Back to top

Nagy tervei vannak az észak-koreai vezetésnek az új csirkefarmjukkal

Javában épül Észak-Koreában az a csirkefarm, mely a tervek szerint nagymértékben hozzájárul majd az ország lakosainak élelmiszer-ellátásához. A munkálatokat az ország vezetője, Kim Dzsongun is szemrevételezte - szokásához hűen ezúttal sem rejtette véka alá véleményét.

Fotó: Korean Central News Agency
A KCNA észak-koreai állami hírügynökség beszámolója szerint Kim Dzsongun, az ország vezetője jó hangulatban szemrevételezte annak az épülő csirkefarmnak a munkálatait, mely a jövőben jelentős mértékben hozzájárul majd népének élelmiszer-ellátásához. Azt írják:

évente több ezer tonnányi ízletes, minőségi húst és több tízmillió darab tojást állít majd elő a fővárostól 50 kilométerre lévő üzem, mely egyfajta szimbóluma az ország csirkefarmjainak modernizálására irányuló törekvéseknek.

A legtöbb hasonló gazdaságot ugyanis igencsak elavult technológiai háttér jellemzi. Köztudott, hogy Észak-Korea évtizedek óta krónikus élelmiszerhiánnyal küzd, és elavult, a nemzetközi segélyektől, illetve szankcióktól nagymértékben függő mezőgazdasági ágazatok jellemzik. Az ország lakosai a napi szükségletüknél lényegesen kevesebb kalóriát fogyasztanak; húst és tejtermékeket alig esznek.

A közlemény egyébként szóvá teszi azt is, hogy Kim Dzsongun aznap ellátogatott egy épülő phenjani kórházhoz is, ahol azonban már távolról sem volt kedélyes hangulatban: a tervezést és a költségvetést is kritizálta.

Forrás: 
dailymail.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Édesítőszerrel gyorsabban nőnek a brojlercsirkék

A kínai Nanjing Mezőgazdasági Egyetemen három édesítőszert vizsgáltak a csirkék növekedési ütemére, szérumból mérhető biokémiai anyagaikra és a vékonybél élettani funkcióira nézve.

Fél évszázad a kisállattenyésztésben

Az idei esztendő többszörös jubileumot jelent a nemzetközileg is elismert Tóth Sándor gyémántkoszorús mestertenyésztő életében. Idén ünnepli 80. születésnapját, 50 éve lépett be a Magyar Galamb- és Kisállat­tenyésztők Szövetségébe, s azóta többször tagja volt a szervezet vezetőségének.

Így lesz a tizennyolcból négyszáz

Mihályhalmán, félúton Nádudvar és Püspökladány között, egy családi vállalkozás őshonos szürke marhákat és ennek charolaival keresztezett változatát legelteti a lehető legtermészetesebb körülmények között.

Júliusban is emelkedtek a világpiaci élelmiszerárak

Júliusban már a második egymást követő hónapban emelkedtek a világpiaci élelmiszerárak, főleg a növényi olaj- és zsírfélék, valamint a tejtermékek drágultak.

Az ellés öröme és bánata - kecsketartás

Városiként költöztünk pár éve faluba, az első pillanattól kezdve az önellátás szándékával, állatokat tartva, növényeket nevelve. A Kistermelők Lapja júniusi számában kecsketartókká válásunk históriájáról meséltem, és az igyekezetünkről, hogy gidákkal gyarapodjon az állományunk. Több hónapnyi kudarc után, egy új baktól, Mihálytól vártuk a sikert…

Japán takarmányrecept, melytől a sertések egészségesek, jó ízűek

Ízletesebb a húsa azoknak a sertéseknek, amelyeket a japán sócsú (shochu) égetett szesz lepárlása után hátramaradt árpamaradékkal takarmányoztak.

Erősödő európai bárányárak

A bárányárak tovább emelkedtek az elmúlt héten, ezzel az EU átlagértékei most a 2018 májusa óta rögzített legmagasabb árszintet érték el.

Az EU zöld megállapodás nyertese lehet a juhágazat

Augusztus 7-8-án a bárányhús fogyasztását népszerűsítő Bárány napok lesznek, agrár- és turisztikai szereplőkkel Gasztronómiai Kulturális Unió Klaszter alakul, a juhágazat szereplőit pedig kétféle támogatással is segíti a szaktárca - egyebek mellett ezekről volt szó a Juh- és Kecske Terméktanács sajtótájékoztatóján.

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

A lovak, a gyöngytyúkok, a kuvasz és a többiek…

Birka, kecske, ló, szamár és némi baromfi is van Borda István gazdaságában Jászkisér külterületén, a csatornákkal szabdalt alföldi tájon. A gazda mosolygós szemű, nagy bajszú, büszke jásznak tűnik, de amikor megszólal, ízes beszédéből kiderül, hogy palóc, családja révén Balassagyarmatról került gyerekként a Jászságba. Borda István öt éve bérli a volt TSZ-telepet.