Mert jeles nap volt számára június 17-e, még ha nem is készült rá.
Tanítványai, Jáksó Zsolt és Kiss Attila meglepték, elcsalták lópatkolás ürügyén, és a végén egy kiadós birkapörkölt volt a meglepetés, majd happy endként szülővárosának polgármestere, Márki-Zay Péter is fogadta hivatali dolgozószobájában, és köszöntötte e jeles nap alkalmából.
Imre Sándor 1967-ben szülővárosában, Hódmezővásárhelyen tett kovács szakmunkásvizsgát, és 1974-ben mestervizsgázott két legendás kovácsmester – Császár Antal, aki 104 évet élt Kisteleken, és a makói Szél Imre, aki 80 évet élt és több mint 60 évet töltött a népi szakmában – előtt. 2005-ben gyógypatkolómester-vizsgát is tett.
Mestere, a makói Szél Imre halálát követően 15 évig a kovács szakma dél-magyarországi mestervizsga-bizottságának elnöke volt, több jeles kovácsmester mesterlevelén van ott a kézjegye, hogy mást ne említsünk, Galambos Sándor füzesgyarmati kocsigyártóén, vagy az ismert domaszéki kovácsmester Szécsi Istvánén, a Szécsi Laprugó Kft. tulajdonosáén.
A kihalófélben lévő népi mesterség utolsó vásárhelyi művelőjeként három tanítványára büszke – Ormándi Zsoltra, Jáksó Zsoltra és Kiss Attilára –, akik igaz, nem kovácsmesterként, de elismert patkolókovácsként tevékenykednek ma a hazai lovasvilágban.
Imre Sándor részese volt a mártélyi illetőségű Benkő Sándor válogatott fogathajtó sikeres sportolói pályafutásának. Gyártotta, javította kocsijait, körmölte, patkolta a Benkő-fogat legendás lovait, az Acélt, a Csöpit, majd az 1999-es kecskeméti világbajnokság maratoni menőit, Uffert és Credót. Az általa készített maratonkocsiban hajtva Benkő Sándor az 1999-ben Kecskeméten rendezett kettesfogat-hajtó vb-n maratonhajtásban Lázár Zoltán mögött és Nyúl Zoltán előtt második helyen végzett.
Az is igaz, hogy évente nem használ el 3-4 mázsa patkószöget, mint anno, de akad még körmölni-, patkolnivalója, és mellette mezőgazdasági gépek, eszközök, berendezések javítására is szakosodott.