Back to top

Miért nem háziállat a zebra?

A lófélék háziasítása párhuzamosan több helyszínen is zajlott, amelyről még írásos emlékek is fennmaradtak. A rómaiak például leírták, hogy a perzsáknál gyakorta onágereket fogtak be a harci kocsikba.

Ott már évezredes hagyománya volt ennek, de e fajt fogságban felettébb nehéz volt tenyészteni, viszont a vadonban bőséggel akadt belőlük, így onnan egyszerűbb volt befogni az állatokat. A házi ló és szamarunk ősei olyan területen éltek, ahol hajdanán vadbőség volt, azonban az ott élő emberek száma idővel felszaporodott, amiből egyenesen következett a vadászható nagyvad számának csökkenése.

Fotó: Bagosi Zoltán

Ez arra késztette őket, hogy lakhelyük környékén biztonsági tartalékot alakítsanak ki, azaz állatokat tartsanak minél nagyobb számban és minél tovább – ezzel indult el lényegében az állattenyésztés.

Az akkori éghajlatváltozások is elősegítették ezt a folyamatot. Tehát nem a civilizáció fejlődése hozta magával az állattenyésztést, hanem az állattenyésztés indított el jelentős szellemi fejlődést a zordabb, fejletlenebb vidékeken. Az ezekről a területekről szár­mazó kész házi lovat és házi­ szamarat már sokkal egyszerűbb volt a fejlettebb társadalmakkal rendelkező országokban is használni – azaz például Mezopotámiából is kiszorították idővel a házi lovak az onágereket.

Érdekesség, hogy a türkmének ma is úgy tartják, hogy világhírű lófajtájuk, a szélsebes akhal-teke annak az évszázadok óta jól bevált gyakorlatnak az ered­ménye, amely során cseppvér-keresztezésre időnként oná­gert használnak.

A zebrák Afrikában honosak, és egészen a XIX. század elejéig hihetetlen vadbőség volt a fekete kontinensen. Az itt élők nem voltak rákényszerülve arra, hogy háziasítsák a nagy testű növényevőket. A XIX. században azonban a gyarmatosítóknak hadászati szem­pontból elemi érdekükké vált, hogy olyan lóállománnyal rendelkezzenek, amelyet a trópusokon, az álomkórral fertőzött területeken is használni lehessen. Hatalmas lendülettel indult meg a kísérletezés, amit aztán az első világháború előkészületei még jobban felgyorsítottak. A zebrákat ezerszám próbálták szelídíteni. De arra nem volt idő, hogy kiválogassák a könnyebben idomíthatókat, így alakítsanak ki olyan vérvonalakat, amelyek néhány generáció után megbízható hátasként vagy igásként szolgálnak.

Ezért az álomkór-rezisz­tenia érdekében a zebrákat kezdték el keresztezni házi lovakkal.

A világra jött zebroi­dok éppúgy tömgesen hullottak az álomkórtól, mint a házi lovak. Így a nagyhatalmak inkább a motorizációra koncentráltak. Ennek köszönhetően úszta meg a zebra a háziasítást. Ma Magyarországon legjobb tudomásom szerint zebroidot nem tartanak, de állatkertjeinkben, mint például a fővárosiban, meg­figyelhetünk szaporodó csoportot.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ez a bivalyok haszna

Néhány emberöltővel ezelőtt a hihetetlenül nagy igavonó erejét hasznosították leginkább a házi bivalyoknak, ám napjaikra a természetvédelem legjobb napszámosaivá váltak. Hatékonyabbak, olcsóbbak és környezetkímélőbbek, mint a gépek.

Magyar agár, székely nyúl, berkshire sertés

A Kistermelők Lapja októberi számában bemutatunk egy elkötelezett berkshire tenyésztőt, olvashatnak a székely nyúlfajta kitenyésztésének históriájáról, a hazai kutyafajtákat bemutató sorozatunkban a magyar agár került sorra, és meglátogatjuk a bagi autós piacot is. E mellett a hidegvérű lovak tenyésztése, a szarvasmarhák takarmányozása, a juhtartás témakörében is érdekes cikkeket lelhetnek.

Kuvaszokkal védik jószágaikat a nagyragadozókkal szemben

Az utóbbi évek tendenciái azt mutatják, kezdenek visszatérni hazánk területeire a korábban eltűnt nagyragadozók – a medvék, farkasok és hiúzok. Noha e fajok a legritkább esetben támadnak emberre, a haszonállatok elejtésével károkat tudnak okozni a gazdáknak. Éppen ezért kulcsfontosságúak az esetleges támadásokra való felkészülést segítő kezdeményezések, melyek kiváló példája a Kuvasz-Őr Program.

Támogatják a hazai magyartarka állomány genom tenyészérték vizsgálatát

Az Agrárminisztérium 150 millió forinttal támogatja a magyartarka szarvasmarha fajta genom vizsgálatát. Az ennek köszönhetően létrejövő modern, XXI. századi tenyésztési program segítheti a kiemelkedő értéket képviselő fajta nemzetközi versenyképességének növekedését és tenyésztőinek jövedelmezőbb munkáját.

Tojás Világnap 2020: Egyre több tojást esznek a magyarok

Egyre több tojást esznek a magyarok évről évre, ugyanakkor kicsit csökkent a belföldi tojástermelés, pedig az ország határain belül működő élelmiszer-előállítás, vagyis a biztonságos hazai termelés kiemelten fontos. Ezt a koronavírus megjelenése is bizonyította, hiszen a krízisek alatt az emberek még inkább az olcsó és tápanyagdús élelmiszerek felé fordulnak.

Problémák a szójapiacon – egekbe szökő takarmányárak

A takarmányként használt szójaliszt ára pár hónap alatt 25 százalékkal növekedett meg, amit a repcemag ára hasonló gyorsasággal követ. Jövő évre sem jobbak a kilátások.

Klónozott csikó született Texasban

Először sikerült klónozni a vadonban már szinte teljesen kihalt faj egy példányát. A Przsevalszkij-lovak már negyven éve csaknem kizárólag állatkertekben élnek.

Pingvinfióka kelt ki a Szegedi Vadasparkban

Pápaszemes pingvin (Spheniscus demersus) kelt ki a Szegedi Vadasparkban, a néhány hetes állat már elfogadja gondozója kezéből a halat - közölte Veprik Róbert igazgató. A fióka augusztusban kelt ki a tojásból. Kezdetben szülei, Törpapa és Grün szállították neki a táplálékul szolgáló halat, de a közelmúltban elkülönítették a csapat többi tagjától, hogy megszokja, az emberektől kap élelmet.

Állatorvosi készítményt csak legális forrásból szabad beszerezni

Az utóbbi időszakban a közösségi felületeken terjedő privát ajánlatok miatt a Nébih felhívja a hobbi- és haszonállattartók figyelmét, hogy állatgyógyászati készítményt kizárólag legális forrásból szabad beszerezniük, a vényköteles szerek felírására pedig csak az állatorvos jogosult!

Mi lenne, ha mindenki vegán lenne?

A vegetáriánus világnap alkalmából az agrarheute.com újságírója átolvasott és értelmezett pár tanulmányt, amelyek azzal foglalkoznak, hogy milyen lenne a világ mezőgazdasága, ha mindenki vegán, de legalábbis vegetáriánus lenne. Ebből idézünk néhány gondolatot.