Back to top

Fokozottan védett fajt telepítenek vissza hazánkba

A rákosi vipera Magyarország egyetlen endemikus gerincese (azon fajok, amelyek a természetben csak egy adott elterjedési terület határain belül élnek), mely 1974 óta védett, ’88-tól pedig fokozottan védett. A faj megóvása érdekében a szakemberek olyan rezervátumok kialakításán dolgoztak, ahová a Rákosivipera-védelmi Központban gondozott közel 500 egyedet szabadon engedhetik.

Az elmúlt 25 évben komoly erőfeszítéseknek hála, a rákosi vipera állományát sikerült stabilizálni, de védelme még így is rendkívül nagy figyelmet kíván a faj környezeti hatások, élőhelyi adottságok, az időjárási körülmények rendkívüli érzékenysége miatt.

A „rákosi vipera természetvédelmi helyzetének javítása a Pannon-régióban” (LIFE18 NAT/HU/000799) című LIFE projekt hivatalosan 2019. novemberében indult. A projektben résztvevők célja a vipera-élőhelyek javítása, méretük növelése, valamint a faj számára alkalmasnak tűnő élőhelyek létrehozása.

Ezeken a területeken megkezdődtek az élőhely-helyreállítási munkálatok, melynek célja, hogy az oda kerülő viperákat a lehető legideálisabb körülmények fogadják,

Akikben minimális aggodalom felsejlene, rákosi viperával a kiránduló ember nem fog találkozni, mivel annak élőhelye távol esik a lakott területektől, sőt, inkább a fokozottan védett természetvédelmi területek lakója. Az állatok felkutatása még a természetvédelmi szakembereknek sem egyszerű, mivel kifejezetten rejtőzködő életmódot folytató fajról beszélünk.

A mintegy 500 viperának a kibocsátási helyszínei a Duna-Ipoly, a Fertő-Hanság és a Kiskunsági Nemzeti Park háborítatlan, természetvédelmi oltalom alatt álló gyepei.
Fotó: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

A rákosi vipera jelenlegi hazai állományával kapcsolatban még a szakemberek is nagy óvattal mernek becsülni.

A feltételezések szerint mintegy 500-1000 felnőtt példány élhet hazánkban, amihez további 500 példányt terveznek kiengedni a szakemberek az elkövetkező 5 éven belül.

Az eddigi tapasztalatok alapján az elengedett kígyók kevesebb, mint negyede képes túlélni legalább egy évet az új élőhelyén.

A keresztes vipera mellett a másik hazánkban előforduló mérgeskigyó a rákosi vipera. Noha nem kell különösebben félni, marása nem halálos, „csak” lokális tüneteket okoz, mely néhány napig okozhat kellemetlenséget. A szakemberek felhívják az emberek figyelmét, amiről már szó esett, kizárt, hogy a rákosi vipera lakott területen megjelenjen. Ha pedig kirándulások során véletlenül rákosi viperával hozna össze minket a sors, biztosak lehetünk benne, hogy ez az óvatos hüllő hamarabb észrevesz minket, és pillanatok alatt elbújik biztonságot nyújtó járatába.

Ha esetleg mégis összefutunk vele, kiemelt figyeljünk rá, mert Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 000 000 Forint.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyönyörű bundájuk volt a célpont

Számos európai ország már teljesen betiltotta a prémjükért tenyésztett állatok tartását. Mások olyan szigorú szabályokat vezettek be, amelyek gyakorlatilag veszteségessé teszik a prémtermelést.

Ismét időszerű a rókaimmunizálás

Idén ősszel is sor kerül hazánkban a rókák veszettség elleni vakcinázására, amelyhez kapcsolódóan ezúttal is ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A csalétkek repülőgépes kihelyezése 2020. október 3-18. között zajlik majd a déli és keleti megyékben. A rendszeres rókavakcinázás eredményeképpen hazánkban évek óta nem fordult elő veszettség.

És ön szavazott már?

Az Ökotárs Alapítvány közreműködésével az idén is megrendezik az Év Fája versenyt, mely a közvetlen környezetünkben élő fákra, valamint a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére hívja fel a figyelmet. A versenyre bárki nevezhetett egy egyedi fát, a kritérium, hogy egy történetet is írjon mellé, amely kifejezi, hogy az adott fa miért fontos az őt nevező közösség számára.

100 éve született a hazai fenntartható erdőgazdálkodás úttörője

Amikor Dr. Madas László, a Pilisi Parkerdőgazdaság egykori alapító igazgatója a Visegrádi-hegységben megkezdte a mai örökerdő-gazdálkodás alapjául szolgáló úgynevezett szálaló erdők kialakítását, még szó sem volt klímaváltozásról.

Továbbra sincs megállapodás az ólomsörét kérdésében

Már jó ideje zajló vita a természetvédők és a vadászatra jogosultak között az ólomsörét használata a vízivadvadászat során. Mondván, hogy a kilőtt ólomsörétet felveszik az állatok, komoly betegségeket, mérgezést okozva ezzel a vizes élőhelyen élő állatoknak. A helyzet úgy áll, hogy az ügy az Európai Bizottság és Parlament elé került, a többi a döntéshozók álláspontján múlik.

Amit egy gombagyűjtőnek tudni illik

Szeptember beköszöntével a természetkedvelők előszeretettel töltik szabadidejük jó részét az erdőket járva, nem ritkán gombát is gyűjtve. Cikkünkben összeszedtünk néhány jó tanácsot azok számára, akik kacérkodnak a gombaszedés gondolatával.

Zarándokúton Bedgeburyben

Ezúttal a Bedgebury Nemzeti Fenyőgyűjtemény érdekességeit gyűjtöttük össze. A Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány megalakulásakor kitűzött célok között első helyen szerepel a természetismereti műveltség terjesztése, a szakismereti és alkalmazott botanikai – elsősorban a környezetvédelmi és tájesztétikai –, mai kifejezéssel környezettudatos nevelés.

Az Európai Uniónak lépéseket kell tenni a túlhalászat ellen

A közleményt, amely a túlhalászat végetvetéséről szól 300 tudós írta alá, annak érdekében hogy megóvják az óceánok épségét. Az üzenet eljutott az Európai Unió környezetvédelmi biztosához, Virginijus Sinkevičiushez, aki az Óceánok és Halászatok megbízottja.

Ismét elindul a Vadászkürt Expressz

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. idén is megrendezi a Lillafüredi Állami Erdei Vasúton a Vadászkürt Expressz elnevezésű programját, melynek úti célja ezúttal Garadna.

Kígyót használt maszk helyett – a frászt hozta az utasokra ez a brit férfi

Új funkciót kapott egy termetes hüllő a Manchester melletti Salfordban.