Back to top

Büszkén lépett elődei nyomdokába a fiatal gazda

Második részéhez közeledik az ambiciózus fiatal gazdákat bemutató cikksorozatunk. Következő írásunkban Vidók Zoltánról olvashatnak majd, aki Dunaszentbenedeken gazdálkodik családjával - a környéken egyre többen ismerik őket, köszönhetően a kiváló minőségű tejtermékeiknek, köztük a sajtjaiknak. Ízelítőnk - sajnos "csak" a cikkből - következik.

Fotó: Csatlós Norbert
Ahogy előző utunk alkalmával, úgy ezúttal is egy Duna menti település felé vettük az irányt: a Kalocsai-Sárköz északnyugati peremén fekvő Dunaszentbenedekre tartottunk, ahol Vidók Zoltánnal, a Vidók Családi Gazdaság fiatal gazdálkodójával beszéltünk meg találkozót. Megérkezésünket követően vendéglátónk a gazdaság irodaépületébe invitált bennünket, melynek egyik falán egy szőlőültetvényben tevékenykedő férfit ábrázoló régi fotó lógott.

„Ő a nagyapám, akinek köszönhetően már egészen kis koromban megismerkedhettem a szőlőben végzendő munkákkal. Rendszerint régi történeteket mesélve tette emlékezetessé számomra ezeket az alkalmakat, melyek mondhatni megpecsételték a sorsomat” – kezdett bele Zoltán, akiről azt is megtudtuk, hogy szenvedélye a történelem is, így nem meglepő, hogy néhány éve elhatározta, hogy családfakutatásba kezd. A fellelhető egyházi anyakönyvi kivonatok alapján 1714-ig tudott „visszautazni az időben”, hogy megtudja: a Vidók család tagjai kivétel nélkül földműveléssel foglalkoztak Dunaszentbenedeken, illetve annak környékén.

Ők maguk kezdetben a nagyszülői házhoz tartozó gazdaságban, majd később a saját, az egykori dunaszentbenedeki termelőszövetkezet tulajdonában álló telephelyükön kezdtek gazdálkodni. Az egykoron szebb napokat látott létesítményt 2012-ben vásárolták meg, s noha sok munka és átalakítás kellett hozzá, de ismét „életet leheltek” bele. Szüleivel és két testvérével szántóföldi növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak.

Fotó: Csatlós Norbert
„Egy 90 szarvasmarhából álló tejelő tehenészetünk van. Az állomány többsége holstein-frízekből, kisebb hányada pedig magyartarkákból áll. Naponta 1700-1800 liter tejet termelnek, aminek nagy részét értékesítjük, a fennmaradó mennyiséget pedig mi magunk dolgozzuk fel.

Főleg sajtokat, de túrót, joghurtot és tejkaramellát is készítünk. E termékekből rendelés útján, illetve termelői piacon is értékesítünk” – magyarázta a fiatal gazda, akitől megtudtuk: a parenyica sajtjuk a 2019-es Magyar Sajtmustrán bronz minősítést kapott.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az ammóniakibocsátás csökkentése érdekében vécéhasználatra szoktatják a szarvasmarhákat

Új-zélandi és német kutatók vécéhasználatra szoktattak szarvasmarhákat, elősegítendő az ammónia, egy közvetetten üvegházhatású gáz kibocsátásának a csökkentését.

A hobbiállat kiválasztása - Kinek kit?

„Alig van ember, aki tudná melyik állatot ajánlatos és hálás feladat otthonában gondozni."

A mezőgazdasági terület 82 százaléka szántó

Az ország mezőgazdasági területének nagysága 5 millió 47 ezer hektár volt június 1-jén Ennek 82 százaléka szántóként, 15 százaléka gyepként hasznosult, a szőlők és gyümölcsösök együtt a mezőgazdasági terület mintegy 3 százalékát borították - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi összefoglalójából.

A talajpusztulás ellen tenni kellene. Most!

A Bábolnai Gazdanapok keretében bemutatott két talajszelvény igen vészjósló: a felső termékeny réteg 70 évvel ezelőtt még 40-60 centiméterrel vastagabb volt. Ha nem teszünk valamit 20 év múlva az ilyen talajok teljesen terméketlenek lesznek.

Álommeló?

A reklámokban a mezőgazdaságot még mindig kizárólag romantikusra fényezve mutatják be, és a közösségi médiában is éppen elég ilyen fotó van, de vajon tényleg el is hisszük? A Rabobank megbízásából Németországban készült egy felmérés, amely kiderítette, mennyire tartja a lakosság álommelónak a gazdálkodói életformát. A rövid válasz: egyre kevésbé.

Kutyaszőrből sapka, halpikkelyből órakijelző…

Az állati alapanyagok kapcsán főként olyan dolgokra gondolunk, mint a hús és a prém, melynek feldolgozását az állatok nem élik túl. De sok olyan állati kültakaró van, melyek változatos célokra felhasználhatók, és még az állatnak sem esik bántódása… Meg van olyan, aminél bántódása esik...

Lóerők bűvöletében Bábolnán

A lélegzetelállító lovasbemutatóktól a precíziós gazdálkodásban használható drónokig mindent látni lehetett a 34. Bábolnai Gazdanapokon, ami a mezőgazdaságban hagyományos érték vagy éppen újdonsága miatt érdekes.

Vízszintesen kitérő ekefejrögzítés

Szántás közben gyakran ütközik az eke kőbe vagy gyökérbe, amitől deformálódhat, sőt eltörhet az ekefej. Ennek megelőzése érdekében nyírószeggel, nyí­rócsavarral, rugóval vagy hidraulikus felfüggesztéssel rögzítik az ekefejeket, ami lehetővé teszi, hogy kiemelkedjenek, amikor akadályba ütköznek.

Okosodnak a kukoricák is...

Okosóra, okostelefon, okos tv… és nem maradhatnak le a versenyben az „okosított” növényfajták, így a kukorica hibridek sem. De mit kell tudnia napjainkban egy modern kukorica hibridnek, melyek az elvárások velük szemben?

Diákok lepték el Bábolnát

Mintegy ezer diák vágott neki a 34. Bábolnai Gazdanapok idén harmadik alkalommal megrendezett Szakiskolai Napjának. Az egész országból érkező 19 szakképző és szakközépiskola tanulói öt szakmai állomást meglátogatva nyerhettek betekintést a modern mezőgazdaság technológiai újításaiba, az ott hallott szakmai ismereteket pedig beépíthetik tanulmányaikba.