Back to top

Krízisintézkedések: igények és realitások a szőlő-bor ágazatban

Az elmúlt időszak a legtöbb szőlőtermelőt és borászatot komoly kihívás elé állította. Az ültetvényekben a tavaszi aszály, valamint a 3 alkalommal is beköszönő fagy legalább annyira megérinthette a szőlőtermelőket, mint a koronavírus miatti veszélyhelyzeti intézkedések a borászatokat.

Érdekes piaci folyamatokat figyelhettünk meg az elmúlt hónapokban, a HoReCa szektor szinte teljes leállása, a hipermarketekben zajló kereskedelem élénkülése teljesen átstrukturálta néhány hónapra a borpiacot.

A turizmus és a vendéglátóipar szinte teljes leállása a borpiacot sem hagyta érintetlenül. A járvány miatti korlátozások következtében a borászatok egyik napról a másikra veszítették el piacuk 30-40, esetenként akár 90%-át. A pincékben pihenő borok az új évjárat helyét foglalják, ezért szüret előtt célszerű mérlegelni az eladhatóságukat.

Tavaly Magyarország kezdeményezte Brüsszelben a zöldszüreti és krízislepárlási intézkedés alkalmazását, idén azonban a világpiaci folyamatok hatására az Európai Unió biztosítja a tagállamoknak a válságkezelési lehetőségeket.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által megkapott, június 30. éjfélig benyújtott zöldszüreti kérelmek összesítő adata szerint a kérelmek száma: 1 910 darab, az ezzel érintett területek nagysága 4 248 hektár, ami az ország borszőlő termőterületének 6,7 százaléka.

Összehasonlításul 2019 évben 2638 darab kérelem érkezett be, 5177,1 hektár támogatási igénnyel. A 2019. évi zöldszüreti kérelmek tekintetében legnagyobb összterületi visszaesés a Kunsági borvidéken (-930 ha) és a Mátrai borvidéken (-355 ha) volt. A statisztikák alapján 2020-ban nem nyújtottak be zöldszüreti kérelmet a Zalai, a Nagy-Somlói borvidékekről.

A zöldszüreti kérelemben szereplő összes terület tekintetében a top 3 borvidék:

 

Kunsági borvidék

1 978 ha

 

Tokaji borvidék

874 ha

 

Mátrai borvidék

214 ha

A borvidéki termőterülethez viszonyított zöldszüreti kérelmek területi arányát vizsgálva a top 3 borvidék:

 

Csongrádi borvidék

18,5 %

 

Tokaji borvidék

15,8 %

 

Bükki borvidék

11,2 %

Az összesített táblázat az alábbiakban látható:

Borvidék

Intézkedésbe vont terület (ha)

Kérelem száma

Összes termőterület (ha)

Zöldszüret területi arány (%)

Badacsonyi borvidék

19,8

15

1 329

1,5%

Balatonboglári borvidék

40,1

9

3 460

1,2%

Balaton-felvidéki borvidék

15,8

7

753

2,1%

Balatonfüred-Csopaki borvidék

45,0

36

1861

2,4%

Etyek-Budai borvidék

15,0

3

1688

0,9%

Móri borvidék

10,1

2

488

2,1%

Neszmélyi borvidék

23,6

3

968

2,4%

Pannonhalmi borvidék

9,9

4

595

1,7%

Soproni borvidék

131,5

65

1 540

8,5%

Bükki borvidék

112,8

33

1 004

11,2%

Egri borvidék

170,5

60

5 670

3,0%

Mátrai borvidék

213,9

174

6 378

3,4%

Pécsi borvidék

20,4

2

584

3,5%

Szekszárdi borvidék

27,7

2

2 236

1,2%

Tolnai borvidék

161,2

30

2 245

7,2%

Villányi borvidék

113,5

35

2 341

4,8%

Tokaji borvidék

873,8

634

5 542

15,8%

Hajós-Bajai borvidék

89,1

28

1 839

4,8%

Kunsági borvidék

1 978,2

727

20 350

9,7%

Csongrádi borvidék

177,1

41

955

18,5%

Összesen:

4 248,9

1 910

63 054

6,7%

Ebben az évben, a 2,5 milliárd forint forrással tervezett krízislepárlás alternatívát kínál azoknak a termelőknek, akik kapacitáshiánnyal vagy eladási gondokkal küzdenek.

