Back to top

Nagy a baj Szibériában

Oroszországban egy hét alatt kétszeresére nőtt az a terület, amelyen erdőtüzek tombolnak. Az elmúlt időszakban akkora térség égett le, ami megfelel Görögország méretének. Az idei erdőtüzek minden idők legsúlyosabb tűzkatasztrófáját okozhatják az országban.

A napi.hu szemléje szerint Oroszországban a dühöngő erdőtüzek pusztította terület július végén egy hét alatt több mint kétszeresére nőtt - vette át az állami TASZSZ hírügynökség hírét az angol nyelvű Moscow Times. A TASZSZ a szövetségi erdőhivataltól származó információra hivatkozik.

A helyzet Szibériában és az ország távol-keleti részén a legsúlyosabb.

Az oroszországi erőkkel foglalkozó hivatal számításai szerint összesen 148 erdőtűz pusztított az országban a katasztrófa súlyosbodása előtt, amelyek majdnem 68 ezer hektár területet érintettek. Néhány nap alatt további 155 tűz keletkezett, amelyek majdnem 33 ezer négyzetméteren kezdték letarolni a növényzetet.

A környezetvédők arra figyelmeztettek, hogy az idei oroszországi erdőtüzek minden idők legsúlyosabb tűzkatasztrófáját okozhatják az országban, és jelentős szén-dioxid-kibocsátással járulhatnak hozzá a globális felmelegedéshez. Az év eddigi részében Görögország nagyságával megegyező terület égett le Szibériában - állítja a Greenpeace környezetvédő szervezet oroszországi csoportja.

Az erdőügyi hivatal az oltásról is tájékoztatást adott. E szerint

Szibériában a tüzek 91 százalékát nem oltják, mert úgynevezett ellenőrzési zónákban esnek.

Az ellenőrzési zóna olyan területeket jelent, amelyeken nem él számottevő lakosság, és a szakértők számításai szerint a tűzoltás nagyobb költséggel járna, mint amekkora anyagi kárt a pusztítás okoz.

Forrás: 
Napi.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gazdálkodás a jövő városaiban

Szingapúr elképesztő iramban, tudatosággal és előrelátással fejlődik. Vezetői szembe mennek a manapság általánosan elfogadott tendenciával, annak érdekében, hogy élhetőbb környezetet és éltetőbb feltételeket teremtsenek a lakosság számára. Ragadós lesz a példájuk?

Turistaszállás karbonlábnyom nélkül

A Telki határában található Anna-lak még a 20. század elején épült, ám a hajdani erdészlak évtizedekig zárva volt a túrázók előtt. A közelmúltban a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program segítségével felújították, így újra várja a Budai-hegységben túrázókat.

A magyarok 45,8 százaléka műfenyőt vásárol karácsonyra

Magyarországon a megkérdezettek 45,8 százaléka műfenyőt vásárol karácsonyra, a válaszadók 36 százaléka vágott, 8,8 százalékuk pedig visszaültethető, földlabdás fenyővel ünnepel - közölte az IKEA hétfőn az MTI-vel.

Erdőlátogatási korlátozás Pásztó-Mátrakeresztesen

Az EGERERDŐ Zrt. Bátonyterenyei Erdészete, Pásztó-Mátrakeresztes községhatárban társas vadászatot szervez 2021. december 9-én. Emiatt ideiglenesen 8:00 – 16:00 óráig lezárják a térképen jelölt területet.

Globális szén-dioxid-gazdálkodási programot indít a BASF Mezőgazdasági megoldások divíziója

A BASF Mezőgazdasági megoldások divíziója globális szén-dioxid-gazdálkodási programot indít, amely lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy csökkentsék CO2-kibocsátásukat.

A vodka 900 éves története: hogyan lett egy középkori elixírből Hollywood üdvöskéje?

Ahhoz képest, hogy vodka mára mennyire egyszerű italnak tűnik, a múltja legendás. Rettegett Ivántól kezdve James Bondig kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben.

Fizetnének a takarónövények után a gazdáknak

Az Egyesült Királyság jövő évtől fizetne azoknak a gazdáknak, akik a talajvédelem jegyében télre ahelyett, hogy "csupaszon" hagynák a földjeiket, talajtakaró növényeket ültetnek.

Egészséges fauna – egészséges erdők

A Pécsi Akadémiai Bizottság Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottsága „A fauna szerepe az erdei ökoszisztémában” címmel rendezett konferenciát, a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából.

Fertőznek, így mennek a vágóhídra a Yellowstone Park bölényei

900 bölény kilövésére és befogására adtak engedélyt a hatóságok, hogy a telente vándorló állatok ne tudják megfertőzni az útjukba eső haszonállatokat, elsősorban a szarvasmarhákat.

A brazil erdők 60%-a eltűnhet 2030-ra

Ismét emelkedett Brazíliában az erdőirtás mértéke, egyes becslések szerint 2030-ra az ottani erdők 60 százaléka eltűnhet. Jair Bolsonaro, az ország elnöke a Glasgow-i klímakonferencián azt vállalta, hogy 2028-ra megszűnteti az illegális erdőpusztítást.