Back to top

A rovarliszt, a farkasok, a pumi, a szürkék és a többiek..

Kiváló takarmány készülhet a lárvákból bábokból, farkasok tizedeltek ismét nyájakat, ötven évvel ezelőtt élt bikák utódai születhetnek meg hamarosan, és az okok, amiért ösztönösen tereli a gulyát a pumi. A Kistermelők Lapja a többi között e témákat kínálja júliusban.

Fotó: BNE

A hortobágyi végeláthatatlan pusztában legelő hatalmas szürkemarha-gulya és racka - nyájak után ballagó pásztorok, a pusztában vágtázó ménes, a pásztorünnepekkor tudásukkal versengő gulyások, csikósok és juhászok. Úgy tűnhet, hogy mindez csak turistáknak szánt attrakció, ami felidézi az állattartó puszta hajdani világát. ám éppen ellenkezőleg: napjaikban e vidéken nem felidézik a hagyományt, hanem életük mindennapi valósága. ugyanakkor a 21. századi tudomány is nap mint nap a munkájukat szolgálja, amivel élve történelmi jelentőséggel bíró programba kezdtek: a magyar szürke szarvasmarha állományuk tenyésztési vonalainak megújítása – hamarosan 50-60 évvel ezelőtt élt hortobágyi bikák utódai jöhetnek világra. 

MMG - Rovarból takarmány?

 

Áttörést is hozhat a takarmányozásban a rovarliszt felhasználása, hiszen a lárvákból, bábokból készült lisztek kiválóan alkalmasak a szójadara és a halliszt helyettesítésre.

Hova tovább, a rovarliszt kiváló minőségű állati eredetű fehérjeforrás, és üzemszerűen, kellő mennyiségben előállítható. Elsősorban azon állatfajok (sertés, baromfi, hal) takarmányozásában tudnak jelentős szerepet betölteni, amelyek mindenevők.

Farkas még nincs idehaza, ám az aranysakál jelen van. Hazánkban a háziállatainkat veszélyeztető ragadozófajok csak kismértékben vannak jelen, ám az aranysakál vadban okozott kártétele egyre jelentősebb, és az ország északi régióiban már megjelent a farkas és időnként néhány medve is. Franciaországban viszont a helyzet mára sokkal válságosabb, és tanulságul szolgálhat a magyar gazdáknak a károk enyhítése és a védekezés megszervezése szempontjából.

A mudi agya, mint a szivacs, nagyon gyorsan szippantja magába a tudást, feladva a leckét ezzel gazdájának. Ma is gyakran használt terelő pásztorkutya és sportkutya. Terelőversenyeken is gyakran bemutatják. Szinte repül a nyáj után a levegőben. Fáradhatatlan ébersége, munkakedve elkápráztatja a gyakorlott pásztorembereket is. Eminense lehet a kutyaiskoláknak. Jelene, jövője ugyanakkor már nem csak a pásztor közegében van, többnyire családi kedvencként és sport kutyáként éli az életét.

Rosszul illeszkedő nyergek, szenvedő lovak. Nem is hinnénk, milyen sok ló szenved kifejezetten a rosszul illeszkedő nyergektől. Magyarországon a nyeregillesztés, a ló hátának vizsgálata, a nyereg lóhátra igazítása és a nyeregnyomás-mérés még igencsak gyerekcipőben jár, de azért a helyzet nem teljesen reménytelen. Az első lépést a tökéletesen illeszkedő nyereg felé a lovasnak kell megtennie: fel kell tudnia ismerni, ha valami nem stimmel.

A Kistermelők Lapja júliusi számában a többi között e témákról olvashatnak!

Legyen az olvasónk!

Nyomtatott lap előfizetés

Digitális újság előfizetés

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ültessünk méhlegelőt! Ültessünk méhlegelőt?

Ez az írás az emlékezés szándékával, és nem a siránkozásért íródott.