A lepárlóknál keletkező alkohol csak ipari vagy gyógyászati célokra használható, így az alkoholtermékek piacát nem terheli tovább, azonban segítheti a járvány elleni további küzdelmet.

A lepárló a borok alkoholtartalma alapján 56,6 - 115 forintot kaphat a termelő literenként. Egy bortermelő legfeljebb 2000 hektoliter saját előállítású borral vehet részt a támogatásban, annak érdekében, hogy minél több kistermelő részesülhessen a lehetőségből.

A magyar kormány az EU tagállamai közül az elsők között reagált a problémára, s alakította át támogatási programját a magyar szőlőtermesztők és bortermelők koronavírus okozta kárainak enyhítésére. Az olasz, a francia, a spanyol területeken ugyancsak kezdeményezték az EU-ban az idén a járványhelyzet miatt, hogy indítsanak el krízislepárlást. Ennek elsődleges célja a piaci nyomás csökkentése mind a bor, mind a szőlőtermés tekintetében.

Fotó: viniczai

Franciaország 140 millió eurós kerettel indít krízislepárlást (50 milliárd forint), Spanyolország 50 millió eurós kerettel indítja meg, ami 17,5 milliárd forintot jelent. Olaszországban krízislepárlási intézkedésre mintegy 50 millió eurót szánnak, ám a szakmai szervezetek még további 50 millió euró átcsoportosítását javasolják a szerkezetátalakítás helyett promócióra.

Nálunk a krízislepárlás kerete 2,5 milliárd forint, ez legfeljebb vagy hozzávetőleges számítások szerint 250 ezer hektoliter bor lepárlását teszi lehetővé.

Természetesen – ugyanúgy, mint tavaly – az intézkedés teljes mértékben önkéntes, tehát semmiféle kényszer nincsen benne, akárcsak a zöldszüreti intézkedésben. Mind a két intézkedésben való részvétel a piaci szereplők saját döntésén alapszik. A krízislepárlás az uniós piaci rendeletben meghatározott egyik lehetséges borpiaci intézkedés – a másik a zöldszüret –, tehát a séma ugyanaz, mint 2019-ben volt. A különbség a tavalyi évhez képest az, hogy idén a támogatás arányosan nő a lepárolt bor alkoholfokával.

Hazánkban idén durván 1 milliárd forinttal magasabb lesz a krízislepárlási intézkedésnek a kerete, mint tavaly volt, így 2,5 milliárd forint kifizetésére nyújt lehetőséget. Ugyanakkor nagyon fontos különbség a 2019-es évhez képest, hogy csak saját termelésű bor párolható le, és az is csak felső korláttal, tehát egy borászat legfeljebb 2 ezer hektoliternyi bort párolhat le. Ennek a célja, hogy kizárják azt a típusú spekulációt, hogy valaki csak a krízislepárlás kedvéért bort vásároljon fel, hogy aztán felvegye érte a támogatást. A krízislepárlásra benyújtott igény nagyságrendje nagyban függ a borászok készleteitől, így a kialakuló szőlő felvásárlási- és boráraktól.

A tavalyihoz képest szintén lényeges különbség – bár a kedvezményezettek szempontjából ez különbséget nem jelent –, hogy idén a krízislepárlást a bor nemzeti támogatási program terhére is meg lehet valósítani.

Ez olyan speciális intézkedés a koronavírus-járványra való tekintettel, amelyet a bizottság külön engedélyezett. Értelemszerűen az intézkedés célja az, hogy lehetőleg még a szüret előtt képesek legyenek a borfelesleg egy részét kivonni a piacról. Érdekes lesz megnézni, hogy idén mekkora mennyiségben él az ágazat ezzel a lehetőséggel – tavaly gyakorlatilag teljes mértékben kihasználásra került az intézkedés. Az is látható, hogy az európai uniós támogatási források, amelyek most megnyíltak, amelyekből profitálni tud az ágazat, valójában nem mások, mint a fejlesztésre kapott európai uniós források átcsoportosítása a krízisre, tehát a jövőbeli fejlesztések forrásait tudjuk jelenleg a krízis kapcsán felhasználni.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Borászat a Márton-hegy szívében

A főapátság a második világháborút követő politikai döntés nyomán vesztette el azt a lehetőséget, hogy tovább folytassa az évszázadok során magas színvonalra emelt szőlő- és bortermelést. Tizenöt éve újra elkezdődött a borkészítés a Pannonhalmi Főapátság pincészetében.

