Back to top

Pajtamúzeumtól a helyi termékekig

Rezi önkormányzata „A nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtésének, népszerűsítésének, megismertetésének, megőrzésének és gondozásának támogatása” című pályázat segítségével Pajtamúzeumot hozott létre a Laky Demeter Turistaház udvarán. A részletekről és a település agráriumáról Cserép Gábor polgármestert és Tafota Istvánnét, a turistaház vezetőjét kérdeztük.

Milyen céllal hozták létre a Pajtamúzeumot?

Tafota Istvánné: a gyűjtemény létrehozásának célja – a hagyományőrzés mellett – az információk átadása, tárgyi kultúránk megörökítése

– Helyi értékeink bemutatására, tevékenységünk népszerűsítésére hoztuk létre, valamint hagyományőrző gasztronómiai rendezvényeink megvalósításának új helyszíneként – a mellette található szabadtéri konyhánkat és kemencénket jól kiegészíti –, mivel némelyik már regionális jelentőségűvé vált – kezdi a tájékoztatást Tafota Istvánné. – A gyűjtemény létrehozásának további célja – a hagyományőrzés mellett – az információk átadása, tárgyi kultúránk megörökítése, az identitástudat erősítése. A Pajtamúzeum berendezésében aktívan közreműködtek a településen élők, az időszaki kiállítás létrehozásában pedig a helyi iskolások, akik között helyiérték-gyűjtő napot szerveztünk, hogy a kisdiákok felkutassák szüleik, nagyszüleik tárgyi emlékeit és hagyatékát, régi képeslapokat, fényképeket, használati tárgyakat gyűjtsenek a hagyományos falusi élet, elsősorban a szőlőművelés és a disznótor bemutatására.

Hogyan tervezték meg és kivitelezték a tárlatot?

– Amint összegyűltek az eszközök, felvettük a kapcsolatot a keszthelyi Balatoni Múzeummal, melynek igazgatója Havasi Bálint örömmel sietett a segítségünkre. Szólt Gyanó Szilvia néprajzkutatónak, aki eljött hozzánk, és rendszerezte, szelektálta a begyűjtött eszközöket. Az ő javaslata szerint rendeztük be a kiállítóteret. Természetesen folyamatosan bővül a tárlat, hiszen ahogy egyre több lakosunk szerez tudomást a létesítményről, sorra hívnak bennünket és ajánlanak fel különféle itt-ott – például padláson – talált mezőgazdasági eszközöket.

Mi mindent tudnak meg a tárlat megtekintői az eszközökről?

– Próbáltuk kategorizálva, az eszközöket a különféle munkafolyamatokhoz csoportosítva berendezni a teret. Az egyik falrészen a favágással és asztalosmesterséggel kapcsolatos, a másikon a szénagyűjtés, kaszálás, aztán a disznóvágáshoz, illetve a feldolgozásához tartozó tárgyak kapnak helyet. A kinagyított fotókon régi életképek, közösségek, épületek, utcarészletek láthatók. Minden eszköz alatt ott van a megnevezése és hogy mire való. Természetesen, ha a látogató úgy kívánja, személyesen is szívesen bemutatjuk a gyűjteményt.

Mit gondol, a fiatalok mennyire ismerik fel az itt látható eszközöket? Az idősek nyilván felismerik őket, de tapasztalataim szerint a gyerekek közül a legtöbb egyáltalán nem. Ezen is változtatni kívánnak a Pajtamúzeummal?

– Természetesen. Ez szervesen kapcsolódik több évvel ezelőtt indított tevékenységünkhöz, amikor elkezdtük művelni a konyhakertünket, ahol nemcsak növényeket termesztünk, hanem ólakat is építettünk, hogy háztáji kisállatokat tarthassunk.

A kert ellát minket sokféle zöldséggel, amik a turistaház konyhájára kellenek, sőt jut belőle a közösségi konyhára is.

Vegyszereket nem használunk benne, és szinte minden munkát kézi erővel végzünk benne. A saját konyhakerttel azt üzenjük a lakosainknak és a vendégeinknek, hogy falun igenis van létjogosultsága a háztáji területek gondozásának és az állatok tartásának. Mennyivel másabb, ha ki tudunk ugrani a kertbe egy kis friss zöldségért, amitől színesebb az ételkínálat, és hétvégén vagy ünnepkor házi baromfihús kerül az asztalra! Luxusnak tartom, ha egy kertes házban élő család portáján csak fű terem.

