Back to top

Nagyszabású fejlesztéssorozat indul a Dél-Alföldön

Több mint 20 milliárd forintos beruházás veszi kezdetét a Dél-Alföldön, a Homokhátságon – jelentette be Nagy István agrárminiszter a Szegedi Nagybani Piacon tartott sajtótájékoztatóján. A prioritást az öntözésfejlesztés, a termelési feltételek biztosítása, illetve az infrastruktúra kialakítása kapja.

Fotó: Fekete István

Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott, a koronavírus-járvány számos tanulsággal szolgált: egyebek mellett rávilágított az élelmiszer-ellátás, egyszersmind az önellátás fontosságára. Szavai szerint a magyar termelők és élelmiszergyártók a legteljesebb mértékben helyt álltak a krízishelyzetben – érdemes visszagondolni a vásárlói roham időszakára –, ezért köszönet illeti meg őket. Hatékonyságukat még inkább növelendő, a szaktárca a Vidékfejlesztési Programban több új pályázati lehetőséggel is készül számukra.

„Útjára indítunk egy mintegy 30 milliárd forint keretösszegű pályázatot a kertészetek korszerűsítése érdekében. A termelők így a kor követelményeinek megfelelő hűtő- és tárolókapacitásokat, üvegházakat hozhatnak létre, energiahatékonysági beruházásokat tudnak megvalósítani, s a vevői igények kiszolgálását segítő válogató, csomagoló és manipuláló technológiákkal fejleszthetik gazdaságaikat” – részletezte. A tárcavezető elmondta azt is, hogy meghirdetnek egy kistermelőknek szóló, 5 és fél milliárd forint keretösszegű pályázatot is, mellyel az értékesítési lehetőségeket igyekeznek bővíteni, illetve a fogyasztók hazai termékek iránti kötődését kívánják erősíteni.

Szorgalmazzák továbbá a piacok, vásárterek fejlesztését, illetve kialakítását is, méghozzá egy 3 milliárd forintos programmal. „A hazai zöldség és gyümölcstermelő gazdaságok versenyképességét ugyanakkor csak úgy tudjuk növelni a külföldi versenytársakkal szemben, ha korszerű technológiai hátteret is tudunk biztosítani a megtermelt áru piacra jutásához” – folytatta Nagy István, rátérve ezzel a Dél-Alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna folyamatban lévő, illetve várható, összesen több mint 20 milliárd forintból megvalósuló mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásaira. Ennek első lépései a homokhátsági öntözésfejlesztésre irányulnak:

1500 hektárnyi terület öntözéséhez szükséges technológiát telepítenek, illetve hozzá kapcsolódó beruházásokat valósítanak meg – összesen mintegy 4 milliárd forint értékben, természetbarát módon. Ugyanis nem a felszín alatti vizekből, hanem a Tisza fölös, betárazott vizéből öntöznek majd.

A projekt részeként egyebek mellett vízkiviteli helyek kerülnek kialakításra, a csatornákon műtárgyak épülnek, továbbá sor kerül a Madarász-tó teljes rekonstrukciójára is. A tervek szerint a víztározó-kapacitás növelésével 1,4 millió köbméter öntözővíz tározására lesz lehetőség a fejlesztések célterületén, ahol ezáltal újabb termőterületeket lehet majd művelésbe vonni.

Fotó: Fekete István

Nagy István elmondása szerint a szóban forgó fejlesztések részét képezi az a válogató, csomagoló, árukezelő központ is, ami Mórahalmon épül, több mint 6 milliárd forintból. Kiskundorozsmán, az egykori nagybani piac helyén pedig egy 10 ezer négyzetméter alapterületű, a legkorszerűbb igényeknek megfelelő hűtőház készül – a 12 milliárd forintból megvalósuló üzemben jelentős mértékben növelhető lesz a zöldségek és gyümölcsök tárolhatósági ideje.

„Az ipari méretű hűtőház a Szegedi Nagybani Piacon keresztül egész évben el tudja majd látni a hazai tulajdonú hipermarketeket és a közétkeztetést jó ízű és minőségű, megfizethető magyar zöldséggel és gyümölcscsel” – magyarázta az agrárminiszter. Szavai szerint

ez az üzem nemcsak a régióban, a Dél-Alföldön bír majd nagy jelentőséggel, hanem az anyaországi és a határon túli magyar termelők együttműködésében is fontos szerepet kaphat.

