Back to top

Legyen a szúnyogprojekt részese!

Az Ökológiai Kutatóközpont várja a tigrisszúnyog észleléseket az ország minden tájáról. Az utóbbi öt évben három inváziós csípőszúnyog faj jelent meg hazánkban. Ezek az általuk terjesztett kórokozók miatt jelentős veszélyforrásnak tekinthetők, és a tigrisszúnyog közülük az egyik legrosszabb…

Tavaly 443 mintából 48-ról derült ki hogy tigrisszúnyog, idén pedig eddig 22 példányát azonosították e fajnak főként a fővárosban és környékén. A kutatók a lakosság segítségét kérik, hogy felmérhessék mennyire terjedt el hazánkban ez a humán fertőzések terjesztőjeként is számításba jövő szúnyog, mely több mint 20 féle vírust képes terjeszteni.

Emellett ez a rovar a 4. helyen szerepel a világ száz legrosszabb invazív fajának a listáján, ami azt jelenti, hogy egy nagyon gyorsan terjeszkedni képes fajról van szó. További gond vele hogy nem válogatós, az emberi vér mellett, a háziállatok, kétéltűek, hüllők és madarak vérét egyaránt kedveli.

Ázsiai zebraszúnyog (Aedes alboptus), amit inkább tigrisszúnyog néven ismerünk
Fotó: wikipedia
A három inváziós faj közül az inkább tigrisszúnyogként ismert, hivatalos nevén ázsiai zebraszúnyog (Aedes alboptus) terjesztheti humán szempontból a legveszélyesebb kórokozókat. A fajt Európában először Albániában mutatták ki 1979-ben. Mire Olaszországban először észlelték, addigra már szinte az egész országban elterjedt a 600 méter tengerszint feletti magasságnál alacsonyabb területeken. Ezután a szúnyogot 1999-ben Franciaországból és 2000-ben Belgiumból jelentették. Azóta Európa számos országából igazolták a felbukkanását. A megjelenés szerencsére nem mindenhol jelent tartós megtelepedést. A fő korlátozó tényező a hideg tél, így például Hollandiában csak üvegházakban tud áttelelni, és bár számos alkalommal megfigyelték Németországban, áttelelő populációt még ott nem találtak.

Magyarországon 2014-ben Baja környékén bukkant föl, de ott a következő években már nem sikerült megfogni. A Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai 2015-től a dél-délnyugati határ mentén a nagyobb kamionforgalmú utak mellett vizsgálták az inváziós csípőszúnyog fajokat, és több település mellett sikerült a tigris-, vagy zebraszúnyogot kimutatni.

A vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy hazánkban nyáron behurcolt példányokkal lehet találkozni, azonban ezek még nem képeznek stabil populációkat, azaz nagy valószínűséggel nem élik túl a hideg teleket. De ahogy egyre kevésbé hidegek a teleink, ez a helyzet változhat…

A hideget nem bírja, és a talajjal érintkező vízbe sem petézik
Fotó: wikipedia
A tigrisszúnyogot hazánkban viszonylag könnyen el lehet különíteni a többi csípőszúnyogtól, ugyanis ez a faj nagyon kontrasztos színezetű: fekete alapon fehér vagy ezüstpikkelyekből álló foltok, csíkok szegélyezik a testét és a lábait. Más ennyire kontrasztosan fekete-fehér kétszárnyú rovar nem él hazánkban. Az kifejlett példány megkülönböztető jegye, hogy egyetlen fehér csík fut végig a tor háti oldalán, testhossza mintegy 5 milliméter. Petéi körülbelül 1 milliméter hosszúak, és sötétbarna vagy fekete színűek. A petéket a víz felszíne fölé, a tenyészőhely falára, oldalára rakja.

Eredeti élőhelyén a lárvái faodvak vizében fejlődnek, azonban kontinensünkön már minden olyan víztest alkalmas számára, amely nem érintkezik a talajjal: például az esővízgyűjtő hordó, az ereszcsatornában megszoruló víz, használt gumiabroncsok vagy eldobott szemétben felgyűlő esővíz. Vagyis minden olyan mesterséges vagy természetes mélyedés, üreg, tárolóedény, amelyben a felgyűlt esővíz néhány napnál tovább megmarad, szaporodó hely lehet a szúnyogok számára.

