Back to top

Gyomok: azaz növények rossz helyen

Gyomok: azaz növények épp rossz helyen... A gyom fogalma szubjektív, hiszen minden növény gyom, amelyik ott van, ahol nem kellene lennie. Egyesek kertészeti szempontból nem igazán tekinthetők károsnak, de akadnak olyanok is, melyek megjelenése és szaporodása súlyos problémát okozhat a kultúrnövényeinknek.

Nézőpont kérdése

Gyom: rosszkor, rossz helyen
Fotó: wikipedia
A gyomnövények olyan növények, melyeknek előfordulása az adott területen az adott időben nem kívánatos. E nemkívánatos növények fogalma nem korlátozódik a mezőgazdaságra, gyomnövényekről éppúgy beszélhetünk a közterületeken, építési területeken, erdészetben, mint szántóföldi, kertészeti művelésű termőterületeken. Érdekes példa a szántóföldek árvakelése, ami az előző évi termesztett növény következő évben kikelt magja. Előző évben a területen az volt ott a kultúrnövény, ám következő évben kikelve már gyomnak tekintendő.

Richard C. Lewontin harwardi professzor meghatározása szerint a gyom olyan növény, amely környezetét szaporodása korlátozásának irányába módosítja.

A növényvilágban sok ilyen van, például a diófa és az akácfa alatt nem sok minden marad meg, tehát ezek is erőteljesen korlátozzák a környezetükben élő növényeket és azok szaporodását, bár nem klasszikus gyomok. A fenyők árnyékában a saját magja sem tud kicsírázni. Pedig a fenyő sem gyom, de tud gyomszerűen „viselkedni”. A gyomok is hasonló módszerrel próbálják a területüket megvédeni: gyökereikkel vizet és tápanyagokat vesznek el kultúrnövényeinktől, árnyékot vetnek a kikelő haszonnövényre, így azok lassabban fejlődnek.

Relatív tehát, hogy milyen növényt tekintünk gaznak, mert minden a helyzettől függ: oka lehet, hogy a növény egyszerűen csak csúnya. Vagy tolakodó „magatartásával”, árnyékával elnyomja a kívánatosabb, hasznosabb, vagy szebb növényeket, vagy azoktól elvonja az öntözővizet, illetve tápanyagokat, de egyes fajok a hasznos növények kórokozóit is rejthetik.

Egyes gyomok tüskéiknek, illetve nedvüknek lehet irritáló, vagy mérgező hatásuk. Leveleik, magházuk az öltözethez ragadva terjedhet, vagy környezetünkbe behatolva azokat csúfíthatják. A gyomok idegesítő tulajdonsága az is, hogy ott is megjelennek (kövezett úton, épületek mellett stb.) ahol semmiféle növényre nem lenne szükség

Barátibb gyomok

Vannak gyomok, melyek káros hatása minimális. Ezek könnyen irthatók, de ha mégsem irtjuk, akkor sem okoznak jelentős problémát, vagy terméskiesést. Sőt ezeknek némi hasznuk is lehet. Ilyen például a tyúkhúr (Stellaria media), mely egy efemer növény, azaz a tavasztól télig tartó időszak alatt több nemzedéke is van. Gyökerei a talajfelszínhez közel futnak, így sok kárt nem csinál.

Főleg a gyepekben bukkannak fel a herefélék, mint a fehér here (Trifolium repens), mely zölden és szénának szárítva is jó takarmány. Előnye, hogy az elhanyagolt, ritkán gondozott gyepben is remekül terjed, így szép zöld borítást ad, és a kevésbé kívánatos gyomok megjelenését is korlátozza.

A talaj tápanyag tartalmát nitrogénben gazdagítja a gyökerein élő nitrogénkötő baktériumoknak köszönhetően.

Főleg a fűben terjed a pongyola pitypang (Taraxacum officinale), ami, ha a gyep rendszeresen nyírva van, akkor nem tud magot érlelni, így megtűrhető, hiszen szép sötétzöld levelei vannak. Azonban, ha ritkulnak a fűnyírások, akkor hosszú virágszáron kiemelkednek majd a virágai, ezek már rendetlen, gondozatlan látszatát keltik a gyepnek. Itt is előáll az a furcsa helyzet, hogy a pitypang gyógynövény, de ha pont a gyepben telepszik meg, ott gyomnak számít.

