0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Osztatlan: januártól él a törvény – Könnyebb és gyorsabb ügymenet várható

Ellenszavazat nélkül támogatta az Országgyűlés az osztatlan közös tulajdon felszámolását célzó javaslatot, így a megoldást lehetővé tévő törvény 2021. január 1-jén lép hatályba.

A most elfogadott szabályozás segíti a tiszta, átlátható földtulajdoni szerkezet kialakítását, és megoldást jelent a helyzet szülte kényszerközösségek megszüntetésére. Az osztatlan közös földtulajdon több mint 1 millió ingatlant terhel, amelyek összterülete meghaladja a 2,4 millió hektárt. Az érintett tulajdonostársak száma pedig mintegy 3,5 millió, nekik kínál érdemi, gyors és méltányos megoldásokat a törvénycsomag.

Az Országgyűlés július 3-ai ülésén 139 támogató szavazattal, a baloldal tartózkodása mellett, ellenszavazat nélkül fogadta el az osztatlan közös tulajdon felszámolását segítő új jogszabályt – jelentette be az agrárminiszter. 

Nagy István úgy fogalmazott: ez újabb jelentős lépés az átlátható tulajdonosi rendszer, és az optimális birtokszerkezet kialakítása felé.

Elaprózott birtokok

A tárcavezető emlékeztetett: az osztatlan közös földtulajdon vitathatatlanul a magyar agrárium fejlődésének egyik legnagyobb gátja.

Magyarországon a 2019. év végi adatok szerint mintegy 2 millió 400 ezer hektáron 1 millió 60 ezer földrészlet áll osztatlan közös tulajdonban.

Ezeken a területeken a valódi tulajdonosi szemlélet csak nagyon nehezen alakulhat ki, hiszen a tulajdonosok csak nagy nehézségek árán tudnak fejleszteni, emellett csökkentett értékkel vehetik számításba a területet banki hitel fedezeteként.

Nehézkes ügymenet

A most elfogadott törvény jelentősen egyszerűsíti a korábbi hosszadalmas és nehézkes, valamint az állam számára költséges megosztási eljárásokat, helyettük gyors, egyszerű, a tulajdonosi szándékra épülő rendszert vezet be.

Ez alapján a megosztás a tulajdonostársak egyezségén alapul, amelyhez a tulajdoni hányad alapján számított többségi döntésre van szükség.

A jogszabály a kisebbségbe kerülő tulajdonostársak védelme érdekében olyan garanciákat tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy egyik tulajdonosnak se jusson a megosztás során a tulajdoni hányada alapján neki járó résznél kisebb ingatlan, kivéve, ha abba kifejezetten beleegyezik – mondta a miniszter.

Minimum méretek

Nagy István arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogszabály alapján az új ingatlanoknak a rendeltetésszerű művelésre alkalmasnak kell lenniük, ezért a törvényben területi minimum értéket állapítottak meg, amelynél kisebb földrészletet nem lehet megosztással kialakítani.

Az új földrészleteknek szőlő, kert, gyümölcsös és nádas művelési ág esetén minimum 3000 négyzetméter, szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelési ág esetén legalább 1 hektár, zártkerti földnek minősülő ingatlan esetében pedig minimum 1500 négyzetméter területűnek kell lenniük.

Az ennél kisebb hányaddal rendelkezők számára az ő területüket bekebelező másik tulajdonostársnak meg kell fizetnie az adott terület értékbecslés szerinti piaci ellenértékét.

A tulajdonostársak bármelyike kezdeményezheti az egyezség létrehozását. A megosztás gyorsabbá válik, mert az osztatlan közös tulajdon megszüntetése nem hatósági eljárás részeként történik. A gyors és ügyfélbarát folyamatok érdekében a térképvázlatot sem szükséges földmérőnek elkészíteni, az állam ugyanis az érintettek számára ingyenes informatikai programot biztosít ehhez – tette hozzá az agrárminiszter. Az osztatlan közös földtulajdon felszámolását lehetővé tévő törvény 2021. január 1-jén lép hatályba.

Könnyebb lesz januártól

Gyorsabb és egyszerűbb lesz az osztatlan közös tulajdon megszüntetése januártól – közölte Nagy István agrárminiszter ezzel kapcsolatban a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Az agrárminiszter azt mondta, hogy januártól az osztatlan közös tulajdon felszámolásához nem kell minden tulajdonos beleegyezése, azt 50 százalék plusz egy ember kezdeményezésével is el lehet indítani.

A törvény célja, hogy erősödjön a tulajdonosi szemlélet, mert azáltal a föld minősége, termőképessége is javítható, és így a magyar mezőgazdaság is versenyképesebbé válhat – mondta az agrárminiszter.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság