Back to top

Legyen a szúnyogprojekt részese!

Az Ökológiai Kutatóközpont várja a tigrisszúnyog észleléseket az ország minden tájáról. Az utóbbi öt évben három inváziós csípőszúnyog faj jelent meg hazánkban. Ezek az általuk terjesztett kórokozók miatt jelentős veszélyforrásnak tekinthetők, és a tigrisszúnyog közülük az egyik legrosszabb…

Tavaly 443 mintából 48-ról derült ki hogy tigrisszúnyog, idén pedig eddig 22 példányát azonosították e fajnak főként a fővárosban és környékén. A kutatók a lakosság segítségét kérik, hogy felmérhessék mennyire terjedt el hazánkban ez a humán fertőzések terjesztőjeként is számításba jövő szúnyog, mely több mint 20 féle vírust képes terjeszteni.

Emellett ez a rovar a 4. helyen szerepel a világ száz legrosszabb invazív fajának a listáján, ami azt jelenti, hogy egy nagyon gyorsan terjeszkedni képes fajról van szó. További gond vele hogy nem válogatós, az emberi vér mellett, a háziállatok, kétéltűek, hüllők és madarak vérét egyaránt kedveli.

Ázsiai zebraszúnyog (Aedes alboptus), amit inkább tigrisszúnyog néven ismerünk
Fotó: wikipedia
A három inváziós faj közül az inkább tigrisszúnyogként ismert, hivatalos nevén ázsiai zebraszúnyog (Aedes alboptus) terjesztheti humán szempontból a legveszélyesebb kórokozókat. A fajt Európában először Albániában mutatták ki 1979-ben. Mire Olaszországban először észlelték, addigra már szinte az egész országban elterjedt a 600 méter tengerszint feletti magasságnál alacsonyabb területeken. Ezután a szúnyogot 1999-ben Franciaországból és 2000-ben Belgiumból jelentették. Azóta Európa számos országából igazolták a felbukkanását. A megjelenés szerencsére nem mindenhol jelent tartós megtelepedést. A fő korlátozó tényező a hideg tél, így például Hollandiában csak üvegházakban tud áttelelni, és bár számos alkalommal megfigyelték Németországban, áttelelő populációt még ott nem találtak.

Magyarországon 2014-ben Baja környékén bukkant föl, de ott a következő években már nem sikerült megfogni. A Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai 2015-től a dél-délnyugati határ mentén a nagyobb kamionforgalmú utak mellett vizsgálták az inváziós csípőszúnyog fajokat, és több település mellett sikerült a tigris-, vagy zebraszúnyogot kimutatni.

A vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy hazánkban nyáron behurcolt példányokkal lehet találkozni, azonban ezek még nem képeznek stabil populációkat, azaz nagy valószínűséggel nem élik túl a hideg teleket. De ahogy egyre kevésbé hidegek a teleink, ez a helyzet változhat…

A hideget nem bírja, és a talajjal érintkező vízbe sem petézik
Fotó: wikipedia
A tigrisszúnyogot hazánkban viszonylag könnyen el lehet különíteni a többi csípőszúnyogtól, ugyanis ez a faj nagyon kontrasztos színezetű: fekete alapon fehér vagy ezüstpikkelyekből álló foltok, csíkok szegélyezik a testét és a lábait. Más ennyire kontrasztosan fekete-fehér kétszárnyú rovar nem él hazánkban. Az kifejlett példány megkülönböztető jegye, hogy egyetlen fehér csík fut végig a tor háti oldalán, testhossza mintegy 5 milliméter. Petéi körülbelül 1 milliméter hosszúak, és sötétbarna vagy fekete színűek. A petéket a víz felszíne fölé, a tenyészőhely falára, oldalára rakja.

Eredeti élőhelyén a lárvái faodvak vizében fejlődnek, azonban kontinensünkön már minden olyan víztest alkalmas számára, amely nem érintkezik a talajjal: például az esővízgyűjtő hordó, az ereszcsatornában megszoruló víz, használt gumiabroncsok vagy eldobott szemétben felgyűlő esővíz. Vagyis minden olyan mesterséges vagy természetes mélyedés, üreg, tárolóedény, amelyben a felgyűlt esővíz néhány napnál tovább megmarad, szaporodó hely lehet a szúnyogok számára.