Nedves, nitrogénben gazdag helyeken jelenik meg a nagy csalán (Urtica dioica). Friss hajtásai fogyaszthatók főzeléknek, az áztatott-erjesztett csalán lé remek nö­vénykondicionáló szer.

A cickafark, a libatop, a mályva, a mácsonya, a katángkóró vagy a mezei aszat sem tartozik a túl intenzíven terjedő gyomok közé, tehát ezek megjelenése sem jelent rosszat, és mindegyikük használható is valamire.

A pitypang gyógynövény, de a fűben gyom
Fotó: wikipedia

Barátságtalan gyomok

A kártékony gyomok többsége tarackokkal terjed. Ezek a növényi részek a hagyományos gyökértől eltérően nem függőlegesen, hanem vízszintesen helyezkednek el a talajban, és tele vannak hajtáskezdeményekkel. Ez azért probléma, mert a vízszintes fekvésük miatt lehetetlen kiszedni a földből úgy, hogy ne szakadjon be egy kisebb darabja, de ebből sajnos a növény rövid időn belül reprodukálja magát. Pont ezért ezek gyorsan terjednek, és nehéz kiirtani őket.

Ilyenek az apró szulák (Convolvulus arvensis), a közönséges tarackbúza (Agropyron repens), a közönséges aszat (Cirsium arvense), a sövény keserűfű (Polygonum cuspidatum).

Házi kertben ásóvillával ajánlott megforgatni a földet ott, ahol ezek megjelennek, és gereblyével, vagy kézzel kiszedegetni a lehető legtöbb gyökérdarabját a gyomoknak. A rendszeres kapálás idővel legyengíti e fajokat is, hiszen a földből kibújó, leveles zöld hajtás az, ami táplálékot tud létrehozni, az táplálja a gyökereket, és a tarackoló szárat is.

Hasznos gyomelnyomó technikák a füvesítés, mulcsozás, fekete agroszövetes takarás, jól árnyékoló kultúrák vetése: mustár, repce, csicsóka. A karógyökeres gyomokat a biztos eltávolításuk érdekében ki kell ásni. Ilyenek például a vadsóska (Rumex sp.) és az erdei turbolya (Anthryscus silvestris).

Néhányat dísznek hoztak be…

Fallopia (régebben Reynoutria) japonica
Fotó: wikipedia
Van pár gyomnövényünk, melyek „karrierje" haszonnövénynek indult, ám nagy szaporodási képességük, invazív viselkedésük miatt mára gyommá váltak. Mivel más élőhelyről származnak, így itt természetes ellenségeik nincsenek, ezért, valamint ellenálló képességük, erőteljes szaporodásuk révén területet foglalnak el a honos növények elől is.

Ilyen például a japán keserűfű (Fallopia japonica), amely 1823-ban került Ázsiából Hollandiába.

Asclepias syriaca: Rákosi selymet akart gyártani belőle
Fotó: wikipedia
Eleinte dísznövényként ültették, de számításba jött, mint takarmánynövény, valamint a talajerózió ellen védő takarónövény is. Erre jó is volt, hiszen jól fogja a talajt és védi attól, hogy a szél el tudja hordani, a gond csak a terjedése. A japán és kínai népgyógyászat szárított gyöktörzsét használja. Kertészek számára is érdekes lehet, hogy gyökérkivonatának kimutatták gombaellenes hatását paprikán és paradicsomon (peronoszpóra, paradicsomvész ellen bizonyult hatékonynak). Paprikára és paradicsomra alkalmazható bio-növényvédőlé készülhet belőle: 1 kg friss gyökeret áztassunk 10 liter vízbe, majd lassú tűzön főzzük 20-25 percig. A főzetet le kell szűrni, és ötszörösére kell hígítani, és hűtve ezzel permetezhetünk.

