Back to top

A rovarliszt, a farkasok, a pumi, a szürkék és a többiek..

Kiváló takarmány készülhet a lárvákból bábokból, farkasok tizedeltek ismét nyájakat, ötven évvel ezelőtt élt bikák utódai születhetnek meg hamarosan, és az okok, amiért ösztönösen tereli a gulyát a pumi. A Kistermelők Lapja a többi között e témákat kínálja júliusban.

Fotó: BNE

A hortobágyi végeláthatatlan pusztában legelő hatalmas szürkemarha-gulya és racka - nyájak után ballagó pásztorok, a pusztában vágtázó ménes, a pásztorünnepekkor tudásukkal versengő gulyások, csikósok és juhászok. Úgy tűnhet, hogy mindez csak turistáknak szánt attrakció, ami felidézi az állattartó puszta hajdani világát. ám éppen ellenkezőleg: napjaikban e vidéken nem felidézik a hagyományt, hanem életük mindennapi valósága. ugyanakkor a 21. századi tudomány is nap mint nap a munkájukat szolgálja, amivel élve történelmi jelentőséggel bíró programba kezdtek: a magyar szürke szarvasmarha állományuk tenyésztési vonalainak megújítása – hamarosan 50-60 évvel ezelőtt élt hortobágyi bikák utódai jöhetnek világra. 

MMG - Rovarból takarmány?

 

Áttörést is hozhat a takarmányozásban a rovarliszt felhasználása, hiszen a lárvákból, bábokból készült lisztek kiválóan alkalmasak a szójadara és a halliszt helyettesítésre.

Hova tovább, a rovarliszt kiváló minőségű állati eredetű fehérjeforrás, és üzemszerűen, kellő mennyiségben előállítható. Elsősorban azon állatfajok (sertés, baromfi, hal) takarmányozásában tudnak jelentős szerepet betölteni, amelyek mindenevők.

Farkas még nincs idehaza, ám az aranysakál jelen van. Hazánkban a háziállatainkat veszélyeztető ragadozófajok csak kismértékben vannak jelen, ám az aranysakál vadban okozott kártétele egyre jelentősebb, és az ország északi régióiban már megjelent a farkas és időnként néhány medve is. Franciaországban viszont a helyzet mára sokkal válságosabb, és tanulságul szolgálhat a magyar gazdáknak a károk enyhítése és a védekezés megszervezése szempontjából.

A mudi agya, mint a szivacs, nagyon gyorsan szippantja magába a tudást, feladva a leckét ezzel gazdájának. Ma is gyakran használt terelő pásztorkutya és sportkutya. Terelőversenyeken is gyakran bemutatják. Szinte repül a nyáj után a levegőben. Fáradhatatlan ébersége, munkakedve elkápráztatja a gyakorlott pásztorembereket is. Eminense lehet a kutyaiskoláknak. Jelene, jövője ugyanakkor már nem csak a pásztor közegében van, többnyire családi kedvencként és sport kutyáként éli az életét.

Rosszul illeszkedő nyergek, szenvedő lovak. Nem is hinnénk, milyen sok ló szenved kifejezetten a rosszul illeszkedő nyergektől. Magyarországon a nyeregillesztés, a ló hátának vizsgálata, a nyereg lóhátra igazítása és a nyeregnyomás-mérés még igencsak gyerekcipőben jár, de azért a helyzet nem teljesen reménytelen. Az első lépést a tökéletesen illeszkedő nyereg felé a lovasnak kell megtennie: fel kell tudnia ismerni, ha valami nem stimmel.

A Kistermelők Lapja júliusi számában a többi között e témákról olvashatnak!

Legyen az olvasónk!

Nyomtatott lap előfizetés

Digitális újság előfizetés

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Többet keres a Youtubeon az angol gazda, mint a teheneivel

Az állattenyésztéssel foglalkozó gazda 2018 óta készít tartalmakat a videómegosztó portálra, és mára többet bevételt hoz ez, mint a gazdasága.

A vizes élőhelyek megőrzéséért

A legrégebbi természetvédelmi államközi megállapodás az a bizonyos Ramsari Egyezmény, amely a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, a vízimadarak élőhelyeiről szól. Az egyezmény létrejötte a XX. század második felében jelentősen felgyorsuló vizes élőhelyek pusztulásának, valamint a vízimadarak eltűnésének az eredménye.

Gyógyszerszámba menő ízélmény

„A chili nem csupán csodálatos ízélményt nyújt, hanem a sok tévhit ellenére – bár természetesen mérsékletes fogyasztással – egyfajta gyógyszer is” – vallja Nagy Gergő celldömölki kistermelő. A fiatalember hat esztendeje döntött úgy, hogy Chilidise márkanéven elkezdi forgalmazni chilis termékeit. Mint elmondta, a legtöbb munkát ő maga végzi, de a családja is be-besegít.

17 000 méhcsaládot pusztítottak el Ausztráliában

Ausztrália azon kevés országok közé tartozik, ahol a méhészek eddig nem ismerték a varroa-atka kártételét. Azonban idén júniusban az új-dél walesi Port of New Castle-ban varroa-atkára bukkantak, annak is a háziméhekre veszélyes fajára, a Varroa destructorra.

Egy állatkórház, mely sosem zár be

Egy napos őszi délelőtt érkeztünk meg a Székesfehérvári Állatkórházba, ahol az ország legújabb, állatok vizsgálatára szolgáló, a szervezetről rétegfelvételeket készítő CT-berendezése működik. Ez az állatkórház az ország egyik legnagyobb ilyen intézménye, amely abban is különleges, hogy soha nem zár be.

A farkas háziasítása

Abból a perspektívából nézve, hogy az ember miért éppen olyan állatot háziasított először, ami drága, nehezen hozzáférhető húst eszik, rejtély. A háziasítás megtörténte után, az ember a kutya őseit, vagyis a farkast, mint potenciális vetélytársat, kiirtotta környezetéből. Ezért a farkasoknak a zord, viszontagságos időjárású hegyekbe kellett visszahúzódniuk.

Magyar fiatal péklány sikere Belgiumban

Második lett Skultéti Zita a belgiumi Startech's day-en megszervezett Pék Skills versenyen.

Agrárakadémia a falusi és vidéki turizmusról

Az agroturizmus kihívásairól volt szó a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Magyar Mezőgazdaság kiadó Agrárakadémia sorozatának ötödik állomásán. Az előadók a vidéki turizmus előtt álló kihívásokról és a bennük rejlő lehetőségekről beszéltek.

Szűkül a kelbimbó területe

A svájci kelbimbótermesztés korábban is olyan volt, mint a hullámvasút: amíg 2010-ben mindössze 55 hektár, 2018-ban több mint 100 hektár volt a termőterület, akkor azonban váratlanul minden megváltozott.

A marhahús is része az egészséges táplálkozásnak

Az NPK Charolais Kft. szakembereivel a termőföldtől az asztalig elv megvalósításáról, az általuk létrehozott különleges vágóalapanyag sajátosságairól és értékesítési láncáról, valamint a marhahúsról mint egészséges élelmiszerről beszélgetett az MMG Direkt legutóbbi adásában Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.