Back to top

Büszkén lépett elődei nyomdokába a fiatal gazda

Második részéhez közeledik az ambiciózus fiatal gazdákat bemutató cikksorozatunk. Következő írásunkban Vidók Zoltánról olvashatnak majd, aki Dunaszentbenedeken gazdálkodik családjával - a környéken egyre többen ismerik őket, köszönhetően a kiváló minőségű tejtermékeiknek, köztük a sajtjaiknak. Ízelítőnk - sajnos "csak" a cikkből - következik.

Fotó: Csatlós Norbert
Ahogy előző utunk alkalmával, úgy ezúttal is egy Duna menti település felé vettük az irányt: a Kalocsai-Sárköz északnyugati peremén fekvő Dunaszentbenedekre tartottunk, ahol Vidók Zoltánnal, a Vidók Családi Gazdaság fiatal gazdálkodójával beszéltünk meg találkozót. Megérkezésünket követően vendéglátónk a gazdaság irodaépületébe invitált bennünket, melynek egyik falán egy szőlőültetvényben tevékenykedő férfit ábrázoló régi fotó lógott.

„Ő a nagyapám, akinek köszönhetően már egészen kis koromban megismerkedhettem a szőlőben végzendő munkákkal. Rendszerint régi történeteket mesélve tette emlékezetessé számomra ezeket az alkalmakat, melyek mondhatni megpecsételték a sorsomat” – kezdett bele Zoltán, akiről azt is megtudtuk, hogy szenvedélye a történelem is, így nem meglepő, hogy néhány éve elhatározta, hogy családfakutatásba kezd. A fellelhető egyházi anyakönyvi kivonatok alapján 1714-ig tudott „visszautazni az időben”, hogy megtudja: a Vidók család tagjai kivétel nélkül földműveléssel foglalkoztak Dunaszentbenedeken, illetve annak környékén.

Ők maguk kezdetben a nagyszülői házhoz tartozó gazdaságban, majd később a saját, az egykori dunaszentbenedeki termelőszövetkezet tulajdonában álló telephelyükön kezdtek gazdálkodni. Az egykoron szebb napokat látott létesítményt 2012-ben vásárolták meg, s noha sok munka és átalakítás kellett hozzá, de ismét „életet leheltek” bele. Szüleivel és két testvérével szántóföldi növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak.

Fotó: Csatlós Norbert
„Egy 90 szarvasmarhából álló tejelő tehenészetünk van. Az állomány többsége holstein-frízekből, kisebb hányada pedig magyartarkákból áll. Naponta 1700-1800 liter tejet termelnek, aminek nagy részét értékesítjük, a fennmaradó mennyiséget pedig mi magunk dolgozzuk fel.

Főleg sajtokat, de túrót, joghurtot és tejkaramellát is készítünk. E termékekből rendelés útján, illetve termelői piacon is értékesítünk” – magyarázta a fiatal gazda, akitől megtudtuk: a parenyica sajtjuk a 2019-es Magyar Sajtmustrán bronz minősítést kapott.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ez nem a kukorica éve

Szeptember eleje évtizedek óta egyet jelent a martonvásári kukoricabemutató idejével. Így volt ez idén is, azzal a megkötéssel, hogy a koronavírus miatt a kutatóintézet épületében a tanácskozás elmaradt, helyette kint, kis csoportokban szemlézhették az intézet fajtáit az érdeklődők. A fajta- és agrotechnikai bemutatókat külön tartották.

Nem arany a gyapjú, de nyírni muszáj

A juhokat évente legalább egyszer nyírni kell, ám egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezt a feladatot jó minőségben elvégzi. Emellett a gyapjú ára nemhogy nyereséget termelne, de gyakran még a nyírás költségeit sem fedezi. A gazdák szerint sokat segítene, ha egy gyapjúmosó üzem működne az országban, mert az így feldolgozott terméket drágábban lehetne értékesíteni.

A digitalizált állattenyésztés a kiszámítható jövő kulcsa

Földünk népességnövekedésével az állattenyésztésnek is tartania kell a lépést: ki kell szolgálnia a megnövekedett igényeket a húsáruk iránt úgy, hogy közben az állatjólléttel, a környezeti fenntarthatósággal és a közegészségüggyel kapcsolatos aggályokat is figyelembe veszi.

Csörög a növényzet a Dél-Alföldön

A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. szeptember 2-án tartotta hibridkukorica-bemutatóját Kiszomboron. Ez évek óta így történik. Az oda érkezőket már nem nagyon éri meglepetés, mert a helyszínt övező közel 100 kilométeres körben szinte teljesen elszáradt a növényzet, zöldet még mutatóban is alig látni.

Elindul a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program második üteme

Az Agrárminisztérium 2021-ben a Vidékfejlesztési Program keretében 527 milliárd forint összegben ír ki új pályázatokat - jelentette be Nagy István.

Látványosan fejlődik a hazai állattenyésztés

„A magyar mezőgazdaság sohasem lehet sikeres sikeres állattartók nélkül”, de ha minden nap a túlélésről szól, nagy bizalom kell a beruházásokhoz, amelyek nélkül nem lehet versenyképes az ágazat – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján, Hódmezővásárhelyen.

Fogamzásgátló a vaddisznók túlszaporodása ellen

Új készítmény használatát engedélyezték Oklahomában a vaddisznók elszaporodásának megfékezésére.

Kisállattenyésztés: jövedelmezősége csekély – Hobbiként kevesen választják

Az elmúlt évtizedek távlatában igen sok változáson ment keresztül a hazai kisállattenyésztés. Jelenleg ott tartunk, hogy sokkal kevesebben tartanak kisállatokat, mint korábban, amin érdemes lenne változtatni, hiszen ez egy olyan hobbi, amely segíti a család élelmiszer-ellátását, és valamikor még kiegészítő jövedelmet is hozott…

Értéke az eredeti, tartalma megújult

Idén mindenképpen rendhagyó lesz az OMÉK, ugyanis a HUNGEXPO megújult kiállítóterén és ezúttal az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás társrendezvényeként fogadja a látogatókat október 7–10. között. De nemcsak külsőségekben és a rendezés keretében változott meg az ország egyik legnagyobb agrárrendezvénye, hanem tartalmában is.

Gomba elleni bevonat cellulóz nanoszálakból

Megvédi a szóját a szójarozsda fertőzésétől, ha leveleit cellulóz nanoszálakkal vonják be. Erre jutottak az University of Tsukuba kutatói. Első hallásra ugyan ellentmond a józan észnek, hogy nedvszívó bevonattal óvjunk valamit a rozsdagomba ellen, de a szója és a szójarozsda esetében úgy tűnik, mégis működik.