A tárcavezető hozzátette: az öntözésfejlesztésnek jövőre, a termelési időszak kezdetére el kell készülnie. A többi beruházás kivitelezése lépcsőzetesen, a termelési feltételek kialakítását, illetve javítását követően kezdődhet el. A sajtótájékoztatón jelen volt Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere is, aki szerint az említett fejlesztések hosszú évtizedekre jó mederbe terelik majd a Homokhátság, a hazai zöldség- és gyümölcstermesztés kiemelt régiójának jövőjét. Egyszersmind pedig az itt élő, több mint százezer embernek, köztük az ezernél is több gazdálkodó sorsát.

Utóbbiak, valamint a kereskedők számára nyitotta meg kapuit négy évvel ezelőtt a sajtótájékoztató helyszínét adó Szegedi Nagybani Piac, mely a Hansa-Kontakt Invest Kft. tulajdonában, kezelésében és üzemeltetésében áll. Lekeny Márk, a cég ügyvezető igazgatója a létesítménnyel kapcsolatban elmondta: az egész évben üzemelő, 15 hektár alapterületű piac Európa egyik legkorszerűbb termelői piacának számít. 1500 fedett árusítóhellyel rendelkeznek, s a területen helyet kapott egy 12 ezer négyzetméteres fedett csarnokrendszer is. Szavai szerint a piac jelentőségét jelzi az is, hogy idén elérhetik akár a 280 ezres belépőszámot is.

Fotó: Fekete István

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Nagy lehetőség előtt állnak a magyar gazdák

Történelmi léptékű vidékfejlesztési program nyújt finanszírozási segítséget a magyar agráriumnak – hangzott el a Budapest Bank online rendezvényén, ahol a jelenleg elérhető mezőgazdasági és élelmiszeripari támogatásokról, valamint az agrárium digitalizációjáról volt szó.

Májusi cseresznye...

Május közepén érik a legkorábbi magyar nemesítésű cseresznye, majd sorban követik a többiek. A hazai fajták közt több öntermékeny is van, amikhez nem kell porzópartnert ültetnünk a kertbe. Akinek csak kevés helye van, ilyet válasszon!

Az emberek vidéken maradását segíti a dohánytermesztés

A dohánytermesztést érintő piaci változások és támogatások, a növényvédőszer-kivonások, valamint a MADOSZ-on belül nemrégiben lezajlott tisztújítás kapcsán ültünk asztalhoz Kenyeres Sándorral, a MADOSZ elnökével.

Új kártevő jelent meg Magyarországon, a kajszilevéltetű

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói hagyományos morfológiai és genetikai úton is azonosították a „tettest”, amely 2020 tavaszán soha nem tapasztalt levéltetű-kártételt okozott hazánk számos régiójában. A kajszilevéltetű (Myzus mumecola) első magyarországi megjelenését a Journal of Plant Diseases and Protection szaklapban közölték.

A társadalom alapja az agrárium

A társadalom alapja az agrárium, amit a majormúzeum úgy mutat be a fiataloknak, hogy megszeretteti velük a gazdálkodást - jelentette ki az agrárminiszter Keszthelyen vasárnap, a Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely új közösségi tereinek átadásán.

Átadták a Rostallói Ökotudatos Nevelési Központot

Az állami erdőgazdaságok az elmúlt évtizedben több mint húsz milliárd forintnyi turisztikai fejlesztést hajtottak végre, és további húsz milliárd forintnyi program előkészítése, megvalósítása zajlik - mondta az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára szombaton a Zempléni-hegységben található Rostallón, ahol átadták az Északerdő Zrt. kezelésében lévő Ökotudatos Nevelési Központot (RÖNK).

Precízió és digitalizáció a szántóföldi gazdálkodásban

Az elmúlt évtizedben a KITE Zrt. elébe ment mindannak, ami a következő évtized után az Európai Unióban a gazdákra vár. Június 1-jén Nádudvaron, 3-án Dalmandon, 9-én pedig Mezőfalván rendhagyó bemutatón vázolták, hogy a több oldalról szorongatott mezőgazdálkodásnak szerintük mi jelenti a kiutat.

Földpiac: a történelmi esély

Bár a törvény nem szabott határidőt az ukrán állampolgárok földhöz jutását illetően, a szakértők egyértelműen állítják, hogy a még szabad földterületek rövid időn belül gazdára találnak. Ukrajnában néhány hét múlva, július 1-jén megnyitják a földpiacot, amitől várhatóan felgyorsulnak az események.

Az ehető bambuszrügy hazánkban is megterem

A néhány centiméteres „bambuszgyeptől” a több, mint 10 méter magas példányokig jól megférnek egymás mellett, az eredeti hazájuktól messzire került gyulai bambuszkert lakói. Mivel itt a szezonja, megkóstoltuk a magyar bambuszt – és finom! Az ehető bambuszok mellett e növényeknek sok más hasznuk is van, de a sötét múlt is kísért: emberölésre is használták némelyiket...