A kutatók várnak minden észlelési eseményt a megfogott példány(ok) vagy fotók elküldésével. Fontos, hogy a dokumentálva legyen a gyűjtés, amihez ezek az adatok szükségesek: településnév, a földrajzi hely neve, esetleg GPS-koordináta, élőhelyre vonatkozó adatok (pl. parkból, patak mellől stb.), pontos dátum, a gyűjtő neve és e-mail elérhetősége.

A megfogott példányokat és a készített fotókat a szunyog@okologia.mta.hu emailre, vagy postán a kutatóközpont vácrátóti címére várják. További részletek itt.

Nem válogatós, a hüllők, madarak, emlősállatok és az ember vérét is szereti
Fotó: wikipedia

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megtisztuló állami erdők

Az állami erdőgazdaságok 2021. május végéig több mint 6000 köbméter hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőterületekről a Tisztítsuk meg az Országot! kezdeményezés keretében.

Gyalog, kerékpárral és lóval

A belföldi, ezen belül az erdei turizmus folyamatos növekedése azt mutatja, hogy egyre többen választják kikapcsolódási helyszínként hazánk természeti környezetét. A tavaly és idén kialakult járványhelyzet még több embert késztetett a bezártságból a turistautakra és a népszerű erdei kirándulóhelyekre.

Erdőgazdálkodás Gyántásországban

Az Őrséget egykoron Gyántásországnak hívták, utalva az erdőket uraló, nagy gyantatartalmú erdeifenyőre, de az elnevezésben kis gúnyolódás is volt a helyiek felé. Napjainkban az Őrség állami tulajdonú erdeinek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatósága, mely összesen 12 045 hektáron gazdálkodik.

Nem arany a gyapjú, de nyírni muszáj

A juhokat évente legalább egyszer nyírni kell, ám egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezt a feladatot jó minőségben elvégzi. Emellett a gyapjú ára nemhogy nyereséget termelne, de gyakran még a nyírás költségeit sem fedezi. A gazdák szerint sokat segítene, ha egy gyapjúmosó üzem működne az országban, mert az így feldolgozott terméket drágábban lehetne értékesíteni.

Az élővilág és a munka szeretetére tanítanak

„Elvarázsol az a rendezettség és szépség, amit a méhek megtestesítenek. Amikor kaptárt bontunk, egy jól szervezett társadalom tárul elénk, amiben a család a legfontosabb. Mindenkinek megvan benne a maga feladata, és hihetetlen pontossággal teszik a dolgukat."

Súlygyarapodást számít és receptet ír

Ma már ha az ember rendszeresen szed valamilyen gyógyszert, a felíratása miatt nem kell elrohanni az orvoshoz, elég egy telefon, egy e-mail és a patikus a felhőből le tudja tölteni a receptet. Kényelmes megoldás mindenkinek, ráadásul az informatikai rendszer automatizmusai mindenkinek segítenek követni a „gyógyszermozgást”.

Két ritka kártevő

Számos kártevőfajunk ritkán kerül szem elé, mert a kártétele nem szembeötlő, vagy tápnövényének mezőgazdasági szerepe kevésbe jelentős. Ilyen a városi parkokba gyakran ültetett aranyeső két kártevője is.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Sertésárverés Hódmezővásárhelyen

Az afrikai sertéspestis és még inkább a rendkívül alacsony felvásárlási árak csökkentették a sertéshizlalási kedvet. Hódmezővásárhelyen a sertésárverésen ugyan ott ültek, sőt a katalógusban be is jelöltek néhány állatot az érdeklődők, azonban üzlet nemigen köttetett. Az árverést leginkább a külföldi turisták élvezték – álmélkodtak hallván a sivalkodó disznót.

Intenzív ajánlat szójából és napraforgóból

Előző héten a KITE Zrt. dalmandi és nádudvari hibridkukorica- és cirokbemutatóján tapasztaltakról számoltunk be, ezen a héten pedig a szójával és a napraforgóval folytatjuk a tudósítást. Összegzésképpen mi is csak úgy fogalmazunk, mint Hadászi László innovációs főigazgató, aki mindkét helyen elmondta: a szélsőségek szorításában küzdünk.