Back to top

Digitális eszközökkel csökkentik a sertéstenyésztés költségeit

Az arcfelismerési technológiát Kínában széles körben alkalmazzák, a bankszámlák nyitásától a tilosban járók elkapásáig - mindazonáltal ezekben az alkalmazásokban az a közös, hogy az embereket célozzák meg. A technológiát azonban már alkalmazzák malacokon, és hamarosan kiterjeszthetik tehenekre és juhokra is – köszönhetően a JD Digits műszaki óriásnak.

A malacok arca különböző
Fotó: pixabay.com

Pekingben mutatta be állattenyésztési intelligens megoldását a JD, egy digitális eszközcsomagot, amely magában foglalja a gépi látást, a mesterséges intelligencia nyújtotta analitikát, a robotokat és az internetes technológiát, hogy segítse az ország gazdálkodóit a jobb minőségű és költségkímélő állattartásban.

A vállalat jelenleg a Kínai Mezőgazdasági Egyetemmel és a Kínai Agrártudományi Akadémiával együttműködve teszteli az okos megoldást sertéseknél, és tervezi a technológia kiterjesztését más állatfajokra és azt is, hogy „digitalizálja a hagyományos mezőgazdasági gyakorlatokat”.

A lépés egy szélesebb körű stratégia része, amely kiterjeszti a cég hagyományos fintech üzletágát és új márkanevet vezet be JD Digits néven.

A JD Digits technológiája kamerák segítségével nyomon követi és azonosítja a sertéseket. Alapszinten a rendszer képes mérni az egyes sertések növekedését, figyelemmel kísérni az egészségüket és ellenőrizni az istálló hőmérsékletét.

Hízók - a jövő az "egyénre szabott" etetés
Fotó: Csatlós Norbert
„A kifinomultabb, MI-kompatibilis elemzéssel kombinálva a megoldás várhatóan minden egyes sertés számára testreszabott etetési terveket fog készíteni, amelyek elősegítik a jobb minőségű hús előállítását alacsonyabb költségek mellett"

- mondta Li Defa, a Kínai Mezőgazdasági Egyetem professzora, aki a JD-vel dolgozik a technológiának a sertéstenyésztő iparban történő bevezetésén.

Li szerint a világ sertésállományának felét Kínában tanyésztik - mintegy 700 millió állatot -, de a sertéstenyésztés költsége Kínában körülbelül kétszerese, mint az USA-ban, mivel a takarmányozás hatékonysága ott nagyobb.

A JD Digits elmondása szerint, intelligens megoldásuk évente 30–50% -kal csökkenti a gazdálkodók költségeit, és öt-nyolc nappal csökkenti a disznó meghízlalásához szükséges időt.

Hízók egy hazai telepen
Fotó: Csatlós Norbert
A JD nem az egyetlen kínai tech-vállalat, amely az ország kedvenc húsának előállításával foglalkozik. 2009-ben William Ding Lei, a NetEase kínai videojáték-társaság vezérigazgatója alapított egy farmot hormonmentes fekete vaddisznók tenyésztésére, bár a projekt célja kevésbé a pénzszerzés volt, mint inkább az élelmiszerbiztonság tudatosítása Kínában.

Kína legnagyobb e-kereskedelmi vállalata, az Alibaba Group Holding az év elején elindította az ET Agricultural Brain nevű digitális eszközét, amelynek célja a mezőgazdasági hatékonyság, a terméshozam és a kínai gazdálkodók jövedelmének növelése, lehetővé téve számukra a bigdata adatok jobb felhasználását.

Az Alibaba mezőgazdasági „agyát” már számos sertéstenyésztő vállalat használja az állatainak nyomon követésére.

Forrás: 
scmp.com jddglobal.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az év traktorát is hozzák Bábolnára

Egyebek mellett két MASSEY FERGUSON újdonsággal, FARMTECH pótkocsikkal, trágyaszóróval és precíziós kijuttatásra alkalmas KERTITOX permetező géppel érkezik a Bábolnai Gazdanapokra az Agro-Alfa Kft. szeptember 9-11-én.

Pötréte, a kertészeti robotika fellegvára

Majdnem egy év után találkoztak újra személyesen a díszkertész szakma szereplői, ezúttal a Zala megyei Pötrétén, a Hári Díszfaiskola és a Hári Tech Kft. startup vállalkozás telephelyén.

Ezek a kerti növények jelentenek halálos veszélyt házi kedvenceire

Javában zajlik a nyári szezon, nyílnak a szebbnél szebb virágok a kertekben. Bár szépek, néhány nyári virág veszélyes a háziállatokra. Következésképpen a tulajdonosoknak óvatosnak kell lenniük, hogy milyen növényeket ültetnek a kertbe.

Istálló gyarapodó és változó állományhoz – fejőrobot Szuhafőn

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szuhafőn mindössze nyolcvanan laknak. A szlovák határtól két és fél kilométerre lévő településen él a Kocsis család. Vendégházat, sajtüzemet üzemeltetnek és van egy 700 hektáron gazdálkodó családi gazdaságuk. A korábban húsmarha-állományból egy kisebb ridegtartású csorda maradt és áttértek a tejtermelésre, illetve a sajtgyártásra.

A kutyák felismerik, ha hazudnak nekik

Hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát - tartja a mondás. Ráadásul úgy tűnik, a kutyák is tisztában vannak ezzel: képesek felismerni, ha direkt hazudnak nekik az emberek.

Vácduka lesz a Nemzeti Vágta előfutamainak következő állomása

Július 31-én, szombaton Vácdukán mérkőznek meg egymással a legjobb helyi lovasok a budapesti Nemzeti Vágtán való indulás jogáért. A település már másodszorra rendez Elővágtát.

Marhajó párbaj – Aberdeen Angus vs. Murrey Grey

A hazánkban kevésbé ismert Murrey Grey alternatívája lehet a világ legnépszerűbb húsmarhafajtának, az Aberdeen Angusnak - ez derül ki egy friss kutatásból, amelyben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói is részt vettek. Az eredmények alapján a két fajta között csak színben mutatkozott markáns eltérés. A Murray Grey ezüstös külseje miatt nagyobb hőtűrő képességgel rendelkezik, ez a fajta tehát válasz lehet a klímaváltozásra a korszerű húsmarhatenyésztésben.

Drágulnak az élelmiszerárak

A Takarékbank július 28-án megtartotta szokásos negyedéves AgrárTrend Index elemzői háttérbeszélgetését. A hitelintézet adatai alapján tovább javultak a magyar agrárium kilátásai, az indexértékek kismértékben megint emelkedtek a második negyedévben. A piaci szereplők helyzete főként a baromfi, a szőlő-bor és a szántóföldi növénytermesztés termékpályákon javult.

Törpe görögdinnye üvegházban?

Egy belgiumi paradicsomtermesztő üvegházban érdekes ötlettel álltak elő: görögdinnyét kezdtek termeszteni hidropóniás technológiával.

Elvesznek a marhák alkalmazkodásához szükséges genetikai információk

A szarvasmarhákat vizsgálva amerikai kutatók bizonyítékokat találtak rá, hogy a különböző környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodóképességüket vesztik el a jószágok. Ennek oka, hogy az állattartók számára nem áll rendelkezésre a tenyésztésnél hasznos genetikai információ, melyből kiderülhet, képes-e például a nagy tengerszint feletti magassághoz alkalmazkodni egy adott jószág.