Cserép Gábor: a föld- és szőlőművelés, a borkészítés és a hozzájuk kapcsolódó gasztronómia ma is fontos a hagyományőrzésben
Reziben mindig kiemelkedő szerepet játszott a mezőgazdaság, és most is. Mit érdemes tudni róla?

– Ha visszamegyünk egy kicsit a történelemben, láthatjuk, hogy a magyarság 900 után vette birtokába a Dunántúl területét – veszi át a szót Cserép Gábor polgármester. A honfoglalók szláv, avar és frank népeket találtak itt. A források alapján megállapítható, hogy ők is foglalkoztak földműveléssel és szőlőtermesztéssel, sőt, már előttük, a késő római időkben is fejlett volt ezen a területen a gyümölcstermesztés. Már 1628-as feljegyzések beszámolnak arról, hogy Rezi földje megtermi a gabonát és a szőlőt.

A lakosság megélhetéséhez a szőlő, a gyümölcs- és zöldségfélék egyaránt hozzátartoztak.

Mára sajnos kevesen tudnak megélni ebből, de a föld- és szőlőművelés, a borkészítés és a hozzájuk kapcsolódó gasztronómia ma is fontos a hagyományőrzésben.

Már évekkel ezelőtt agrárprogramokat indítottak a hagyományok felidézésére és ápolására. Jelenleg milyen programok zajlanak?

– Folytatjuk az annak idején megkezdett kertművelést, a zöldségek és gyümölcsök feldolgozását. Olyan konyhakerti növényeket ültetünk, amikre szükségünk van az általunk készített ételekhez, hiszen az évek alatt létrehoztunk a turistaháznál egy kis éttermet, a Kemencés Kisvendéglőt.

Ez alkalmi jelleggel üzemel, a nálunk megszálló vendégek, csoportok igényei szerint.

A főleg hagyományos ételekből álló kínálatot egészítjük ki és színesítjük a kertben termelt zöldségekkel. A település rendezvényein közkedvelt a termésükből készülő almalé, amit közösségi gyümölcsfeldolgozónkban készítünk. Nagy hasznát vesszük a szintén ott lévő a magozó-passzírozónak is, amivel a paradicsom-, szőlő- és bicskelekvárhoz valót passzírozzuk.

Reziben a szőlészetnek is nagy hagyományai vannak. Úgy tudom, e területen is összefogás körvonalazódik.

– Igen, a szőlősgazdák évek óta működtetnek egy kulturális hagyományőrző egyesületet, amit a Rezi szőlőhegy hagyományainak és kulturális értékeinek megőrzése érdekében alapítottak. Szakmai és turisztikai programokat szerveznek, amelynek keretében megismertetik és népszerűsítik a szőlőművelést, a helyi borkultúrát és más értékeket.

Sajnálatos, hogy a hazai borpiac pár évvel ezelőtt megtorpant, ami kedvét szegte a szőlőtulajdonosoknak.

Ez érthető, hiszen az ültetvényeket akkor is művelni kell, hogy nem tudni, mi lesz a hordókban vagy tartályokban lévő, kiváló minőségű borokkal. A szőlősgazdáinknak volt egy jó kezdeményezése az idei tavaszra, amit a járvány sajnos felülírt, de most, a lecsengése után sikeres lehet: Nyitott pincék éjszakája Reziben a címe. Egyelőre négy borászat és egy sajtpince fogott össze, a megrendezésére. A borkóstolók mellett minden pincénél helyet kap a gasztronómia, és kulturális programok is szórakoztatják az érdeklődőket, akik emellett a szőlőhegy páratlan panorámájában gyönyörködhetnek.

A Pajtamúzeum megvalósítása után milyen tervek vannak még a tarsolyukban? Lesznek újabb bővítések, fejlesztések, kiállítások?

– Most egy kicsit megállunk, és az eddigi fejlesztéseinket próbáljuk működtetni, fenntartani. Kiállítások biztosan lesznek, amiket a tematikus rendezvényeinknek szeretnénk alárendelni. Ilyen például a Betakarítónap, a Disznótoros és a Gyümölcsoltó Nap, amelyeken szakmai bemutatókon ismertetjük a témához kapcsolódó munkafolyamatokat.

A Betakarítónapon gyümölcsöket préselünk, leveket, lekvárt készítünk, zöldségekből készült egészséges ételeket kínálunk.