De ilyen haszonnövény karriernek indult a selyemkóró (Asclepias syriaca) behozatala is, melyet állítólag azért neveznek Rákosi selyemnek, mert Rákosi Mátyás ötlete volt, hogy a magjainak a repítő szőreiből majd selymet gyártanak hazánkban.

Végül kiderült, hogy erre nem alkalmas, itt maradt hát nekünk gyomnak, de méhlegelőnek is jó…

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A pazar dáliák

A júliustól októberig nyíló szabadföldi dáliák ékei a kerteknek, pazar virágzásuk a korai fagyokig eltart. A virágágyakat mozgalmassá teszik, méghozzá nem is akárhogyan, hiszen a virágok mérete, formája és színe rendkívül változatos. Szédítően gazdag árnyalataik miatt színkirályoknak is nevezik őket.

Nyáron gyorsabban készül a komposzt

A nyár folyamán rengeteg zöldhulladék keletkezik a kertekben, és a konyhában, ami komposztálható. Ez az anyag talajszerkezetet javít és tápanyagot szolgáltat, így jól újrahasznosítható. A zöldhulladék nem szemét! Érdemes mindenkinek berendezkedni a komposztkészítésre azért is, mert jövőre a kerti hulladék égetése már tilos lesz.

A globális citruspiac alakulása

Főként a kedvezőtlen időjárási viszonyoknak köszönhetően a citrusok termelésében és feldolgozásában jelentős visszaesés várható a 2019/2020-as becslések alapján.

Tudta, hogy a tea Európában is termeszthető?

Egy új, Hollandiában nemesített teafajta bírja az európai klímát, a hideget, a havat, így alkalmas arra, hogy európai országokban, így Magyarországon is termeszthessük. Az új teafajtával lehetőség nyílik arra, hogy a teát ne távoli országokból importáljuk. Olcsóbb és környezetkímélőbb lenne kiszolgálni az igényeket helyben termett teával.

Gondoskodjunk róluk nyáron is

Énekesmadarainkra ne csak télvíz idején gondoljunk, hanem a nyári kánikulákkor is segítségükre lehetünk. Ezekben az időszakokban nekik is sok folyadékra van szükségük, ezért aki teheti, segítse apró tollasainkat.

Hazai málnafajták

Az éghajlatváltozás nem kedvez ugyan a melegre érzékeny bogyósok termesztésének, de a kertben megtalálhatjuk a helyüket. A szamóca után a málna-fajtákat vesszük sorra, annál is inkább, mert Fertődön sok értékes magyar nemesítésű hibrid született.

Tápoldat készítése komposztból

A komposztot nem csak a talajhoz keverve alkalmazhatjuk, hanem kiáztatva, komposzt teát készítve folyékony tápoldatként is adhatjuk növényeinknek. Ennek az elkészítése egyszerű, házilag is könnyen megbírkózhatunk vele. Ha megnézzük a kereskedelemben kapható szobanövény tápoldatok árát, könnyen rájövünk, hogy megéri az időt és a fáradtságot a komposzt tea készítés...

Nyitott porták, nyitott gazdák

Egyre többen vágynak nagyszüleik már-már feledésbe merült békés életére, a gyermekkori nyaralások feledhetetlen ízeire vagy biztonságára. Aki részt vesz a Nyitott Porták programjain, az egészen biztosan újra rátalál ezekre az érzésekre.

Megnyílt az ehető vadnövények parkja

Az németországi Bad Pyrmontban nemrégiben egy ehető vadnövényekkel beültetett park nyílt. A város és az "Ehető Növények Parkja" Alapítvány között együttműködési megállapodás már 2019 szeptemberben létrejött, de a koronavírus járvány miatt a park megnyitására csak a közelmúltban kerülhetett sor.

Város- és klímatűrő útsorfák

Környezetünk változásban van, ám a városi közterületek fásítása költséges és hosszú távra szóló beruházás. A tervezők, kivitelezők, fenntartók és a városlakók közös érdeke, hogy az összetett ökológiai hatásoktól befolyásolt városi környezetben csak jó tűrőképességű fajták megfelelő minőségű és egészséges fáit ültessük.