Back to top

Büszkén lépett elődei nyomdokába a fiatal gazda

Második részéhez közeledik az ambiciózus fiatal gazdákat bemutató cikksorozatunk. Következő írásunkban Vidók Zoltánról olvashatnak majd, aki Dunaszentbenedeken gazdálkodik családjával - a környéken egyre többen ismerik őket, köszönhetően a kiváló minőségű tejtermékeiknek, köztük a sajtjaiknak. Ízelítőnk - sajnos "csak" a cikkből - következik.

Fotó: Csatlós Norbert
Ahogy előző utunk alkalmával, úgy ezúttal is egy Duna menti település felé vettük az irányt: a Kalocsai-Sárköz északnyugati peremén fekvő Dunaszentbenedekre tartottunk, ahol Vidók Zoltánnal, a Vidók Családi Gazdaság fiatal gazdálkodójával beszéltünk meg találkozót. Megérkezésünket követően vendéglátónk a gazdaság irodaépületébe invitált bennünket, melynek egyik falán egy szőlőültetvényben tevékenykedő férfit ábrázoló régi fotó lógott.

„Ő a nagyapám, akinek köszönhetően már egészen kis koromban megismerkedhettem a szőlőben végzendő munkákkal. Rendszerint régi történeteket mesélve tette emlékezetessé számomra ezeket az alkalmakat, melyek mondhatni megpecsételték a sorsomat” – kezdett bele Zoltán, akiről azt is megtudtuk, hogy szenvedélye a történelem is, így nem meglepő, hogy néhány éve elhatározta, hogy családfakutatásba kezd. A fellelhető egyházi anyakönyvi kivonatok alapján 1714-ig tudott „visszautazni az időben”, hogy megtudja: a Vidók család tagjai kivétel nélkül földműveléssel foglalkoztak Dunaszentbenedeken, illetve annak környékén.

Ők maguk kezdetben a nagyszülői házhoz tartozó gazdaságban, majd később a saját, az egykori dunaszentbenedeki termelőszövetkezet tulajdonában álló telephelyükön kezdtek gazdálkodni. Az egykoron szebb napokat látott létesítményt 2012-ben vásárolták meg, s noha sok munka és átalakítás kellett hozzá, de ismét „életet leheltek” bele. Szüleivel és két testvérével szántóföldi növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak.

Fotó: Csatlós Norbert
„Egy 90 szarvasmarhából álló tejelő tehenészetünk van. Az állomány többsége holstein-frízekből, kisebb hányada pedig magyartarkákból áll. Naponta 1700-1800 liter tejet termelnek, aminek nagy részét értékesítjük, a fennmaradó mennyiséget pedig mi magunk dolgozzuk fel.

Főleg sajtokat, de túrót, joghurtot és tejkaramellát is készítünk. E termékekből rendelés útján, illetve termelői piacon is értékesítünk” – magyarázta a fiatal gazda, akitől megtudtuk: a parenyica sajtjuk a 2019-es Magyar Sajtmustrán bronz minősítést kapott.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Innovatív takarmánykiegészítő - Cinket és vitaminokat is tartalmaz

Speciális takarmánykiegészítőt fejlesztett ki és tesztelt egy hároméves nemzetközi projekt keretében az Adexgo Kft., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élelmiszertudományi és Technológiai Intézete (MATE ÉTTI), valamint négy román partner közös konzorciuma.

Húsminőségteszt - Aberdeen angus és murray grey

Kétféle húsmarhát, a világszerte népszerű aberdeen angust és a kevésbé ismert, de figyelemre méltó murray grey-t hasonlította össze a Brit Húsmarhafajta Tenyésztők Egyesülete és a Murray Grey Tenyésztő Egyesület egy tíz hónapig tartó közös kísérlet során. Az eredményt vakkóstolással egybekötött sajtóeseményen mutatták be július 13-án, Balatonfenyvesen.

Mit együnk lefekvés előtt, és melyik ételeket kerüljünk el?

Bizonyos ételek segíthetnek az elalvásban, ugyanakkor más ételek ébren is tarthatnak minket.

India a cukortermelés 5,6%-os növekedésére számít 2021-22-ben

India második legnagyobb cukortermelő államának, Maharashtrának a cukortermelése várhatóan 5,6%-kal nő és eléri a 112 millió tonnát az október 1-jén kezdődő következő cukorszezonban. Az állam október 15-től kezdi meg a 2021-22-es feldolgozási szezont - döntött hétfőn az Uddhav Thackeray miniszterelnök által vezetett bizottság.

Lovak és lovasok Dunatőkésen

A szlovák statisztikai hivatal már rég nem jegyzi gazdasági állatként a lovakat. Számuk 1965-ben 95 ezer volt, és még a rendszerváltáskor is 16 ezer lovat tartottak számon az országban; akkor szűnt meg a nyilvántartása gazdasági állatként. A rendszerváltás előtt magánszemély nem tarthatott lovat, még sportlóként sem, hiszen ez úri huncutságnak minősült.

Ne hibáztassuk a gazdákat!

Miért drágul a kenyér, és miért riogatják a pékek 500 forint/kilogrammos kenyérárral a fogyasztókat? A kenyér árának alakulását több tényező is befolyásolja, de a pékek mégis elsősorban a búza magas árával indokolják az áremelést.

Kukoricáról, napraforgóról tanácskoztak

A kukorica stratégiai termék, megtermelt mennyiség tekintetében a legversenyképesebb gabonaféle. Világszerte az olajat adó növényi termékek között, megelőzi az olajpálma, a szója és a repce is, hazánkban viszont a napraforgó a fő ezen a téren. Ez is szóba került a Szarvason tartott szakmai rendezvényen.

A földművelés embert próbáló hivatás

Ötödik alkalommal rendezték meg a Földművesek Napját, amelynek ezúttal szeptember 18-án Alsónémedi Nagyközség Széchenyi István Általános Iskolája adott otthont. Az ünnepnap létrejötte és szervezése Lambert Győzőnének, az Arany-Korona Alapítvány képviselőjének, a Földművesek Napja alapítójának, valamint Petráss László alapítónak köszönhető. Az ünnepnap fővédnöke Nagy István agrárminiszter volt.

Készül a drónos jogszabály

A mezőgazdaság műszaki és informatikai fejlődése rengeteg új lehetőséget kínál, ezek közé tartozik a drónok használata is. A drónos növényvédelem lehetőségeiről és korlátairól beszélt Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának vezetője növényorvosoknak.

Összevont fajtabemutató Debrecenben

A kukoricát, a napraforgót és a már nyáron learatott kalászosokat szeptember 1-jén értékelték a Debreceni Egyetemen.