A disznótoros rendezvényen disznót vágunk, hagyományos ételeket készítünk és kolbászt töltünk, a Gyümölcsoltó Nap alkalmával pedig gyümölcsfát oltunk az iskolásokkal. Ilyenkor mindig lesz alkalom újabb tárlat bemutatására.

A Pajtamúzeum berendezéséből a település lakói is kivették a részüket

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/28 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Málnatermesztés a sivatagban? Igen!

Semmi sem lehetetlen. Egy izraeli termelő sikeresen termel málnát a sivatagban felépített üvegházban. Metania Freuind áfonya, málna és szeder ültetvénnyel rendelkezik Izraelben, melyeknek második generációs termelője. Az ültetvény folyamatos növekedésével, megoldást keresett arra, hogy a nyári tikkasztó időjárás mellett is tudjon akár szezonon kívül is bogyós gyümölcsöket termelni.

Már a parlament előtt családi gazdasági rendszer reformjáról szóló törvényjavaslat

Már az Országgyűlés elé került az őstermelői és családi gazdasági rendszer átfogó reformjáról szóló törvényjavaslat, amelyet a következő hetekben vitatnak meg a képviselők. Miután a kormány megtárgyalta és elfogadta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kezdeményezett, a családi gazdaságokról szóló törvénytervezetet, a jogszabályi javaslatot október 13-án, benyújtották az Országgyűléshez.

Az érő fürtök vámszedői

A zsendülő fürtök általában már nem fertőződnek meg a gombás betegségektől, a szürkepenészt kivéve. Más, jóval nagyobb károsítók leselkednek rájuk. A seregély kártételének problémája valószínűleg egyidős a szőlőtermesztés kezdetével.

Keresett az olasz hagyma

Amíg az olasz belföldi piac jelenleg csendes, addig külföldön még a tavalyinál is keresettebbek az itáliai termékek. Matteo Zanarini zöldségexportőr szerint Olaszországban a bronzhéjú vöröshagymát mérettől és minőségtől függően kilogrammonként 10 és 14 eurócent között értékesítik, a fehér hagyma ára 12 és 16, a lilahagymáé pedig 20 cent.

Két csőből egy doboz - Üzemlátogatás a Bonduelle gyárban

A feldolgozási idény legforgalmasabb napján akár ötmillió csemegekukorica-konzerv is elkészült a Bonduelle hazai három üzemében. A GMO-mentes vetőmagból fejlődő alapanyagot 120 magyar gazda összesen mintegy tízezer hektáron termesztette. A betakarított csemegekukoricából mindössze fél nap alatt lesz konzerv.

Érdekes konyhai móka: „regrow”, az újratermesztés

Az újrahasznosítás ötlete elérte már a hobbikertészetet is. Ennek lényege, hogy egy amúgy konyhai szempontból hulladéknak számító növényi részből újra fogyasztásra alkalmas növényt növesztünk. Érdemes kipróbálni.

Elindult az egységes kérelmeket érintő adategyeztetés

A Magyar Államkincstár (MÁK) 2020. október 7-én megkezdte a területalapú egységes kérelmeket érintő adategyeztető végzések kiküldését. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdászai által beadott kérelmeknél ebben az évben is alacsonyabb volt az adategyeztetésben érintett kérelmek aránya, mint az egyénileg benyújtott kérelmeknél.

Merre mozdul az almapiac?

Szeptember közepén a Gala fajtával megkezdődött Lengyelországban az alma fő szüreti idénye. Ehhez időzítve szervezte meg a sad24.pl gyümölcstermesztési szakmai portál és a Plantpress kiadó online konferenciáját, Profifruit 2020 címmel. A téma az idei évjárat tapasztalatainak összegzése és a piaci trendek megvitatása volt.

Tiltakozások miatt akadozik a banánszállítás, van, aki hasznot húz a helyzetből

Napi 1,33 millió USA-dollárnyi veszteséget okoztak a banánbiznisznek a szeptember végén kezdődött tiltakozások Costa Ricán, számolt be róla a Fresh Fruit Portal helyi sajtóhírekre hivatkozva.

Az ALDI törekszik minél több magyar beszállító bevonására

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az ALDI vezetőivel egyeztetett arról, hogy tovább növeljék a magyar beszállítók arányát. Az áruházlánc nyitott újabb hazai termelők, élelmiszer-előállítók befogadására, a kamara pedig segíti a kapcsolatok létrehozását.