A Polar Bears International nevű szervezet vezető kutatója szerint a jegesmedvéknek hosszabb koplalási időszakot kell átvészelniük, mielőtt újraképződik a tengeri jég és ismét táplálkozhatnak. A kutatás 13 alpopulációt vizsgált meg, melyből a jelenlegi tendencia szerint 12 súlyosan megfogyatkozhat az elkövetkező nyolcvan évben az Északi-sarkvidéken zajló gyors ütemű változások következtében.
Az iparosodás előtti szinthez képest 3,3 Celsius-fokkal emelkedik a hőmérséklet globálisan. Már a jelenlegi 1 Celsius-fokos emelkedés is a hőhullámok és az aszályok megszaporodásához vezetett, az emelkedő tengervízszint pedig pusztítóbbá tette a szuperviharokat.
A kutatók szerint az emberiségnek sikerülne 2,4 Celsius-fokra lecsökkenteni a globális felmelegedést, ami így is majdnem fél fokkal meghaladja a párizsi klímaegyezmény célkitűzéseit, azzal is csak késleltetni lehetne a jegesmedvék kihalását.
Mára mindösszesen 25 ezer jegesmedve él a vadonban. Ez a szám folyamatosan csökken, mivel gyakorlatilag az állatok élőhelye elolvad.
Ehhez a gyors élőhely-változáshoz a jegesmedve nem tud kellő gyorsasággal alkalmazkodni, ami megpecsételi a sorsukat.
Az állatok testtömegének megbecslésével és az energiahasználatuk modellezésével a kutatóknak sikerült kiszámolniuk, hogy legfeljebb hány napig bírják az állatok a koplalást, mielőtt a bocsok és a felnőtt példányok túlélési rátája csökkeni kezdene. A koplalási időszak hossza régiónként változik, és fél évig vagy akár hosszabb ideig is elhúzódhat. A bocsok nélküli nőstényeknek van a legnagyobb esélyük az élelem nélküli hosszú időszakok átvészelésére.
A szakemberek hangsúlyozták, hogy a jegesmedvék sebezhető természetvédelmi besorolása nem tükrözi megfelelően az állatok helyzetét!
