Back to top

Sombereken immár ötödik alkalommal várják a búzával teli zsákokat a Magyarok Kenyere program keretében

Mint Rittlinger József a NAK Baranya megyei szervezetének elnöke elmondta, az elmúlt esztendőben Baranyában két helyszínen összesen 36,7 tonna gabona érkezett a gazdáktól, idén már eddig közel negyven tonna felajánlás érkezett, miközben még javában zajlik az aratás.

Kitért arra is, hogy ősszel megfelelő volt az időjárás a búza vetéséhez, időben kizöldült a határ, egészséges volt a növény. azonban idén kevés hó takarta a földeket, kevés volt a csapadék is, tavasszal ehhez egy aszályos időszak is társult. A gazdálkodók ezért a talaj nedvességtartalmát hengereléssel, a tápanyag-utánpótlást fejtrágyázással és műtrágyával segítették, mindez időben megtörtént és az eső is megérkezett. Mindezeknek köszönhetően

Baranyában jó közepes termésátlagot várnak a gabonából. Az őszi árpa 17.000 hektáron került a földbe, a növénynek kedvező időjárás eredményeként kimagaslóan jó, hektáronkénti 7,2 tonnás átlagot ért el.

Az idei az árpa évének is tekinthető. Az időjárási viszonyoknak köszönhetően a gabonafélék és a repce aratása összeért.

Szabó Attila, Papp Zsolt, Őri László, Jakab István
A 60.000 hektáron termesztett gabona a jelenleg betakarított területeken kapott adatok alapján 6 tonna hektáronkénti átlaggal lehet számolni. A repce idén nem tartozott a siker növények közé, a Baranyában jelenleg 19.000 hektáron termesztik, 1-3 tonna közötti átlagot hozott, nagy volt a területenkénti szórás, a megyei átlaga 2,2 tonna körül mozog hektáronként.

- Az elmúlt esztendőben 36,7 tonna gabonát ajánlottak fel a gazdák, az ebből őrölt 13 tonna lisztet osztották szét Baranyában 11 szervezett részesült belőle, gyermek- és szociális intézmények egyaránt.

A Magyarok Kenyere program egy évtizede indult útjára Baranyából civil kezdeményezésre, ebben az esztendőben első alkalommal már nemzetközi méretűvé szélesedett, ugyanis Horvátországból is érkeztek felajánlások, Szabó Attila, a HMDK Gazdakör elnöke és társai már évek óta gyűjtik a gabonát és a belőle őrölt lisztet a Baranya Háromszög magyar iskoláinak ajánlják fel.

- A Horvátországi Magyar Demokrata Közösség Gazdaköre 2013. februárjában alakult, s már azon a nyáron mi is elkezdtük a búza gyűjtését - mondja Szabó Attila. - Az elmúlt esztendőben három tonna körüli mennyiség gyűlt össze, idén várhatóan több lesz.

A programban átlagosan a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó 40-50 tagunk vesz részt a százból, a többiek többek között gyümölcs és zöldségtermesztéssel foglalkoznak.

Az általunk összegyűjtött búzából őrölt lisztet a Baranya Háromszög magyar iskoláiba juttatjuk el, valamint a több gyerekes magyar ajkú családok is részesülnek belőle.

Őri László a Baranya Megyei Önkormányzat elnöke arról szólt, hogy a 2010-ben indult Magyarok Kenyere programra akkor tíz tonna búza gyűlt össze, amelyet a Böjte Csaba vezetett dévai Szent Ferenc gyermekotthon 1000 lakója kapott meg, akiknek az ebből őrölt liszt négy havi kenyerét jelentette. Rá hamarosan már országossá szélesedett a program, aztán Nemzeti Agrárgazdasági Kamara létrejöttét követően még tovább terebélyesedett, immár az egész Kárpát-medence magyarok lakta települései csatlakoztak hozzá.

Szólt arról is, hogy a baranyai gazdálkodók mindig jelentős mennyiségű gabonát ajánlottak fel, ennek is köszönhetően jó esély van arra, hogy a kezdeti 10 tonnának a négyszerese gyűljön össze idén.

