Pekingben mutatta be állattenyésztési intelligens megoldását a JD, egy digitális eszközcsomagot, amely magában foglalja a gépi látást, a mesterséges intelligencia nyújtotta analitikát, a robotokat és az internetes technológiát, hogy segítse az ország gazdálkodóit a jobb minőségű és költségkímélő állattartásban.
A vállalat jelenleg a Kínai Mezőgazdasági Egyetemmel és a Kínai Agrártudományi Akadémiával együttműködve teszteli az okos megoldást sertéseknél, és tervezi a technológia kiterjesztését más állatfajokra és azt is, hogy „digitalizálja a hagyományos mezőgazdasági gyakorlatokat”.
A lépés egy szélesebb körű stratégia része, amely kiterjeszti a cég hagyományos fintech üzletágát és új márkanevet vezet be JD Digits néven.
A JD Digits technológiája kamerák segítségével nyomon követi és azonosítja a sertéseket. Alapszinten a rendszer képes mérni az egyes sertések növekedését, figyelemmel kísérni az egészségüket és ellenőrizni az istálló hőmérsékletét.
– mondta Li Defa, a Kínai Mezőgazdasági Egyetem professzora, aki a JD-vel dolgozik a technológiának a sertéstenyésztő iparban történő bevezetésén.
Li szerint a világ sertésállományának felét Kínában tanyésztik – mintegy 700 millió állatot -, de a sertéstenyésztés költsége Kínában körülbelül kétszerese, mint az USA-ban, mivel a takarmányozás hatékonysága ott nagyobb.
A JD Digits elmondása szerint, intelligens megoldásuk évente 30–50% -kal csökkenti a gazdálkodók költségeit, és öt-nyolc nappal csökkenti a disznó meghízlalásához szükséges időt.
A JD nem az egyetlen kínai tech-vállalat, amely az ország kedvenc húsának előállításával foglalkozik. 2009-ben William Ding Lei, a NetEase kínai videojáték-társaság vezérigazgatója alapított egy farmot hormonmentes fekete vaddisznók tenyésztésére, bár a projekt célja kevésbé a pénzszerzés volt, mint inkább az élelmiszerbiztonság tudatosítása Kínában.
Kína legnagyobb e-kereskedelmi vállalata, az Alibaba Group Holding az év elején elindította az ET Agricultural Brain nevű digitális eszközét, amelynek célja a mezőgazdasági hatékonyság, a terméshozam és a kínai gazdálkodók jövedelmének növelése, lehetővé téve számukra a bigdata adatok jobb felhasználását.
Az Alibaba mezőgazdasági „agyát” már számos sertéstenyésztő vállalat használja az állatainak nyomon követésére.