Back to top

Fokozottan védett fajt telepítenek vissza hazánkba

A rákosi vipera Magyarország egyetlen endemikus gerincese (azon fajok, amelyek a természetben csak egy adott elterjedési terület határain belül élnek), mely 1974 óta védett, ’88-tól pedig fokozottan védett. A faj megóvása érdekében a szakemberek olyan rezervátumok kialakításán dolgoztak, ahová a Rákosivipera-védelmi Központban gondozott közel 500 egyedet szabadon engedhetik.

Az elmúlt 25 évben komoly erőfeszítéseknek hála, a rákosi vipera állományát sikerült stabilizálni, de védelme még így is rendkívül nagy figyelmet kíván a faj környezeti hatások, élőhelyi adottságok, az időjárási körülmények rendkívüli érzékenysége miatt.

A „rákosi vipera természetvédelmi helyzetének javítása a Pannon-régióban” (LIFE18 NAT/HU/000799) című LIFE projekt hivatalosan 2019. novemberében indult. A projektben résztvevők célja a vipera-élőhelyek javítása, méretük növelése, valamint a faj számára alkalmasnak tűnő élőhelyek létrehozása.

Ezeken a területeken megkezdődtek az élőhely-helyreállítási munkálatok, melynek célja, hogy az oda kerülő viperákat a lehető legideálisabb körülmények fogadják,

Akikben minimális aggodalom felsejlene, rákosi viperával a kiránduló ember nem fog találkozni, mivel annak élőhelye távol esik a lakott területektől, sőt, inkább a fokozottan védett természetvédelmi területek lakója. Az állatok felkutatása még a természetvédelmi szakembereknek sem egyszerű, mivel kifejezetten rejtőzködő életmódot folytató fajról beszélünk.

A mintegy 500 viperának a kibocsátási helyszínei a Duna-Ipoly, a Fertő-Hanság és a Kiskunsági Nemzeti Park háborítatlan, természetvédelmi oltalom alatt álló gyepei.
Fotó: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

A rákosi vipera jelenlegi hazai állományával kapcsolatban még a szakemberek is nagy óvattal mernek becsülni.

A feltételezések szerint mintegy 500-1000 felnőtt példány élhet hazánkban, amihez további 500 példányt terveznek kiengedni a szakemberek az elkövetkező 5 éven belül.

Az eddigi tapasztalatok alapján az elengedett kígyók kevesebb, mint negyede képes túlélni legalább egy évet az új élőhelyén.

A keresztes vipera mellett a másik hazánkban előforduló mérgeskigyó a rákosi vipera. Noha nem kell különösebben félni, marása nem halálos, „csak” lokális tüneteket okoz, mely néhány napig okozhat kellemetlenséget. A szakemberek felhívják az emberek figyelmét, amiről már szó esett, kizárt, hogy a rákosi vipera lakott területen megjelenjen. Ha pedig kirándulások során véletlenül rákosi viperával hozna össze minket a sors, biztosak lehetünk benne, hogy ez az óvatos hüllő hamarabb észrevesz minket, és pillanatok alatt elbújik biztonságot nyújtó járatába.

Ha esetleg mégis összefutunk vele, kiemelt figyeljünk rá, mert Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 000 000 Forint.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Dámnász

Október. Zajosodik az avar, rozsdál az erdő, a fák apránként levetik kosztümjüket, ahogy a szél besüvít közéjük. A nyár búcsúcsókja ez, lassú mély sóhajtás, melytől az erdő összerezdül. Felkapja fejét rá a szarvas, fülel a nyúl, kibúvik kotorékából a róka. Egy új kezdet pillanata, az ismeretlen felismerése. Felajzott szív bőgését viszi a szél. Az ágak kottavonalakként viszik a barcogás dallamát.

Ha nem lesz érdemi változás, beláthatatlan következményei lehetnek

A hódok ellen való védekezés jelenleg reménytelen. A XIX. század közepén figyelték meg utolsó példányait Magyarországon, majd végleg eltűnt. Aztán 1996-ban egy visszatelepítési programnak köszönhetően újra megjelent Gemencen. A visszatelepítések egészen 2008-ig tartottak, amikorra összesen 234 példányuk élt hazánk különböző területeire.

A fenntarthatóság jegyében működik együtt az amerikai tejipari színe-java

Az USA tejiparának Innovációs Központja a napokban számolt be a „Net Zero Initiative” elnevezésű kezdeményezéséről, mellyel az ország tejüzemeit kívánják segíteni a fenntarthatóság szempontjából kulcsfontosságú új technológiák bevezetésében és jó gyakorlatok alkalmazásában. A projektben a világ egyik legnagyobb élelmiszeripari vállalata, a Nestlé is remek lehetőségeket lát.

Összefogás a mezőgazdasági természeti sokféleség megőrzéséért

Az elmúlt évtizedekben nagymértékben átalakult az agrártáj. Nagytáblás monokultúrák alakultak ki, sok rovar-, madár- és emlősfaj számára óvóhelyet jelentő szegélyélőhelyek tűntek el, valamint a természetes élőhelyfoltok és a vizes élőhelyek területe is folyamatosan csökken – Mindez a mezőgazdasági termelés hatékonyságnövelésének érdekében.

„A klímaváltozásra egyik válasz az örökerdő-gazdálkodás!”

Idén első alkalommal rendezték meg a Budapest Climate Summit-ot, amire a Pilisi Parkerdő Zrt. is meghívást kapott. A fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára természetközeli kikapcsolódási lehetőséget biztosító Parkerdőt dr. Csépányi Péter erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettes képviselte.

Klasszikusok újragondolva

Több művészeti ág is felidézi a vadászatot. Fába vagy csontba ágyazott jelenetek rajzolódnak ki képzőművészeti alkotásokban, festmény vászna szívja magába végérvényesen a természet egy momentumát vagy éppen egy jókor elsütött fényképezőgépnek köszönhetően marad meg a múlt tűéles pillanata. Ahogy a tinta is örök nyomot hagy a papíron…

Klímasemleges mezőgazdaság – termelői vélemény

Az Európai Parlament október 7-én elfogadta a az egész EU-ra kiterjedő klímarendeletet, amely a tervek szerint biztosítja az európai polgárok és vállalkozások számára az átállás megtervezéséhez szükséges jogbiztonságot és kiszámíthatóságot, és amely a mezőgazdasági termelőket ösztönzi a szén-dioxid-megkötés fokozására.

Ez a bivalyok haszna

Néhány emberöltővel ezelőtt a hihetetlenül nagy igavonó erejét hasznosították leginkább a házi bivalyoknak, ám napjaikra a természetvédelem legjobb napszámosaivá váltak. Hatékonyabbak, olcsóbbak és környezetkímélőbbek, mint a gépek.

Országos madárodú kihelyezési akcióprogram indul

A hideg beköszöntével nem szabad megfeledkeznünk a természet apró csodáiról, így hazánk énekesmadarairól sem. Számos fajuk ilyenkor behúzódik a településekre élelem után kutatva. Ennek apropóján, valamint a természetben rejlő más apróságok megbecsüléseként az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás madárodú kihelyezési akcióprogramot indított.

Az érő fürtök vámszedői

A zsendülő fürtök általában már nem fertőződnek meg a gombás betegségektől, a szürkepenészt kivéve. Más, jóval nagyobb károsítók leselkednek rájuk. A seregély kártételének problémája valószínűleg egyidős a szőlőtermesztés kezdetével.