A kutatók várnak minden észlelési eseményt a megfogott példány(ok) vagy fotók elküldésével. Fontos, hogy a dokumentálva legyen a gyűjtés, amihez ezek az adatok szükségesek: településnév, a földrajzi hely neve, esetleg GPS-koordináta, élőhelyre vonatkozó adatok (pl. parkból, patak mellől stb.), pontos dátum, a gyűjtő neve és e-mail elérhetősége.

A megfogott példányokat és a készített fotókat a szunyog@okologia.mta.hu emailre, vagy postán a kutatóközpont vácrátóti címére várják. További részletek itt.

Nem válogatós, a hüllők, madarak, emlősállatok és az ember vérét is szereti
Fotó: wikipedia

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megnyílt az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás

Pontosan ötven évvel ezelőtt rendezett hazánk vadászati kiállítást Budapesten. Ennyi idő távlatából most, szeptember 25-én a megújult Hungexpón ismét megnyitotta kapuit az „Egy a Természettel” világkiállítás. A rendezvény nem csupán a vadászatról szól, hanem az ember és természet harmóniájáról a fenntarthatóság szellemében.

Egy kezdő állattartó kalandjai - A hétköznapok derűje és borúja

Sokat tanulhatunk a természettől, ha állattartásba kezdünk: nemcsak a mindennapjaink ritmusa változik meg, de emberi egónk is alázatot tanul. Elfogadjuk, ha nem sikerül minden elsőre, megérezzük veszteségeink és nyereségeink sajátos egyensúlyát, lelassulunk, és jobban átéljük a mindennapok apróbb örömeit.

A Velencei-tó kritikus vízszintjének javításán dolgozik a vízügy

A Velencei-tó kritikus vízszintjének javításán dolgoznak a vízügy szakemberei; vasárnaptól többnapos üzempróbát tartanak, hogy megállapítsák, milyen hatással van a tó vízminőségére és élővilágára, ha megkezdik a vízpótlást a Pátkai-tározóból a tóba - tájékoztatta az Országos Vízügyi Főigazgatósgóág (OVF) pénteken az MTI-t.

A digitalizált állattenyésztés a kiszámítható jövő kulcsa

Földünk népességnövekedésével az állattenyésztésnek is tartania kell a lépést: ki kell szolgálnia a megnövekedett igényeket a húsáruk iránt úgy, hogy közben az állatjólléttel, a környezeti fenntarthatósággal és a közegészségüggyel kapcsolatos aggályokat is figyelembe veszi.

Látványosan fejlődik a hazai állattenyésztés

„A magyar mezőgazdaság sohasem lehet sikeres sikeres állattartók nélkül”, de ha minden nap a túlélésről szól, nagy bizalom kell a beruházásokhoz, amelyek nélkül nem lehet versenyképes az ágazat – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján, Hódmezővásárhelyen.

Fogamzásgátló a vaddisznók túlszaporodása ellen

Új készítmény használatát engedélyezték Oklahomában a vaddisznók elszaporodásának megfékezésére.

Kisállattenyésztés: jövedelmezősége csekély – Hobbiként kevesen választják

Az elmúlt évtizedek távlatában igen sok változáson ment keresztül a hazai kisállattenyésztés. Jelenleg ott tartunk, hogy sokkal kevesebben tartanak kisállatokat, mint korábban, amin érdemes lenne változtatni, hiszen ez egy olyan hobbi, amely segíti a család élelmiszer-ellátását, és valamikor még kiegészítő jövedelmet is hozott…

Mártély napjainkban

Magas lábakon álló üdülőházak, művészeti táborok, strandolás, horgászat, káprázatos természeti kincsek – mindez egy helyen, a Csongrád-Csanád megyei Mártély község közvetlen közelében. A Mártélyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelője, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a Tisza bal partján helyezkedik el 2260 hektáros területével.

Élő tárgyakat mutatnak be a budapesti öko-art fesztiválon

Mi is az öko-art? Mitől lesz egy művész vagy egy műalkotás környezetbarát? Hogyan lehet barátságban élni a természettel, és ebben a szellemben alkotni? Mik azok az élő tárgyak? Mindez kiderül szeptember 23. és október 12. között a Művészet a Jövőért Nemzetközi Öko-Művészeti Fesztivál programjain.

A jámbor óriás

Kiállításokon először riasztónak találják az emberek a fehér-kék belgát, „mutánsnak, furcsának, génmódosítottnak” nevezik. Pedig a túlizmoltság mindössze egy 50 éves tudatos tenyésztés eredménye; hazánkban még nagyon kevesen foglalkoznak vele.