Kevesebb kiállítóval, de megrendezik Debrecenben a Farmer Expót

Kevesebb kiállítóval és kisebb épített vásárterülettel, de megrendezik augusztus 18-21. között a Farmer Expót Debrecenben, az egyetem Böszörményi úti campusán - közölte Vaszkó László vásárigazgató hétfőn az MTI-vel.

Egyre népszerűbb az NHP Hajrá

Három hónapja indult el az Magyar Nemzeti Bank válságkezelő csomagjának egyik legfontosabb eszköze, az NHP Hajrá program. A rugalmasan felhasználható termék hamar népszerűvé vált a vállalatok körében, július elejéig már 123 milliárd forintnyi állományra szerződtek le a hitelintézetek.

Megjelent az erdészeti csemetekertek gépbeszerzését célzó pályázati felhívás

Annak érdekében, hogy a gazdák a mezőgazdaságilag gyenge termőképességű területeken minél több erdőt hozhassanak létre, az Agrárminisztérium a támogatások átalakításával, a jogszabályok módosításával, így a versenyképesség növelésével olyan feltételeket teremt, amelyekkel az erdőgazdálkodást versenyképesebbé, a termelőket pedig érdekeltté teszi abban, hogy a gyengébb minőségű területeken további erdőtelepítések történjenek.

Szőlő-bor ágazat: sok még a teendő

A fürtzáródás megtörtént, ám az időjárás még mindig beleszólhat, milyen is lesz a szüret. A NAIK SZBKI Kecskeméti Kutatóállomása és a Kwizda Agro Hungary Kft. által szervezett növényvédelmi tanácskozásra a közelgő szüret ellenére is sokan látogattak el. A Kecskemét-Katonatelepen tartott rendezvényen nem csak a szőlőről, hanem az ágazat helyzetéről is szó esett.

Nem lisztharmat, nem peronoszpóra, akkor micsoda?

Az idén az ország több borvidékén súlyos kárt okozott a feketerothadás, ami 20 éve bukkant föl először hazánkban. Mint a szőlőbetegségek zöme, ez is amerikai eredetű és a 19. században érkezett Európába. Eddig nem okozott különösebb gondot, az idén azonban erős fertőzések alakultak ki, mert a meleg és a sok csapadék kedvezett a kórokozónak.

A holnap, a szeretet prófétái - Magyarok Kenyere: Szarvason összeöntötték a felajánlott búzát

Idén tízéves a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program. A Nemzeti Összetartozás Évében, 2020-ban is összefogtak a magyar gazdák, hogy jótékony felajánlásaikkal segítsék a rászorulókat. Több ezer anyaországi és határon túli magyar gazdálkodó ajánlott fel búzát, amit ezúttal Szarvason, július 31-én öntöttek össze ünnepélyes keretek között.

Nyitott porták, nyitott gazdák

Egyre többen vágynak nagyszüleik már-már feledésbe merült békés életére, a gyermekkori nyaralások feledhetetlen ízeire vagy biztonságára. Aki részt vesz a Nyitott Porták programjain, az egészen biztosan újra rátalál ezekre az érzésekre.

Kedvezett a járvány a brit epernek

A koronavírus-járvány sok vállalkozásnak keresztbe tett, nem úgy, mint a brit epertermelőknek és -értékesítőknek: sokuk jelentősen több epret adott el idén eddig, mint tavaly, de az Egyesült Királyság egészét nézve is szép számmal emelkedtek a számok.

Agrárjövő a vírus árnyékában

Bár általánosságban véve pozitívak a középtávú mezőgazdasági termelési és élelmiszer­­-fogyasztási kilátások, a koronavírus-járvány mégis árnyékot vet a szektor következő évtizedére – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) július 16-án publikált közös, 2029-ig terjedő előrejelzéséből.