Szlovákia
A téli „kieséssel” nem volnának nagyobb gondok, 5-20% közé lehet mondani. Több méhész inkább az őszi beteleltetésnél panaszkodott, hogy sok esetben kellett egyesíteni a családokat, mert nem bíztak a sikeres áttelelésben. Kevés volt a „bogár” a kaptárokban. A tavaszi fejlődés, sokéves tapasztalatokat figyelembe véve, sokkal intenzívebb volt.
Mindenki arról panaszkodik, hogy beindult a rajzás, már április 20-a környékén is jelentek meg rajok. Sokan vannak, akik megduplázták az állományukat. Vannak méhészek, akik a sikertelen előző évek miatt abbahagyták a méhészkedést, vagy csökkentették az állományukat. Mászkáló méhekről senki sem tesz említést, jómagam sem tapasztaltam. Biztos, hogy a növényvédelemben használt sok permetezés nem tesz jót a méheknek. Vannak gazdák, akik iparkodnak éjjel permetezni, de sajnos akadnak olyanok is, akik még a virágzásban lévő virágok permetezésétől sem rettennek vissza.
Nagy területeken találkoztunk repcetáblákkal szinte az ország minden részén. Annak ellenére, hogy nagy volt a szárazság, elégedettek lehetünk a repcemézterméssel. Nagyon eltérőek az eredmények, 15-25 kg családonkénti repcemézpergetésről számolnak be a méhészek.
Vannak helyek, ahol az akác kb. 60-70%-ban lefagyott és a másodvirágzás már nem adott várt mennyiségű nektárt. A virágzás alatt mindennel találkoztunk, esővel, szeles napokkal, hideg éjszakákkal, ami nagyban befolyásolta a mézhozamot. 15-20 kg-os eredményekről beszélnek.
A vírus miatti bezártságot a pedagógusméhészek pozitívan értékelik, mert több időt tudtak szentelni a méheikre, főleg a rajzási időszakban a méhesben tudtak tartózkodni. Napok kérdése, hogy beindul a hárs, ahol van elég hársfa, ott már erre készülnek a méhészek. A mézárakról még nem sokat hallani, egyedül a repceméz ára ismert, 2,50 eurót kínálnak a felvásárlók. Nagyon kevés méhész ad el mézet a felvásárlóknak. Kialakult a háztól eladás, általában minden méhésznek megvan a vásárlóköre. Bizalommal fordulnak a mézfogyasztók a környékükön élő méhészekhez és hajlandók nagyobb árat is fizetni a mézért. Vannak, akik piacon értékesítik a mézüket, de nekik is megvan az állandó vásárlókörük.
A méhanyanevelők nem győzik kielégíteni az érdeklődőket, nagy a kereslet. Viszont a hirtelen változó időjárás miatt nagy a veszteség a párzás ideje alatt, sok pároztatóból elvesznek a méhanyák. A méhanyák ára szabad párzás esetében 20-25 euró, a mesterségesen megtermékenyített méhanya 35-40 euró. A mesterségesen megtermékenyített méhanyák főként a szaporítóállomásokra kerülnek.
Kiss Sándor
Románia
A méhcsaládok jól teleltek, amint tavaszodott, szépen fejlődésnek indultak. Egészen a repcéig semmi gond nem mutatkozott a családok fejlődésében, de várható volt, hogy a mézelésben lesznek problémák. Az országban ugyanis sok helyen tavaly ősztől idén tavaszig nem volt csapadék, vannak helyek, ahol egy éve nem volt számottevő eső. Volt, ahol az áprilisi fagy teljesen tönkretette az akác virágrügyeit. Sajnos, az utóbbi gyenge 10 év újabb, legmélyebb pontját kellett megélnünk méheinkkel.
Egy akácos repceméz lett. A repce- és akácvirágzás alatt nagyon alacsony volt a hőmérséklet – éjjel és nappal is. Aki kipergette a kevés repcét, annak akácon az éhhalál fenyegette a méheit, ezért sürgősen etetnie kellett. Egyik akác sem mézelt, talán a középső, a Kárpátok alatti akác adott néhány kilót, amit a végére meg is ettek a családok. Mivel nincs méz, a nagybani árakról nem is beszél senki. Egyébként olyan hideg volt és annyi eső esett akác alatt, hogy az anyanevelésnél egy sorozat szűzanya a pároztatókból nem tudott kirepülni párzani – szüzek maradtak örökre. Ilyen még nem fordult elő soha, de olyan sem, hogy nyáron etetni kelljen, márpedig kell, amúgy éhenhalnak a méhek.