- A Kárpát medencei összefogásnak kettős jelentősége is van - emelte ki Őri László. - Az egyik, hogy ez egy olyan mozgalom, amelyben ma már több ezren vesznek részt, s megjelenik benne a magyar föld szeretete, e mellett fontos része a jótékonykodás, a szegények segítése. A másik az, hogy amikor kezdetét vette egy szimbolikus gesztus volt a magyar gazdák, a magyar búza felé, ma már igen komoly segítséget jelent a rászorulóknak, ez ma különösen fontos a koronavírus járványt követően, mert a sok nehéz helyzetben lévő gyermekintézménynek, idős otthonnak, családnak komoly segítséget jelent. Bízom benne, hogy a program még hosszú éveken át működni fog, s egyre többen vesznek benne részt, amelynek eredményeként egyre több búza jön majd össze évről évre, a belőle őrölt liszt mind több rászorulónak jelent majd segítséget.

A mérsékelt égöv gabonája, a búza
Fotó: pixabay.com

- Baranyában indult útjára a Magyarok kenyere program és itt is tették sikeressé- mondja Jakab István a Magosz elnöke. - A 15 millió búzaszem lisztté őrölve egyesül. Amikor a NAK átvette a programot a Magosz is azonnal csatlakozott hozzá, mert mint a Parlament Nemzeti Összertartozás Bizottságának tagja fontosnak tartottam. Ezt az esztendőt pedig az Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás Évének nyilvánította.

A program jól jelképezi azt is, hogy jó ügy érdekében nem csak a magyar gazdák, de a Kárpát-medence magyarok lakta településein gazdálkodók is összefognak, csatlakoznak, mindannyian szeretnének az összegyűjtött búzából őrölt lisztből részesülni, ahogy az Amerikában élő magyarok is, akik ebből szeretnének kenyeret sütni.

Mint mondja, a Magosz működteti ma már a Magyarok Kenyere Alapítványt is, amelynek baranyai az elnöke Rittlinger József személyében, az öt fős kuratórium tagjai között ketten a határon túliakat képviselik.

Hangsúlyozta, az uniós viszonyok miatt egyre jobban ellégiesednek a határok, ennek is köszönhető, hogy a határon túlról is egyre többen csatlakoznak a Magyarok Kenyere programhoz. Az első esztendőben összegyűlt 10 tonna a tíz év alatt szinte megtízszereződött, tavaly már országosan 791 tonna gyűlt össze, idén várhatóan eléri a mennyisége az 1000 tonnát. Ennek is köszönhetően a beregszászi református egyház pékségét is el tudják látni annyi liszttel, hogy minden kárpátaljai magyarnak egész esztendőben jut majd kenyér. E mellett nagyon fontos az a fajta együttműködés, amelynek során az egyetemek, kutatóintézetek tudását, eredményeit is megosztják a határon túliakkal. Ez egy olyan program, ami civil kezdeményezésként indult útjára, a magyar gazdák saját önszántukból döntöttek arról, hogy részt vesznek benne, semmilyen támogatást nem vettek hozzá igénybe.

A Magyarok Kenyere Programhoz csatlakozva alakult meg Baranyában is a Magosz Ifjúsági Tagozatának baranyai egyesület.

Mint Papp Zsolt a Magosz Ifjúsági Tagozatának elnöke elmondta, a jövőben egyesületi formában működnek majd ezek az ifjúsági szervezetek, amelyen a generációváltás egyik fontos eszközei, ugyanis az agráriumban is egyre nagyobb szerepet kap a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás, egy okos telefonnal ma már szinte minden megoldható.

A gabona összeöntésre Szarvason kerül sor a lóvontatású szárazmalomban, ahol a tervek szerint minden Kárpát-medencei település képviselője részt vesz majd.

A Magyarok kenyere- 15 millió búzaszem programot a Kárpát-medence teljes magyar gazdatársadalmát bevonva a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége szervezte meg.

A gyűjtés célja, hogy különböző civil szervezeteken keresztül minél több rászoruló gyerek jusson olyan élelemhez, amelynek alapja a jó minőségű magyar liszt.

Az idén tíz éves programban országosan 89 ponton- Baranyában kettőn - gyűjtik a búzaadományokat, amit 20 malomban majd őrölnek meg. A Kárpát-medencei búzaösszeöntés ünnepségére július 31-én Szarvason kerül sor.

