Back to top

Egy gép, ami csökkenti a padlóra tojt tojások számát

A francia Tibot Spoutnic olyan „asszisztens” baromfitartók számára, amely mindig megcsinálja az ismétlődő és unalmas feladatokat. Heti 7 nap mászkál az istállóban a földön, mozgatja a csirkéket és elősegíti a fészekhasználatot. Ezzel pedig hozzájárul a jövedelmezőséghez egyebek mellett azzal, hogy csökkenti a padlóra tojt tojások számát.

Gép munka közben
Gép munka közben
Fotó: tibot.fr

Az állomány mozgatásával növeli a tojási arányt. A fészekbe tojt tojás tiszta, és a mozgatás javítja a baromfi egészségét, és szükségszerűen kisebb antibiotikumhasználatot eredményez.

A Tibot Spoutnic plug and play gép, vagyis nem igényel műszaki telepítést és könnyen használható. A Tibot Spoutnic véletlenszerűen és önállóan mozog az istállón belül.

A vezérlőegységgel könnyen beállítható: a fény- és hangingerek úgy szabályozhatók, hogy mozgásra serkentsék az állatokat, de ne okozzanak stresszt.

A Tibot Spoutnic optimalizálja a napi munkát. A konfigurálható ütemezés szerint mászkál a padlón, és automatikusan segít csökkenteni a padlóra tojt tojások felszedésének fárasztó munkáját. Időt takarít meg a komolyabb feladatok elvégzéséhez.

Baromfitelep
Baromfitelep
Fotó: pixabay.com
A Tibot Spoutnic véletlenszerűen és önállóan mozog a baromfiistállóban, legyen ott bármilyen alom. Kompakt mérete (56 × 63 × 18 cm) lehetővé teszi, hogy az etetők alatt is elférjen. Ha akadály (fal, fészek, garat alapja, elhullott csirke) kerül az útjába, feltérképezi és megkerüli.

Az akkumulátor egy sima konnektorról újratölthető, így a robot napi 12 órán keresztül az állománytól (fajtól, fajtától, koruktól) függően lassú, közepes vagy gyors sebességgel képes dolgozni. Mivel minden baromfitartó épület különböző – a robot hatékonyságának optimalizálása érdekében viszont beállítható a fordulási szög.

A Spoutnic kínálat első modellje azért született, hogy megoldást kínáljon a padlóra tojt tojás problémára. Célja, hogy a madarakat mozgásra ösztönözze, és kiképezze őket, hogy a fészekbe rakják a tojásokat. A továbbfejlesztett változat alkalmazható húsukért nevelt pulykában és brojlertenyészetben is.

Kiegészítőkkel az alomanyag lazítására is képes. Súlya 12 kg, könnyen tisztítható és fertőtleníthető. A robot ellenáll víznek, pornak és ammóniának.

Forrás: 
tibot.fr

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kocák sem isznak eleget

Emésztési problémák miatt a kiszáradás nemcsak a malacokat, hanem a kocákat, kocasüldőket is veszélyeztetheti. Ennek számos élettani oka van, ám a malacok hasmenése például nem ok, hanem következmény. Mézes Miklós, a MATE professzora ezeknek az emésztés-élettani folyamatoknak a hátterét világította meg a Sertésegészségügyi Akadémia webináriumon a közelmúltban.

Őshonos magyar halfajok tenyésztését tökéletesítették

Három őshonos magyar halfajta, a ponty, a süllő és a harcsa tenyésztéstechnológiájának komplex fejlesztését végezte el csaknem egymilliárd forint európai uniós támogatással az ország vezető mezőgazdasági kutatóintézményeit magában foglaló konzorcium - közölte Horváth Ákos projektvezető szerdán az MTI-vel.

Takács Péter: Kakasdomb

„A családunkban nemzedékekre visszanyúlik a természet szeretete, így pályaválasztáskor, mondhatni, megpecsételődött a sorsom, erdész lettem, hasonlóan nagyapámhoz. Majdhogynem három év dombóvári hivatali munkát hátrahagyva, 2011-ben mindenszentek ünnepén kerültem a Bakonyerdő Zrt. Monostorapáti Erdészetéhez kerületvezető erdésznek."

Az idő dönti el, mi lesz a csikóinkból

A Bükk-fennsíkon Csipkéskút és Szilvásvárad az 1950-es évek elejétől adnak otthont Európa kultúrtörténeti örökségének minősülő lófajtájának, a lipicainak. Az 1850 óta tenyésztett lipicai az angol- és az arab telivér mellett a világ egyik legrégebbi kultúrlófajtája, amely az alapító törzstenyészet helyszínéről, a mai Szlovénia területén lévő Lipicáról kapta a nevét.

Értékelik a rendkívüli intézkedéseket a gazdák

Az agrárium gyors megsegítésére öt pontból álló intézkedési tervre tett javaslatot az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter augusztus 1-jén. Növénytermesztőket és állattenyésztőket kérdeztünk: mivel tudnak és akarnak élni a lehetőségek közül.

Új vírus okozta zoonózist azonosítottak Kínában

A Langja névre keresztelt vírus nem most bukkant fel először, de csak múlt héten azonosították hivatalosan. Valószínűleg a cickányok a természetes hordozói, de kecskékből és kutyákból is kimutatták már, és több tucat embert fertőzött meg eddig.

Szeptemberben van a legtöbb hazánkban előforduló madárfaj az országban

A madárvonulás kialakulását a legutóbbi jégkorszakot követő időszakra teszik a szakemberek, amikor a felmelegedés következtében a jégtakaró visszahúzódásával lehetővé vált a fajok elterjedési területének északi és déli irányba való eltolódása.

Európa a madárinfluenza elleni védőoltás elfogadását szorgalmazza

Az év első felében nagyon sok európai országban kellett baromfiállományokat leölni a madárinfluenza miatt, ezért az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei szeretnék megvizsgálni a vakcinák jövőbeni felhasználását a járványok elleni küzdelemben.

A margarin viszi a prímet az élelmiszerek áremelkedésében

Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 13,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A haltermelést sem kíméli az aszály

A száraz, aszályos időjárás egyre nagyobb károkat okoz a hazai tógazdasági haltermelésben is. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar szakembere szerint a problémára részben megoldást jelenthet a ritkító halászat, ha az állomány egy részét már a tenyészszezon közben lehalásszák.