Back to top

Fajtaklubot alapítottak az őshonos baromfifajta-tenyésztők

Összefogtak a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségén belül a magyar fajtákat tenyésztő gazdák. Kezdeményezésük mögött semmiféle anyagi megfontolás nincs, céljuk tisztán a hazai baromfi génkincs megőrzése, bemutatása és népszerűsítése.

Még egészen fiatal a hivatalosan Magyar Baromfifajtákat Tenyésztők Fajtaklub néven megalakult közösség, hiszen ez év február utolsó napjaiban volt az alakuló ülés. Az ötlet persze még korábbra nyúlik vissza.

Dr. Pintér József  MGKSz elnök ötlete volt, hogy a 32/2004-es országgyűlési határozatban nemzeti kinccsé nyilvánított baromfifajtákat a szövetség valamilyen formában felkarolja – idézi fel a kezdeteket Vígh Attila, a fajtaklub szakmai vezetője.

Munka akad vele bőven, hiszen nemcsak a fajták valós termelési körülmények közötti megtartása a cél, hanem azok bemutatása és népszerűsítése is.

Az első feladat helyére tenni azt, hogy mást jelent, ha egy fajtának állami elismerése van, és más az, hogy a nemzetközi szervezetekben tag MGKSz, mint magyar fajtát önálló standard szerint jegyzi. Előbbi a hivatalos szervezetek (Agrárminisztérium, NÉBIH) feladata, az utóbbi a szövetség dolga. Így az első nagy munka a magyar baromfifajták standardizálása, azok előterjesztése az európai szövetség felé, majd a bemutatókon, kiállításokon történő mind szélesebb körű részvétel.

Széles szortiment

Összesen 24 fajta, illetve fajtaváltozat esetében kell az említett munkákat elvégezni. Idetartoznak a magyar tyúkfajták (négy színben), az erdélyi kopasznyakú tyúkfajták, a magyar kacsafajták (három színben, illetve a búbosak), a magyar lúdfajták (négy színben), a magyar pulykafajták (négy színben), a magyar parlagi gyöngytyúkfajták (négy színben), a zsippó szépe (és a törpe zsippó szépe), valamint az e lap hasábjairól nemrég megismertetett nyuszkanyakú palóc tyúk.

Utóbbi kettő kivételével a legtöbb fajta felett néhányszor már megkongatták a vészharangot.

Puszta létük is különleges, amiben persze nagy része van a gödöllői Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ (korábbi nevén Haszonállat Génmegőrzési Központ) több évtizedes fajtamentő és megőrző munkájának. Ez a szervezet is hajlandóságot mutat arra, hogy a későbbiek során szakmailag támogassa és hozzájáruljon a fajtaklub munkájához.

Toborzó

A Magyar Baromfifajtákat Tenyésztők Fajtaklub a tenyésztő munkán kívül figyelmet szeretne fordítani a baráti alapokon nyugvó, jó közösségéként működő kapcsolattartásra is. Ahogyan fogalmaznak: „olyan személyeket szeretnénk a sorainkban tudni, akik egy agilis, fiatalos lendülettel rendelkező csapathoz szeretnének tartozni”. Várják a tenyésztőtársak jelentkezését itthonról és határon túlról egyaránt.

A közös szakmai érdeklődésen túl a szervezet elvi közösségbe is hívja az erre nyitottakat, hiszen megkülönböztetett figyelmet szeretnének fordítani nemzeti létünk 1100 éves értékeire, eredményeik megőrzésére, ezáltal kifejezve európai nemzeti karakterünket.

Az érdeklődök a vighattila75@gmail.com címre küldött levél nyomán kaphatnak további információt.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csökkennek az őstermelők és a családi gazdaságok adminisztrációs terhei

Átalakul a családi gazdaságok jogi háttere, így 290 ezer őstermelőnek és 83 ezer családi gazdaságban dolgozó embernek csökkennek az adminisztrációs terhei, a cél a családi gazdaságok erősítése és a generációváltás támogatása - mondta az agrárminiszter a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Támogatják a hazai magyartarka állomány genom tenyészérték vizsgálatát

Az Agrárminisztérium 150 millió forinttal támogatja a magyartarka szarvasmarha fajta genom vizsgálatát. Az ennek köszönhetően létrejövő modern, XXI. századi tenyésztési program segítheti a kiemelkedő értéket képviselő fajta nemzetközi versenyképességének növekedését és tenyésztőinek jövedelmezőbb munkáját.

Tojás Világnap 2020: Egyre több tojást esznek a magyarok

Egyre több tojást esznek a magyarok évről évre, ugyanakkor kicsit csökkent a belföldi tojástermelés, pedig az ország határain belül működő élelmiszer-előállítás, vagyis a biztonságos hazai termelés kiemelten fontos. Ezt a koronavírus megjelenése is bizonyította, hiszen a krízisek alatt az emberek még inkább az olcsó és tápanyagdús élelmiszerek felé fordulnak.

Problémák a szójapiacon – egekbe szökő takarmányárak

A takarmányként használt szójaliszt ára pár hónap alatt 25 százalékkal növekedett meg, amit a repcemag ára hasonló gyorsasággal követ. Jövő évre sem jobbak a kilátások.

Klónozott csikó született Texasban

Először sikerült klónozni a vadonban már szinte teljesen kihalt faj egy példányát. A Przsevalszkij-lovak már negyven éve csaknem kizárólag állatkertekben élnek.

Pingvinfióka kelt ki a Szegedi Vadasparkban

Pápaszemes pingvin (Spheniscus demersus) kelt ki a Szegedi Vadasparkban, a néhány hetes állat már elfogadja gondozója kezéből a halat - közölte Veprik Róbert igazgató. A fióka augusztusban kelt ki a tojásból. Kezdetben szülei, Törpapa és Grün szállították neki a táplálékul szolgáló halat, de a közelmúltban elkülönítették a csapat többi tagjától, hogy megszokja, az emberektől kap élelmet.

Állatorvosi készítményt csak legális forrásból szabad beszerezni

Az utóbbi időszakban a közösségi felületeken terjedő privát ajánlatok miatt a Nébih felhívja a hobbi- és haszonállattartók figyelmét, hogy állatgyógyászati készítményt kizárólag legális forrásból szabad beszerezniük, a vényköteles szerek felírására pedig csak az állatorvos jogosult!

Mi lenne, ha mindenki vegán lenne?

A vegetáriánus világnap alkalmából az agrarheute.com újságírója átolvasott és értelmezett pár tanulmányt, amelyek azzal foglalkoznak, hogy milyen lenne a világ mezőgazdasága, ha mindenki vegán, de legalábbis vegetáriánus lenne. Ebből idézünk néhány gondolatot.

Társ a vadászatban: az erdélyi kopó

Az erdélyi kopó az egyik legveszélyeztetettebb őshonos kutyafajtánk. Egyedszáma meglehetősen alacsony, genetikai állománya igencsak beszűkült, így ha nem vigyázunk rá, néhány generáció alatt végleg eltűnhet úgy a Kárpát-medencéből, mint a Kárpátok bérceiről. Pedig a benne rejlő értékek helyes kihasználásával a XXI. században is megállja helyét.

A muraközi ló típusának regenerálása

A 2002 márciusában megalapított Őrségi Nemzeti Parkban az igazgatóság fontos szerepet szánt a tradicionális magyar fajtáknak. Olyan állatokat akartunk tenyészteni és tartani, amelyek hagyományos magyar fajták, tartásuk egykoron jellemző volt az Őrségben. Így került tenyésztésre a magyartarka, és a muraközi ló is.