Back to top

A „kis szarvasok” harca

A nagy szarvasbogár hazánk legnagyobb bogárfaja: a nőstények 2,5-5 cm-re, míg a hímek akár 3-8, de akár 10 cm-re is megnőhetnek. A faj Európában honos, azonban Magyarországtól északra és nyugatra igen ritka, vagy kipusztult. A hazai tölgyeseinkben még elterjedt, de csak az idősebb állományokban fordul elő.

Lárva korában elpusztult fákban, cserjékben él, azok fatestéből táplálkozik. Itt a lárvák 3-5 évig fejlődnek, majd a kifejlett egyedek májusban, júniusban jelennek meg. Napközben a tápnövényük törzsén tartózkodva, annak nedvező sérüléseit nyalogatják, nektárt esznek, de az is megesik, hogy egyáltalán nem táplálkoznak.

Alkonyatkor aztán, mint egy zúgó helikopter, szinte „állva’” kelnek szárnyra táplálékot és párt keresve maguknak. A párválasztás során a hímek ádáz csatákat vívnak a nőstények kegyeiért.

Ilyen esetekkor fegyverként használják a megnagyobbodott fogazott és elágazó rágójukat, „szarvukat”. Az imágók rövid ideig élnek, a hímek már július végére elpusztulnak, a nőstények tetemeivel ritkán akár még augusztus végén is találkozhatunk fő tápnövényeik, a tölgyek tövében.

A nagy szarvasbogár Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

Az emberi tevékenység hatására megfogyatkozó idős tölgyesek szűkölése jelenti számukra a legnagyobb veszélyt, míg a természetben a lódarázzsal összetéveszthető, szintén védett óriás tőrösdarázs az egyik legjelentősebb ellenségük.

Hazánkban e legnagyobb termetű hártyásszárnyú parazitoid életmódú, mivel fullánkjával megbénítja a gazdaállat (orrszarvúbogár, szarvasbogár, cserebogár, virágbogár) lárváit, majd petéit ezekbe helyezi.

A kikelő lárvák a későbbiekben a gazdatest felszínén élősködnek, végül pedig teljesen elfogyasztják őket.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy nevezetes firma: Dzseki bácsi

Nevével már a balekoktatás kezdetén megismerkedik a leendő balek. Dzseki bácsi bohém jellemét bemutató történetek közszájon forognak, és nincs olyan bányász, kohász vagy erdész, aki ne mosolyodna el neve hallatán. Sokan csak becenevén ismerik, és nem is tudják, hogy Böszörményi Nagy Károly névre hallgatott e közismert, és egyben a soproni egyetemi élet eddigi legkülönlegesebb alakja.

Természetfotó pályázat - "Négy évszak az erdőben"

A Mecsekerdő fotópályázatot hirdet "Négy évszak az erdőben" címmel. Olyan képeket várnak, melyek bemutatják az erdők és az erdei világ sokszínűségét. A pályázatra 2020. október 16-ig lehet jelentkezni a fotók beküldésével.

A holnap ma kezdődik - faültetés Múcsonyban

A fásítás élhetőbbé teszi környezetünket, megváltoztatja a településképet, miközben közösségét is építi és a klímaváltozás negatív hatásaival is dacol - fogalmazott Belánszky-Demkó Zsolt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Múcsonyban.

Vigyázzunk a magyar erdőkre

Az erdőjárók azzal tudnak leginkább hozzájárulni az egészséges erdő fenntartásához, ha mindenki hazaviszi magával a természetjárás közben keletkezett szemetét, a legapróbb, jelentéktelennek tűnő hulladékot is beleértve – hívta fel a figyelmet az erdei életközösség megóvására Szentpéteri Sándor erdőkért felelős helyettes államtitkár a „Tisztítsuk meg az Országot” program pilot projektjének záró eseményén.

A megtévesztés bajnoka

Erdei barangolásaink során gyakorta lehetünk figyelmesek a szajkó igen kellemetlen, messze hangzó, éles riasztására. Ezt követően vajmi kevés esélyünk lesz, hogy más madarat vagy emlőst meglessünk a közelben, mert a hang hallatán az állatok tudják, hogy valami nincs rendben – veszély közeledik.

Díjak és kitüntetések az Erdő Világnapja alkalmából

Az Erdők Világnapja alkalmából adományozott elismeréseket Nagy István agrárminiszter és átadták az Országos Erdészeti Egyesültet díjait is a mátrafüredi Vadas Jenő Erdészeti és Vadgazdálkodási Szakképző Iskolában.

Legendás óriások

Nevezetes fákat bemutató sorozatunkban olyan matuzsálemeket veszünk sorra, amelyekhez több helyi hiedelem, legenda szövődik, vagy levéltári forrásokból ismerjük az eredetüket.

Vörös vércse - Adjunk otthont nekik!

Nézzük, milyen módszerek állnak azoknak a rendelkezésére, akik szeretnék a vegyszermentes, környezetkímélő rágcsálóirtóként hasznosítható ragadozó madarakat a területükre vonzani, esetleg folyamatosan ott is tartani.

Selyemakác: a kedvelt díszfa gyógynövény is

A perzsa selyemakácot (Albizia julibrissin) egyre több kertben ültetetik díszfaként. Ennek oka, hogy viszonylag gyorsan látványos méretűvé nő, de utána növekedési üteme lassul és sokára növi ki a kertet. Lombozata is látványos, ám virágzási időben még szebb, ráadásul virágai több hullámban nyílnak így a virágpompája júniustól szeptember végéig is tarthat.

Csík-csodák

A Csík Zenekar alapítója, Csík János népzenész jókedvű muzsikus. Úgy táncol kezében a vonó, hogy örömzenére hívja a zenésztársakat is a legkülönbözőbb műfajokból. Koncertjein egymásra kacsint a hagyományos népzene a legvagányabb pop-rockkal. De mostanában, e vírusvészes kényszerű csend idején a színpadot felváltotta számára a természet.