A hárs tekintetében is pesszimisták vagyunk, hiszen a dobrudzsai hegyekben, ahol tenyészik, lassan egy éve nem volt csapadék. Katasztrofális évünk van.
dr. Tófalvi Melinda
Horvátország
Nem volt kiemelkedő az őszi-téli veszteség, mint mindig, most is 10% körül alakult. Mivel nem volt tél, sok gyengébben betelelt család is megélte a tavaszt. Még mindig az atka miatt pusztulnak a méhek, de még ősszel.
Március 22-26-a között havazott 3 napig, már akkor láttuk, hogy megbolondult az időjárás. Később megfagyott az akác, jöttek a mínuszos éjszakák. Össze-vissza fagyott, minden korábban szerzett tudásunkat idén eldobhattuk. Senki sem tudta, hogy hol maradt épen a virág, 10 méterenként változott a helyzet. Ahol nem fagyott el, ott május 7-18-a között volt az első akác, melytől 200 km-re nyugatra, május 16-23-a között virágzott a második akác. Akinek jó méhei voltak, és szerencséje is volt a virágokkal, tudott pergetni 15 kg-ot az első, 10 kilót a második akácról. De előtte a repce is jól sikerült, levirágzott az akác előtt, kb. április 17-május 5-e között virított, nem nyúlt bele az akácba. 15 kg körüli átlagok lettek repcéből. A rajzással nem volt bajunk.
Nagyon elégedettek vagyunk eddig az évvel, hiszen 2 hónapja még azt hittük, semmi sem lesz, de végül egy átlagos évünk kerekedett ki eddig. Sajnos, május 18-a óta (aki nem ment 2. akácra), nincs semmi hordása, a mérleg csak lefelé megy. Etetni kell azoknak, akik pergettek. Voltak, akik bőven hagytak mézet a családoknál, ott már 10 kiló fogyást mutat a mérleg akác óta. Fontos még megjegyezni, hogy repcén volt némi mászkálás, sőt, pusztulás is, amivel igen aktívan foglalkozott a média is. Az okokat nem tudja senki, illetve csak sejtik. A szelídgesztenye nagyon túlterhelt, sokan el sem mentek rá. Van olyan tisztás, ami 15 éve üres volt, most több száz méhcsalád van rajta.
dr. Kovacsics István
Szerbia
Télen volt veszteség az országban, ami még ősszel kezdődött és egész télen tartott. Sok nagy méhész is elvesztette az egész állományát. Az atka miatt voltak a problémák, vagy a tudatlanság, vagy a hatástalan készítmények okozták a bajt. De az is problémát okozott sokaknál, hogy nem etettek tavaly nyáron, ugyanis semmi természetes tápláléka nem volt tavaly a méheknek a nyáron/ősszel a nagy szárazság miatt. Fantasztikus jó volt a tavasz, csak egy lepényt adtunk és kész. Nemhogy több lepényt, de még szörpöt sem kellett adni. Akácra inkább gyengíteni kellett a családokat, nagyon ritka az ilyen év. Ennyi volt a „jóság” az idén, utána már csak a bosszúság jött. Bánátban a tavalyi aszály miatt a repce nem kelt ki, mindet kitárcsázták.
Az akác nagyon érdekesen alakult: a korai fagy miatt nagy terület elfagyott, a tartalék rügy mindenhol kijött, sokan arra mentek. Kifehéredtek az erdők, de 5-6 nappal később, mint kellett volna az első rügytől. Akik a sarjúra vándoroltak, 5 kg alatti átlagot pergettek, azaz épphogy „bekenték” a pergetőjüket. Közép-Szerbián viszont voltak részek, ahol nem fagyott el, de az időjárás közbeszólt. A virágzás alatti rossz idő ellenére 15 kg átlagot értek el a méhészek. Voltak, akik elmentek másodikra is, a 600 méter magas középhegységek akácosainak virágzása alatt totál elromlott az idő, ott csak 6 kg lett a mérés, a pergetés vagy elmaradt, vagy alig-alig lett. Nagybani árak: 4 euró a II. osztályú, 4,2 az I. osztályú akácméz, de emelkedésről beszélnek. Az országos átlag akácmézből 10 kg körüli Szerbiában.
Bálint János
Ausztria
Nem változott az előző évekhez képest a téli veszteség aránya és oka: Kelet-Ausztriában 10% körüli a varroa miatt, a hegyekben viszont 30% a veszteség, a kedvezőtlen cukor-összetételű mézharmat miatt (melezitóz-probléma). A tavaszi fejlődés az átlagostól sokkal jobban sikerült, ami elsősorban annak tudható be, hogy a február és a március nagyon melegek voltak. A meleggel viszont nem jött csapadék, extrém szárazság jellemezte a tavaszt, ami a repceméztermést is befolyásolta. Észak-Ausztriában, a cseh határhoz közeli részeken, semmit sem tudtak pergetni a méhészek, Burgenlandban sikerült 10 kg körüli átlagot elérni.
