Back to top

Leleplezték a gyulai kolbász megalkotója, Stéberl András szobrát Gyulán

A hagyományok és értékek őrzése és továbbvitele viheti sikerre a magyar mezőgazdaságot - mondta az agrárminiszter csütörtökön Gyulán, ahol leleplezte a gyulai kolbász megalkotójáról, Stéberl Andrásról készített szobrot.

Nagy István úgy fogalmazott, a hagyomány az alap, amelyre építeni kell; Gyulán ez az alap a stéberli életmű, hiszen a békési város részben ma is az általa alkotott kolbászról nevezetes.

Fotó: Fekete István

Stéberl András (1888-1948) a gyulai nagyüzemi kolbászgyártás elindítója és felvirágoztatója volt, az általa alkotott páros gyulai kolbász - amely napjainkban hungarikum - 1935-ben a brüsszeli világkiállításon arany diplomát nyert. Az agrárminiszter szerint a magyar mezőgazdaságban mindennap az értékteremtésért munkálkodnak, szükség van példaképekre. A miniszter felidézte, hogy

Stéberl nemcsak a gyulai kolbásznak, hanem a teljes magyar élelmiszeriparnak is érdemeket szerzett, hűtőberendezéssel ellátott raktárakat, füstölőket emelt, a vékony- és vastagkolbász mellett a téliszalámi, csemegeszalonna, páros kolbász, virsli, csemegesajt és sonkaáru gyártást is elkezdte a harmincas évek végén.

Stéberl András 1888. szeptember 26-án az akkori Pozsony vármegyei Bazinban született, 1912-ben érkezett Gyulára. Egy kolbászgyártó üzemben helyezkedett el, ahol kisüzemi módszerekkel gyártották a kolbászféleségeket. Kitanulta a kolbászgyártás fortélyait, majd összekötötte külföldön szerzett tapasztalataival, e tudás birtokában indította el a gyulai kolbász és számos más húsipari termék üzemszerű gyártását. 1935-ben a Brüsszeli Világkiállításon páros gyulai kolbásza - amely napjainkban hungarikum - arany diplomát nyert. A Stéberl-cég 1923-tól rendszeresen kiállított a budapesti vásárokon, 1924-től már a tengerentúlra és más földrészekre is exportált termékeiből. 1948. március 26-án államosították a gyárat, a család vagyon nélkül maradt. Az üzem új vezetői Stéberl András munkájára nem tartottak igényt, ez a tragikus csapás megrövidítette az életét. 1948. május 26-án, 59 éves korában meghalt szívrohamban.

Fekete István

Görgényi Ernő polgármester ünnepi beszédében úgy fogalmazott, "Stéberl András a Trianon utáni Gyula depressziós gazdasági helyzetében, új ágazatot teremtve, életet vitt a helyi gazdaságba".  A szoborral emléket állítanak elődjeinek, elismerik a ma dolgozó hentesipari szakemberek munkáját, és kifejezik a jövőbe, a gyulai élelmiszeriparba vetett hitet - húzta alá a városvezető.

Daka Zsolt, a Gyulahús ügyvezető igazgatója elárulta, ma is Stéberl András receptje alapján gyártják a kolbászt, a Gyulahús Kft. szárazáru üzeme pedig jelenleg is a Stéberl-féle üzemben működik.

A szobrot az evangélikus templom előtt állították fel, ugyanis a hentesmester jelentős részt vállalt a templom felépítésében: az oltárt ő emeltette carrarai márványból, és ő rendelte meg az oltárfestményt is. Az evangélikus gyülekezetben előbb egyháztanácsi tag volt, majd a gyülekezet gondnoka, később presbitere lett - idézte fel Pápai Attila lelkész.

A 208 centiméter magas, egészalakos bronzszobrot Széri-Varga Géza érem- és szobrászművész alkotta. Egy álló alakot ábrázol télikabátban, fején kalap, kezében kesztyű és esernyő. Sokszög alakú gránitkövön áll, mellette süttői mészkő sztélé, melyen kézzel vésve látható a brüsszeli diploma másolata és az életmű hitvallását jelentő szavak: hit, erő, szorgalom, kitartás, szeretet. Az alkotásra Kondor Péter evangélikus püspök kért áldást. A szobor leleplezésén részt vettek Stéberl András leszármazottai is.

Forrás: 
AM/MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Egészséges nassolnivalók az olimpiai szurkoláshoz

Javában tart a XXXII. Nyári Olimpia Tokióban, itthon is sokan figyelik a versenyeket, várják az eredményeket, és persze szurkolnak a magyar sportolóknak. A szurkolás sokunk számára elképzelhetetlen nassolás, „csipegetés” nélkül, még akkor is, ha pontosan tudjuk: ez akár egészségtelen is lehet.

„Karanténkutatás 2.0” - Élelmiszerfogyasztási szokások a Covid-19 járvány harmadik hullámában

Csaknem kétezren vettek részt a Nébih, a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet, valamint a TÉT Platform Egyesület második közös reprezentatív kutatásában 2021 májusában. A felmérésből kiderült, hogyan változtak a Covid-19 járvány első és harmadik hulláma között a háztartások élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásai.

Haltakarmányozás - Tudatosabbak a termelők

Harminc éve foglalkozik a haltakarmányozás kérdéskörével dr. Mézes Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Takarmánybiztonsági Tanszékének vezetője, aki azt tartja az elmúlt évtizedek legjelentősebb változásának, hogy szakmailag sokkal felkészültebbek, választásaikban céltudatosabbak lettek a termelők ezen a területen.

Augusztus 17-20. között Farmer-Expo Debrecenben

Több kiállító, szakmai és élményprogram várható az idei Farmer-Expón, mint amennyi 2019-ben volt. Tavaly a covid-járvány keresztbe tett a kiállításnak, mégsem maradt el, de idén minden korábbinál nagyobb területen és nagyobb látnivalókkal várja a látogatókat a debreceni kiállítás.

Már lehet pályázni a terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére

A Vidékfejlesztési Programban 50 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére augusztus 2-tól lehet pályázni – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.

Uniós oltalomban részesült a Tuzséri alma és az Őrségi tökmagolaj

Az Európai Bizottság augusztus 2-i döntésével a Tuzséri alma és az Őrségi tökmagolaj elnevezés uniós oltalomban részesült. Az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának eredményeként így 73-ra emelkedett az uniós oltalom alatt álló magyar agrártermék földrajzi árujelzők száma: 25 élelmiszer, 38 bor és 10 szeszes ital elnevezése védett az EU területén.

Füstfűszerek: mert a füst ízesít...

A szabad tűzön készült ételek teljesen más ízvilággal rendelkeznek, mint a konyhában készítettek. A húsok füsttel való tartósítása már hosszú múltra tekint vissza, de az ezzel kapcsolatos hagyományokat a kerti grillezéskor is alkalmazhatjuk.

Hová tűntek a pincérek? – A vendéglátóipar válsága

A koronavírus-járvány, a Brexit és az iparággal szembeni negatív hozzáállás mind hozzájárult a vendéglátásban dolgozó személyzet hiányához, de ennek ellenére az éttermek igyekeznek lépést tartani a világ újbóli megnyitásával.

Nehéz szezon, rekord eredmények - befejeződött az aratás

Bár az időjárás viszontagságai extrém módon nehezítették meg a gazdálkodást, a fő kultúrákkal mégis rekordhozamokat sikerült elérni itthon a szántóföldi növénytermesztésben.