Egyszerű lépések az állatbarát kert kialakítása felé

Rengeteg területet elhódítottunk már a természettől gyárak építése, lakhatás és mezőgazdasági termesztés miatt. Ezzel megszámlálhatatlan élőlény életét nehezítettük meg, hiszen a természetes élőhelyek egyre csak fogyatkoznak, ahogy az emberiség mind jobban belakja, beépíti a Földet. Lelkiismereti kérdés, hogy ezek után segítsünk nekik, amiben csak tudunk.

Képalkotó eljárással felfedhető a rejtett kártétel is

A gyümölcsök mellett a paradicsomot is előszeretettel szívogatja a Kelet-Ázsiából hazánkba bekerült ázsiai márványospoloska. A korai károsítás hatására megjelenő foltok meghiúsíthatják a bogyók értékesítését. A szedés környéki szívogatás tünete általában rejtve marad, ám nagyban ronthatja a termés eltarthatóságát. Kísérleteink szerint azonban a rejtett károsítás is kimutatható komputertomográfiás vizsgálattal.

Egy kalandos szezon értékelése

Amikor e sorokat írom, már közeledik a téli nyugalom ideje, de néha még felsejlik bennem, mi minden történt az 2022-es méhészeti évben. Ez az esztendő is tele volt élménnyel, kalanddal, tanulsággal és természetesen kihívással. Jelen írásomban a 2022-ben tapasztalt gondokat, hibákat, örömöket, tapasztalataimat szeretném megosztani az olvasókkal.

Útvonalat jelöltek ki a méhek számára

Az EU végrehajtó szerve útvonalakat határozott meg a méhek és más beporzók számára, hogy zavartalanul röpülhessenek Európa-szerte élelem és menedék után kutatva. A döntéshozók szerint erre van szükség, hogy megmentsék a növénytermesztés szempontjából létfontosságú rovarokat a kihalástól.

Parlagfű ellen parlagfű olajosbogár!

„Az Újvilág felfedezése óta zajlik az idegen fajok betelepedése Európába, s ez a folyamat felgyorsult” - fogalmazta meg tapasztalatait Keszthelyi Sándor. A MATE Kaposvári Campusának egyetemi tanára keszthelyi előadásában az invazív fajok hagyományos definícióját kiegészítve elmondta, azokat is ide sorolja, melyek ugyan nálunk is őshonosak, ám a klímaváltozás következtében gazdasági kárt okoznak.

A kutyák meg tudják mutatni az embernek, amit akarnak, a malacok nem

A családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok viselkedését összehasonlítva arra jutottak az ELTE etológusai, hogy az ember figyelmének egy számukra kívánatos dologra irányítása nem egy általános képesség a háziasított állatok körében: míg a kutyák igen, a malacok nem rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyek ehhez a képességhez szükségesek.

Ha lapos hasra vágyunk, ezeket a reggeli ételeket kell száműznünk…

Sokszor mondják, hogy a reggeli a nap legfontosabb étkezése. Akár igaz ez a mondás, akár nem, tagadhatatlan, hogy a nap indítása mindenképpen fontos az egészség szempontjából - különösen, ha arról van szó, hogy milyen ételeket juttatunk a szervezetünkbe.

Az inváziós jószágok a meghódított területeken új fajokká alakulhatnak

Bár azt hinnénk, hogy az evolúció egy gleccser sebességével vetekszik, azonban faji szinten ez közel sem igaz. Minden alkalommal, amikor az élőlények utódokat hoznak létre, megtörténik a természetes kiválasztódás. A napi szintű genetikai keresztezések - beleértve a mutációk kialakulását is - új generációkat hoznak létre, melyekre aztán hatni fog a szelekciós nyomás.

Miért és hogyan termeljünk propoliszt?

Kovács Dávid vagyok, 1992-ben születtem, és 2009 óta foglalkozom méhészkedéssel Nyírbogdányban, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye egy csendes kis falujában. Édesapámmal, Kovács Róberttel egyszerre tanultunk meg méhészkedni.