A program keretében Magyarország területéről és a Kárpát medence magyar lakta régióiból ajánlanak fel búzát a gazdálkodók, a határon innen és túli magyar gyerekeket segítő szervezetek számára. Külön aktualitása az idei Magyarok Kenyere programnak, hogy az Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás évének nyilvánította 2020-at. A magyarok kenyere alapítvány egyik célkitűzése pedig az, hogy a Kárpát medencei magyarok mellett a nyugati, tengerentúli diaszpóra magyarságát is bevonják az adományozásba. Az elmúlt esztendőben eső alkalommal a szórvány magyarsághoz New Yorkba, Calgaryba, Cork és Bécs magyar közösségeihez is eljuttatták a magyarok Kenyere jelképes lisztadományát.

Tavaly összesen 5700 magyarországi és határon túli magyar gazda vett részt az adományozásban, mintegy 8000 tonna búzát adtak össze a hazai és a határon túli gyerekeknek és rászorulóknak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kvasztól a savanyított cseresznyéig. Mit esznek a lettek?

Lettekhez hasonlóan konyhájuk is kozmopolita, német, orosz és litván hatásokat ötvöz, ugyanakkor a rendkívüli egyszerűség és a takarékos alapanyag használat jellemzi. Kétszáz évvel korábbról nem találunk adatokat az önálló lett konyha létezéséről.

Látványosan fejlődik a hazai állattenyésztés

„A magyar mezőgazdaság sohasem lehet sikeres sikeres állattartók nélkül”, de ha minden nap a túlélésről szól, nagy bizalom kell a beruházásokhoz, amelyek nélkül nem lehet versenyképes az ágazat – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján, Hódmezővásárhelyen.

Az agrárium égető problémáira hoznak megoldást a startupok

Szeptemberben kezdetét vette a NAK TechLab harmadik agrár startup inkubációs programja, amelyben olyan friss vállalkozások, új típusú fejlesztések támogatása zajlik, melyek elősegítik az agrárium digitalizációjának előremozdítását. A három hónapos programban új agrárszolgáltatások megjelenését megalapozó projektek indulhatnak a startupok és nagyvállalatok között.

Laboratóriumot, előadótermet adtak át a mezőgazdasági karon

"Ugyanebben a teremben írtam a felvételi dolgozatomat 1968-ban" - mondta ma Hódmezővásárhelyen Jakab István, az Országgyűlés alelnöke. A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán felújított laboratóriumot és előadótermet adtak át, illetve konferenciát tartottak. A helyiségeket egykori neves oktatókról nevezték el.

Kevesebb mint egy év alatt valósult meg az öntözési beruházás

A tervezéstől az öntözés megkezdéséig szűk egy év alatt valósult meg a dunapataji Új Élet Mezőgazdasági Kft. 131 millió forintos öntözési beruházása, amelyhez ötven százalékkal járult hozzá az állam. A környék és a régió eddigi legnagyobb Valley öntözőgépét építették meg, amely 24 óra alatt 94 hektárt képes beöntözni 7,11 milliméteren, hektáronként 327,6 köbméter víz felhasználásával.

Együtt a szakma és a szórakozás

A Bagossy Brothers és a Punnany Massif csalogatta a fiatalokat a Pápai Expo és Agrárpiknikre, amit 24. alkalommal rendezett meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a város önkormányzata szeptember 17-19-én.

Felejthetetlen élmény lesz a kutatók éjszakája

Hódmezővásárhelyen a mezőgazdasági kar is megrendezi pénteken az országos, népszerű programot. Állatpreparálástól a kenyérsütésen át közel 20 érdekes előadásból választhatunk.

Szőlőtermesztésben is együttműködhet hazánk Üzbegisztánnal

Üzbegisztán határozott célként tűzte ki agráriumának, élelmiszeriparának megerősítését, amiben hazánk jelentős tapasztalatára, a jól működő magyar minták átvételére is nyitott. Az állattenyésztés, tejipar, takarmányelőállítás mellett a szőlő-szaporítóanyag termesztése terén is számítanak a magyar szaktudásra és technológiára.

Ne hibáztassuk a gazdákat!

Miért drágul a kenyér, és miért riogatják a pékek 500 forint/kilogrammos kenyérárral a fogyasztókat? A kenyér árának alakulását több tényező is befolyásolja, de a pékek mégis elsősorban a búza magas árával indokolják az áremelést.

Kukoricáról, napraforgóról tanácskoztak

A kukorica stratégiai termék, megtermelt mennyiség tekintetében a legversenyképesebb gabonaféle. Világszerte az olajat adó növényi termékek között, megelőzi az olajpálma, a szója és a repce is, hazánkban viszont a napraforgó a fő ezen a téren. Ez is szóba került a Szarvason tartott szakmai rendezvényen.