Back to top

A „kis szarvasok” harca

A nagy szarvasbogár hazánk legnagyobb bogárfaja: a nőstények 2,5-5 cm-re, míg a hímek akár 3-8, de akár 10 cm-re is megnőhetnek. A faj Európában honos, azonban Magyarországtól északra és nyugatra igen ritka, vagy kipusztult. A hazai tölgyeseinkben még elterjedt, de csak az idősebb állományokban fordul elő.

Lárva korában elpusztult fákban, cserjékben él, azok fatestéből táplálkozik. Itt a lárvák 3-5 évig fejlődnek, majd a kifejlett egyedek májusban, júniusban jelennek meg. Napközben a tápnövényük törzsén tartózkodva, annak nedvező sérüléseit nyalogatják, nektárt esznek, de az is megesik, hogy egyáltalán nem táplálkoznak.

Alkonyatkor aztán, mint egy zúgó helikopter, szinte „állva’” kelnek szárnyra táplálékot és párt keresve maguknak. A párválasztás során a hímek ádáz csatákat vívnak a nőstények kegyeiért.

Ilyen esetekkor fegyverként használják a megnagyobbodott fogazott és elágazó rágójukat, „szarvukat”. Az imágók rövid ideig élnek, a hímek már július végére elpusztulnak, a nőstények tetemeivel ritkán akár még augusztus végén is találkozhatunk fő tápnövényeik, a tölgyek tövében.

A nagy szarvasbogár Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

Az emberi tevékenység hatására megfogyatkozó idős tölgyesek szűkölése jelenti számukra a legnagyobb veszélyt, míg a természetben a lódarázzsal összetéveszthető, szintén védett óriás tőrösdarázs az egyik legjelentősebb ellenségük.

Hazánkban e legnagyobb termetű hártyásszárnyú parazitoid életmódú, mivel fullánkjával megbénítja a gazdaállat (orrszarvúbogár, szarvasbogár, cserebogár, virágbogár) lárváit, majd petéit ezekbe helyezi.

A kikelő lárvák a későbbiekben a gazdatest felszínén élősködnek, végül pedig teljesen elfogyasztják őket.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rejtelmes sziget

Verne Gyula se kívánhatna ideálisabb helyszínt egy titokzatos hős számára, mint a rejtett, ám könnyen elérhető, a főutakhoz közeli terület.

Hölgy puskával

Örültem, hogy a találkozónkra Juhász Lenke nem erdész egyenruhában érkezett. A legtermészetesebb módon viseli elegáns vadász kosztümjét, a Diana Vadászhölgy Klub tagjaként remekül illik rá. Finom rajzolatú ékszerei szintén mestermunkák. A csinos külső határozott egyéniséget rejt.

Egy nevezetes firma: Dzseki bácsi

Nevével már a balekoktatás kezdetén megismerkedik a leendő balek. Dzseki bácsi bohém jellemét bemutató történetek közszájon forognak, és nincs olyan bányász, kohász vagy erdész, aki ne mosolyodna el neve hallatán. Sokan csak becenevén ismerik, és nem is tudják, hogy Böszörményi Nagy Károly névre hallgatott e közismert, és egyben a soproni egyetemi élet eddigi legkülönlegesebb alakja.

A megtévesztés bajnoka

Erdei barangolásaink során gyakorta lehetünk figyelmesek a szajkó igen kellemetlen, messze hangzó, éles riasztására. Ezt követően vajmi kevés esélyünk lesz, hogy más madarat vagy emlőst meglessünk a közelben, mert a hang hallatán az állatok tudják, hogy valami nincs rendben – veszély közeledik.

Csík-csodák

A Csík Zenekar alapítója, Csík János népzenész jókedvű muzsikus. Úgy táncol kezében a vonó, hogy örömzenére hívja a zenésztársakat is a legkülönbözőbb műfajokból. Koncertjein egymásra kacsint a hagyományos népzene a legvagányabb pop-rockkal. De mostanában, e vírusvészes kényszerű csend idején a színpadot felváltotta számára a természet.

Csontos Péter: Gerinctúra

"Hatéves korom óta van saját fényképezőgépem. Az NDK-s kitekerhető optikájú Pouva Starttal kezdődött a fotós pályafutásom, mint oly sokaknak, akinek a szülei nem a Szmenát választották akkoriban. ​​​​Gimnáziumi éveimben 5 perc alatt „sötétkamrává” lehetett alakítani a szobámat, mert a délelőtt készített képeket estére már kinagyítva szerettem látni."

Kikapcsolódás biztonságban? Irány az erdő!

Az idegenforgalom egyike a pandémia által leginkább sújtott ágazatoknak, nem csoda, hogy sok országban kihívást okoz a turizmus vonzerejének visszaállítása. Magyarországon azonban az eddiginél is nagyobb érdeklődés övezi a természetközeli pihenési formákat, így az erdei turizmust is.

Bugac csodái

A nyaralás vagy a hétvégi kiruccanások tervezésekor az idén talán az eddiginél is többen nézegetik Magyarország térképét. Lapozgatják az útikönyveket, böngészik az internetet a hosszú, kényszerű bezártság után. Számtalan szebbnél szebb természeti látnivaló, építészeti és kulturális kincs felfedezése közül választhatnak.

Csesznák Elemér: az ökoszosztéma legmagasabb megnyilvánulása az erdő

Gyakorlatban eltöltött 14 év, majd 27 esztendő a Soproni Egyetem katedráján - ebből öt év tanszékvezetőként -, számtalan szakmai cikk és egyetemi jegyzet szerzője. Csak néhány adat, ami a 95 éves Csesznák Elemért minősíti. A mai napig szellemileg és testileg friss szakembert a Pilisi Parkerdő Zrt. vezetése hívta meg visszaemlékező területbejárásra.

Az erdősáv hasznossága

A XXI. századi intenzív mezőgazdaság jelentősen átalakítja az élőhelyeket. Számos növény- és állatfaj élettere leszűkült vagy gyakorlatilag ellehetetlenült a környezeti feltételek miatt. A homogenitásban a vad nem talál búvó- és táplálkozási helyet, ráadásul a ragadozókkal szemben is védtelenek maradnak. A felsorolt problémák megoldására a mezővédő erdősávok jelenthetnek megoldást.