Back to top

Gyakorlatias kutatások Tokajban

Sajátos a Tokaji Kutatóintézet helyzete, mert a hazai szőlészeti és borászati kutatóhelyek közül egyedül ezt adták a termelői közösség tulajdonába. Ennek megfelelően gyakorlatias kutatási témákat tűztek ki maguknak, hogy közvetlenül segíthessék a borvidéken dolgozó szőlészeket és borkészítőket, tudtuk meg Kovács Tibor igazgatótól.

A kutatóintézet gazdája a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa, de a működési költség 90%-át az Agrárminisztériumtól kapják projektfinanszírozásként, amihez több évre szóló kutatási tervet tettek le az asztalra.

MMG - Minden, ami szőlőtermesztés

Ebben szerepel alanykutatás; a Furmint és a Hárslevelű klónszelekciója, valamint rezisztencianemesítése; termőhelyi vizsgálatok; a klímaváltozás hatásainak elemzése és javaslatok kidolgozása a kivédésükre.

Tokaj változatos talajviszonyai és az erózióveszély miatt fontos cél a megfelelő talajápolási módok meghatározása, a szervesanyag-pótlásra alkalmas új termékek vizsgálata, a szőlőtőkék vízgazdálkodásának alapos fölmérése.

Foglalkoznak a szőlő kártevőegyüttesének föltérképezésével, növényvédelmi előrejelzéssel, és a korai tőkeelhalás elleni módszereket fejlesztenek.

Külön projekt az ökológiai gazdálkodás fejlesztése szőlészeti és borászati téren egyaránt.

A borászati témák közt szerepel élesztőkutatás, ami különösen jelentős Tokajban. Cél, hogy helyi, speciális starterkultúrát tudjanak kínálni késztermékként, könnyen használható formában. Vizsgálják a borok illat- és aroma-összetevőinek változását a különböző aszúkészítési módszerek hatására, illetve a szüret előtti magas hőmérséklet következtében. A másik összefoglaló kutatási terület a borok minőségjavítására összpontosít a polifenol-tartalom elemzése és a technológiai elemek összefüggésének föltárása révén. Az illósavtartalom csökkentésére baktériumkészítményt próbálnak ki.

Fotó: Csatlós Norbert
Négy szőlész kutató dolgozik jelenleg az intézetben. Kneip Antal a fajta- és alanykutatás, rezisztencianemesítés felelőse, Balling Péter felügyel a fajtagyűjteményre, ő foglalkozik a klímaváltozás hatásainak fölmérésével és a korai tőkeelhalás kivédésével. Pableczki Bence növényorvos készíti a növényvédelmi előrejelzést, termelői adatbázist és követi nyomon a szőlő károsítóinak megjelenését. Zsigrai György talajvizsgálattal, talajműveléssel és tápanyagellátási kérdésekkel foglalkozik. Borászként Bene Zsuzsanna a minőségjavító technológiák megalapozásán dolgozik.

Mindehhez vadonatúj épületbe költözött a kutatóintézet, ahol nemzetközi színvonalú borászati és mikrobiológiai laboratóriumot szereltek föl, valamint ISO szabványnak megfelelő érzékszervi laboratórium vár a minősítésre.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az érés lassítása javíthatja a bor minőségét

A szőlő különösen kényes a környezeti hatásokra, például ha hőség és szárazság miatt korán érik, akkor csak középszerű bor lesz belőle. Amerikai kutatók különféle szőlőtermesztési módszereket vizsgáltak a klímaváltozásnak a bor minőségére gyakorolt negatív hatásainak ellensúlyozása érdekében.

A családi vállalatok optimistábbak és fejlesztésben is erősebbek

A kis- és középvállalkozások 58 százaléka van családi kézben, mégis ritkán olvashatunk őket vizsgáló kutatásról. A K&H ezért ismételten felmérést készített körükben. Az eredmények alapján a következő 3-5 évben a családi vállalkozások majdnem 80 százaléka számít saját cége növekedésére. Ez jóval magasabb arány, mint a „hagyományos” vállalatok esetében.

Bronzérmet hozott az áltejcsokoládé a szegedi egyetemistának

Kókuszos-rizses, mandulás és kesudiós „tejpor” volt az alapanyaga annak a csokoládénak, amelyet Csatári Enikő, a SZTE hallgatója készített a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára. Harmadik lett. Tejcsokoládénak csak azért nem nevezhetjük, mert nem állati eredetű tejszármazék van benne.

Katasztrófa sújtotta területté vált a különleges borvidék

Németország egyik rendkívül különleges mezőgazdasági tája, az Ahr folyócska völgyében fekvő, alig több mint ötszáz hektáros borvidék a katasztrófa sújtotta területek egyik legérintettebbje. A meredek sziklafalakkal szegett zegzugos völgy, amely „békeidőben” a borvidék utánozhatatlan klímáját adja, most éppen a helyzet menthetetlenségéhez járult hozzá.

Hatályba lép augusztus 1-től az új bortörvény

2020. decemberében megszavazta az országgyűlés az új bortörvényt (2020. Évi CLXIII Törvény A Szőlészetről És Borászatról), amely 2021. augusztus 1-jén lép hatályba, ezzel egy időben hatályát veszti a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény. A lényeges, a termelőket is érintő változások 2022-ben kezdődnek.

A húst semmi sem pótolhatja?

Egy tanulmány szerint a növényi alapú húspótlók nem tekinthetők táplálkozási szempontból felcserélhetőnek a valódi hússal. Habár a növényi alapú húspótlók íze és textúrája hasonló lehet például a marhahúséhoz, ám a kettő tápanyagtartalma nagymértékben eltérhet.

Ilyen egy játszótér, ahol a fogyatékkal élők is biztonságosan játszhatnak

Visszafogott színek, nagyobb és belátható terek, speciális hinták: így néz ki egy integrált játszótér, ahol a fogyatékkal élők is biztonságosan játszhatnak. A magyarok háromnegyede nem találkozott még olyan játszótérrel, ahol fogyatékkal élők is játszhatnak, miközben az emberek több mint fele szívesen járna ilyen játszótérre a lakóhelye környékén - derült ki a Royalkert kutatásából.

Az Egri Rozé aranyérme Cannesban

A franciaországi Cannes-ban idén nyáron nemcsak a filmcsillagok ragyognak, hanem az Ostoros Családi Pincészet Egri Rozéja is. 2004 óta itt rendezik meg ugyanis minden évben a világ legnagyobb, kifejezetten rozéknak szóló világversenyét, a Mondial du Rosét, ahol az Ostoros 2020-as évjáratú Egri Rozé bora arany minősítést szerzett.

A levéltetvek megsültek, jönnek az atkák – Növényvédelmi előrejelzés 29. hét

Általános tapasztalat, hogy a magas hőmérséklet és az extrém UV-sugárzás nemcsak a növények egy részét károsította, hanem a kiugróan magas levéltetű-fertőzést is lecsökkentette. Van viszont helyette egy sor más károsító.

Klímabarát lépés: hagyjuk a szántóföldön rohadni a növényi maradványokat

A szántóföldön kint hagyott, bomló növényi maradványok nem csak értékes komposztot jelentenek a talaj számára. Bizonyított tény, hogy a mezőgazdasági termelésből visszamaradt szerves anyagnak fontos szerepe van a szén megkötésében, ezzel pedig segíti a globális szén-dioxid kibocsátás csökkentését.