Back to top

Nemzetközileg is elismert magyar halgenetikai eredmény

A New York Times mellett számos nemzetközi sajtóorgánum is felfigyelt a Nemzeti Agrárkutatási- és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézetének új halgenetikai eredményeire. A magyar kutatócsoport a tokféléket vizsgálva létrehozta az őshonos vágótok és az amerikai lapátorrú tok életképes hibridjét, amely evolúciós és génmegőrzési szempontból egyaránt nemzetközi jelentőségű felfedezés.

Fotó: Tóth Flórián
A Duna vízrendszerében őshonos, fokozottan veszélyeztetett vágótok egy ivarérett génbanki egyedétől, indukált ginogenezis eljárás segítségével szerettek volna utódokat létrehozni. Az említett génmegőrzési módszerrel egy ivarérett anyai példány is elegendő a szaporodáshoz, míg az apai vonal genetikai anyaga abban nem vesz részt, csupán elindítja a zigóta fejlődését.

A kutatók a ginogenezis indukálására az amerikai lapátorrú tok spermáját használták, mivel az eddigi vizsgálatok szerint a két fajnak nem volt életképes hibridje.

A két faj 184 millió évvel ezelőtt vált szét egymástól az evolúció során, és azóta a Föld két különböző kontinensén élnek. A vágó tok a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger vízgyűjtőjének őshonos halfaja, míg a lapátorrú tok az Észak-amerikai kontinensen honos. Ennek ellenére ebben a vizsgálatban nagyszámú életképes utód kelt ki, amelyek azóta már 1-3 kilogrammos méretűre nőttek.

A kutatócsoport munkájának eredménye nemzetközi jelentőségű, ugyanis ezzel a sikerrel rávilágítottak a tokfélék lassú evolúciójára, hogy hogyan is maradhattak fenn olyan élő kövületek, mint például a tokfélék.

A kutatás eredménye génmegőrzési szempontból is fontos, vagyis hogy a lapátorrú tok és a vágó tok a természetben is képes lehet életképes utódok létrehozására. Ennek esetleges negatív hozadéka lehet, hogyha a földrajzi elkülönülés bármilyen okból megszűnne, az a fajok adaptációs képességeinek függvényében veszélyeztetheti az őshonos, kritikus helyzetben lévő tokfajok populációinak fennmaradását.

A kutatás ezen véletlen eredménye olyan tényekre derített fényt, ami az evolúcióbiológiai és genetikai kutatások számára is új információt jelent, azok értelmezése pedig segíthet több evolúciós és genetikai folyamat megértésében.

A kutatócsoport 2020. július 6-án a Genes című tudományos folyóiratban publikálta eredményét.

A kutatásban a NAIK Halászati Kutatóintézete mellett a keszthelyi Georgikon Kar Hal Laboratóriuma, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kara, a Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszéke és a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Haszonállat-génmegőrzési Intézete vett részt. A projektet segítette egy amerikai tokhal specialista is a Kentucky Állami Egyetemről.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

Hatalmas dicsőségről mondott le a horgász

Az Ír-tengeren szállt hajóba egy horgász, nem sejtve, hogy aznap akkora halat akaszt, amekkorát még egy sporttársának sem sikerült az Egyesült-Királysághoz tartozó vizeken. Azonban nemcsak a fogás volt példaértékű, hanem a horgász hozzáállása is.

Ismét időszerű a rókaimmunizálás

Idén ősszel is sor kerül hazánkban a rókák veszettség elleni vakcinázására, amelyhez kapcsolódóan ezúttal is ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A csalétkek repülőgépes kihelyezése 2020. október 3-18. között zajlik majd a déli és keleti megyékben. A rendszeres rókavakcinázás eredményeképpen hazánkban évek óta nem fordult elő veszettség.

Az Európai Uniónak lépéseket kell tenni a túlhalászat ellen

A közleményt, amely a túlhalászat végetvetéséről szól 300 tudós írta alá, annak érdekében hogy megóvják az óceánok épségét. Az üzenet eljutott az Európai Unió környezetvédelmi biztosához, Virginijus Sinkevičiushez, aki az Óceánok és Halászatok megbízottja.

Elkaphatják-e az állatok a koronavírust?

Egy friss kutatás szerint vannak olyan állatok, amelyek megfertőződhetnek koronavírussal, szerencsére a házi kedvencek, a kutyák és macskák kevésbé érintettek.

Kiugróan jó évet zár a horgászati ágazat az idén

A hazai horgászati ágazat idei forgalma nagyjából 20 százalékkal múlja felül a tavalyi mintegy 40 milliárd forintot – mondta a Világgazdaságnak Dérer István, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ főigazgatója, a Magyar Országos Horgász Szövetség elnökhelyettese.

A mesterséges termékenyítés buktatói - Jubileumi közgyűlés szakmázással

A fennállásának 30. éves jubileumát ünneplő Magyarországi Arablótenyésztők Egyesülete közgyűlésének nyilvános részében az eredményes termékenyítésről, illetve a genetikai betegségek tenyésztésből való kiszűréséről hangzottak el előadások.

Részletes ajánlás készült a Budapestre hulló esővíz hatékonyabb felhasználására

A globális éghajlatváltozás és a fokozódó környezeti problémák egyre komolyabb kihívások elé állítják a városépítészetet is, így korunk tervezőinek sürgősen és radikálisan újra kell gondolniuk számos eddigi alapvetést.

Már értem, ki találta fel a kombájnt

Muzeális cséplőgépet is láthattunk munkában a 33. Bábolnai Gazdanapokon. A kombájn feltalálója bizonyára gyerekkorában a töreklyukhoz „beosztott” munkás volt, aki naphosszat nyelte a port és küszködött, hogy a felgyűlt törek miatt nehogy megálljon a cséplőgép.

Halból és sertésből készült ételeket is kóstoltat az AMC

Az Agrármarketing Cetrum számos programot kínál a Bábolnai Gazdanapokra kilátogatóknak. Ondré Péter, a szervezet ügyvezetője mutatta be kiállítási kínálatukat, de szót ejtett más belföldi-, és külföldi futó kampányaikról is.