.

Ez azzal is magyarázható, hogy a kockázat vállalás az életkorral csökken, és növekszik a biztonság iránti igény, azaz nincs a "valamit és bármi áron" viselkedés.

A kínaiak figyelmesen elolvassák az árukon lévő címkéket, és önállóan mérik fel, hogy egy élelmiszer termék egészséges-e. A fejlett városok lakosait törekszenek az egészséges életmód megvalósítására. Jelenleg a legnépszerűbb termékek, amelyek címkéje a "friss" és a "természetes" összetevőket tartalmazza. Ez pedig nem lehet marketing trükk, a termékeknek valódinak és frissnek kell lenniük. Szeretik az újdonságokat kipróbálni, de érdekes módon, ha a kínaiak gyorsan megszeretnek egy adott terméket, hajlamosak arra, hogy gyorsan el is hagyják azt.

Az utóbbi években sok kínai gyártó jelentős előrelépést tett a termékei minőségének javítására a külföldi versenytárs kiszorítása érdekében.

A kínaiak, bár szeretik az új és külföldi termékeket, ugyanakkor gazdasági hazafiak is. Kevés olyan külföldi termék van, amely teljes fogyasztói elfogadással büszkélkedhet, ilyen a Pepsi Cola, a Coca Cola és a McDonalds, összegezte a kínai vásárlási trendeket Jacek Strzelecki, a kínai mezőgazdasági és élelmiszeripari piac független lengyel szakértője.

A Kínai Állami Statisztikai Hivatal (CPBS) adatai szerint 2019. végén Kína népessége több, mint 1,4 milliárd ember volt.

Ebből 848 millió 430 ezer lakott városokban, 551 millió 620 ezer a vidéki területeken. A férfiak létszáma715 millió 270 ezer volt, a nőké pedig 684 millió 780 ezer.

A kínai emberek, különösen a 50 év fölöttiek nagy hajlandóságot mutatnak a megtakarításra. Ennek egyik oka az, hogy sok családban nincs férfi utód, akik hagyományosan felelősek a szüleik gondozásáért. Ezenkívül a társadalombiztosítási rendszer miatt a kínai emberek elsősorban magukra támaszkodnak. Másrészt a fiatal kínaiak generációját, különösen a nagyvárosit, a fogyasztói magatartás jellemzi olykor a lehetőségeiken túl is.

2019-ben a Nagy Fal mögötti országban élők átlagos jövedelme 30 733 jüan (1 380 000 Ft) volt. Egy statisztikai városlakó éves bevétele 42 359 jüan (1 900 000 Ft), míg egy átlagos vidéki kínaié 42 359 jüan (720 000 Ft) volt. Az elmúlt években százezrek léptek ki évente a vidéki szegénységből.

A CPBS szerint 2019-ben Kínában az egy főre jutó fogyasztásra fordított kiadás évente 21 559 jüan (970 000 Ft) volt. A városi lakosság többet költött, 28 063 jüant (1 260 000 Ft) fejenként, míg a vidéken fele annyit, 13 328 jüant (600 000 Ft) fordítottak fogyasztásra.

 

Forrás: 
magyarmazogazdasag.hu/rp.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Koronavírus: Új-Zélandon a fagyasztott élelmiszerekre gyanakszanak

Új-Zélandon koronavírussal frissen fertőzött embereket találtak, jelenleg a fagyasztott élelmiszerekre gyanakszanak a szakemberek. A vizsgálat megkezdődött.

Elértük a nyugati árakat, de még drágulhatnak az élelmiszerek

Nem a magyar belföldi kereslet-kínálat határozza meg az agrártermékek árait, hanem a nyugati felvásárlási árak - mondta az InfoRádiónak Raskó György agrárközgazdász, aki szerint a nyugati élelmiszerárszint elérése miatt komolyabb drágulást már csak az árfolyamgyengülés okozhat.

Az Aldi 250 új munkahelyet hoz létre Magyarországon

Az Aldi magyarországi vállalatai az év végéig 250 új, kereskedelmi, logisztikai és informatikai munkahelyet hoznak létre Magyarországon – közölték az áruházlánc pénteki sajtótájékoztatóján Budapesten.

Akik nyertesen kerültek ki a pandémiából

Magyarországon a liszt értékesítési volumene 168%-kal nőtt márciusban, áprilisban pedig 200 online webshop nyílt naponta. Nem minden felfutás ilyen evidens azonban - a PwC Magyarország tanácsadói elemzést készítettek arról, hogy mely iparágak, termékek, illetve szolgáltatások kerültek ki nyertesen a több hónapig tartó járványügyi helyzetből.

A vártnál erősebben emelkedtek a termelői árak az Egyesült Államokban júliusban

A vártnál nagyobb mértékben emelkedtek a termelői árak az Egyesült Államokban júliusban az előző hónaphoz képest, de a termelői infláció így is nyomott maradt, miközben a jelek szerint a gazdaság a korábban gondoltnál lassabban lábal ki a koronavírus-járvány által okozott recesszióból.

Mikulásvirág: az eltarthatóság a fő cél

A mikulásvirág az egyik legfontosabb szobanövény, bár sokan kifogásolják tartósságát, és ez mindenképpen rontja a megítélését. A nemesítők hosszú ideje dolgoznak azon, hogy a növények eltarthatóságát növeljék, ez azonban komoly kihívások elé állítja a szakembereket.

Üdítőital szövetség: csökkent az ásványvíz, a gyümölcslé és az üdítőital forgalom az első fél évben

Mintegy 8 százalékkal 1177 millió literre csökkent az ásványvizek, ízesített vizek, szénsavas üdítőitalok, gyümölcslevek és jegesteák eladott mennyisége az első fél évben a tavalyi év hasonló időszakához képest - közölte a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség titkára az MTI-vel.

Szellemi Tulajdon Hivatala: nemzetgazdasági érdek a magyar borok oltalmazása

Jelentős gazdasági károkat okoznak az Európába beáramló és a világban megtalálható hamis borok, ezért nemzetgazdasági érdek, hogy a hazai termesztők a különböző oltalmakkal meg tudják védeni a minőségi magyar borokat, ebben nyújt segítséget szolgáltatásaival a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) - közölte a hivatal elnöke sajtótájékoztatón, Budapesten.

Lengyelország: borkereskedelem a koronavírus után

A krakkói vásár szervezői által kezdeményezett Enoexpo Online Konferencia kapcsán összefoglaló készült a rendezvényen elhangzottakból. A vásár szervezőinek célja az volt, hogy a koronavírus által érintett borászati ágazatnak platformot biztosítsanak és egy nemzetközi körképben tekinthessék át az ágazati szakértők a helyzetet, ezzel mintegy előkészítve a novemberi szakvásárt.

Változó fogyasztói szokások Ázsiában

Amint várható volt, az ázsiai lakosok koronavírussal kapcsolatos aggodalmaik fogyasztási szokásukra is jelentős hatást gyakorol. Az Innova Market Insight piackutató cég 2020 márciusában végzett felmérése alapján Kínában, Indiában és Indonéziában az egészséggel, a jövedelemmel, az egészségügyi ellátással és a termékek elérhetőségével kapcsolatos aggodalmak állnak a középpontban.