Az okok: szárazság, kevés virág volt a fákon, már ahol nem fagyott el, a virágzás alatt pedig esős, hideg időjárás volt. Nagyon sok méhész a mai napig (június 20.) még semmit sem pergetett az idén! Jómagam, egy hete kezdtem elszedni a méztéri fiókokat, ami egyhónapos csúszást, késést jelent a megszokotthoz képest. A hárs virágzása elkezdődött, de sokkal gyengébb, mint előzetesen gondoltuk volna, valószínű, a kései esők már nem befolyásolták pozitívan a nektártermelést, hiszen korábban fél évig szárazság volt. A hegyekben már el kellett volna kezdődnie a mézharmatmézhordásnak, de semmi! A hideg június, a sok eső teljesen esélytelenné teszi a mézharmatméz megjelenését a fenyőfákon. Szinte még leírni is hihetetlen, borzasztó: június közepén – méhészetileg a legtermékenyebb időszakban – etetni kell a méheket, egyébként elpusztulnának. Idén, mivel csak fenntartó hordás volt, a méhek nem „hajtották ki” magukat, így a rajzással sokaknak nagy problémája adódott. A hegyekben lévő méhészetek kb. fele kirajzott. Nagy az igény a mézre, ami ritkán fordul elő: a kiszerelők hívogatják a méhészeket, mézet szeretnének vásárolni. De már most kijelenthető: Ausztriában nem lesz nagyban eladó 2020-as termésű méz! Idén sok probléma lesz az atkával, mert nagyon korán, legalább egy hónappal korábban kezdődött a fiasítás a családoknál, mint normál évben, így több ideje lett az atkának felszaporodni.
Mint említettem, nagy volt a rajzás, a kaptárban maradt legtöbb család így (a rossz idő miatti párzási veszteség következtében) anyátlan lett. Sajnos, sok méhész panaszkodott repcevirágzás végén, akácvirágzás elején, hogy mászkálnak a méhek a kaptárak előtt. A hegyekben, ahol nem érnek szántóföldet a méhek, nem volt mászkálás. Összefoglalva: az öreg méhészek szerint az elmúlt 50 év legrosszabb éve az idei!
dr. Harald Singer
Szlovénia
Enyhe tél miatt a családok szépen teleltek, kevés a téli veszteség, országos szinten 5% alatt maradt. A március nem volt kedvező a méhlegelőre, a mézelő növényekre, korán fejlődésnek indultak, amelyik virágzott, nem tudták a méhek kihasználni a rossz időjárás miatt. Március 25. és április 5. között többször fagyott. Az akác első virágrügye így a legtöbb helyen elpusztult. Április 15-től virágzott a repce, de a hűvös éjszakák, a szeles napok, és a sok eső miatt kevés méz lett róla. Akácvirág alig maradt a dombtetőkön, ami megmaradt, május 15-től virított.
Most (június 20.) a szelídgesztenye virágzik, szépek a fák, ha kedvezne az időjárás, szép hozam lenne, de jelenleg esik az eső minden nap, kimossa a virágokat, így teljesen bizonytalan a gesztenye mézelése. Tudni kell, hogy nálunk az egyik főhordás a gesztenyéről van, aminek virágszerkezete kimondottan kényes a csapadékra. Ha megázik, napok kellenek, míg újra összeszedi magát és nektárt ad. Nekünk most tragédia ez a sok eső. Nagy volt az országban a rajzási hajlam, hiszen több napot sem repültek a méhek, nem dolgoztak, tétlenkedtek. A gyenge eredményeket számszerűsítve jól mutatja egy mérlegeredmény: március 21. és áprilisi 20. között 5,9 kg volt az emelkedés, amiben nyilván a fiasítás és a virágpor is benne van. Nagyon gyenge eredmény. Április 21. és május 20. között pedig mindössze 17,3 kg emelkedés volt. Azért igen gyenge ez az eredmény, hiszen ebben három, külön-külön is kimagaslóan mézelő növény eredménye is benne van: a repce, a bíborhere és az akác. Szlovéniában egyedül a Medex nevű cég vásárol fel nagyban mézet.
Idén viszont érdekes, hogy kijött árakkal és szeretne vásárolni hazai (szlovén) mézet. Nézzük az árakat, euróban: virágméz 3,8, akácméz 4,5, gesztenye 6, erdei 5 euró kilónként. Nagyon rossz évünk van eddig és a kilátások sem kedvezőek, ameddig van megbízható időjárás-előrejelzés, folyamatos esőket, északi szelet és hűvös időt jósol.
dr. Kovács István