Back to top

Nagyszabású fejlesztéssorozat indul a Dél-Alföldön

Több mint 20 milliárd forintos beruházás veszi kezdetét a Dél-Alföldön, a Homokhátságon – jelentette be Nagy István agrárminiszter a Szegedi Nagybani Piacon tartott sajtótájékoztatóján. A prioritást az öntözésfejlesztés, a termelési feltételek biztosítása, illetve az infrastruktúra kialakítása kapja.

Fotó: Fekete István

Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott, a koronavírus-járvány számos tanulsággal szolgált: egyebek mellett rávilágított az élelmiszer-ellátás, egyszersmind az önellátás fontosságára. Szavai szerint a magyar termelők és élelmiszergyártók a legteljesebb mértékben helyt álltak a krízishelyzetben – érdemes visszagondolni a vásárlói roham időszakára –, ezért köszönet illeti meg őket. Hatékonyságukat még inkább növelendő, a szaktárca a Vidékfejlesztési Programban több új pályázati lehetőséggel is készül számukra.

„Útjára indítunk egy mintegy 30 milliárd forint keretösszegű pályázatot a kertészetek korszerűsítése érdekében. A termelők így a kor követelményeinek megfelelő hűtő- és tárolókapacitásokat, üvegházakat hozhatnak létre, energiahatékonysági beruházásokat tudnak megvalósítani, s a vevői igények kiszolgálását segítő válogató, csomagoló és manipuláló technológiákkal fejleszthetik gazdaságaikat” – részletezte. A tárcavezető elmondta azt is, hogy meghirdetnek egy kistermelőknek szóló, 5 és fél milliárd forint keretösszegű pályázatot is, mellyel az értékesítési lehetőségeket igyekeznek bővíteni, illetve a fogyasztók hazai termékek iránti kötődését kívánják erősíteni.

Szorgalmazzák továbbá a piacok, vásárterek fejlesztését, illetve kialakítását is, méghozzá egy 3 milliárd forintos programmal. „A hazai zöldség és gyümölcstermelő gazdaságok versenyképességét ugyanakkor csak úgy tudjuk növelni a külföldi versenytársakkal szemben, ha korszerű technológiai hátteret is tudunk biztosítani a megtermelt áru piacra jutásához” – folytatta Nagy István, rátérve ezzel a Dél-Alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna folyamatban lévő, illetve várható, összesen több mint 20 milliárd forintból megvalósuló mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásaira. Ennek első lépései a homokhátsági öntözésfejlesztésre irányulnak:

1500 hektárnyi terület öntözéséhez szükséges technológiát telepítenek, illetve hozzá kapcsolódó beruházásokat valósítanak meg – összesen mintegy 4 milliárd forint értékben, természetbarát módon. Ugyanis nem a felszín alatti vizekből, hanem a Tisza fölös, betárazott vizéből öntöznek majd.

A projekt részeként egyebek mellett vízkiviteli helyek kerülnek kialakításra, a csatornákon műtárgyak épülnek, továbbá sor kerül a Madarász-tó teljes rekonstrukciójára is. A tervek szerint a víztározó-kapacitás növelésével 1,4 millió köbméter öntözővíz tározására lesz lehetőség a fejlesztések célterületén, ahol ezáltal újabb termőterületeket lehet majd művelésbe vonni.

Fotó: Fekete István

Nagy István elmondása szerint a szóban forgó fejlesztések részét képezi az a válogató, csomagoló, árukezelő központ is, ami Mórahalmon épül, több mint 6 milliárd forintból. Kiskundorozsmán, az egykori nagybani piac helyén pedig egy 10 ezer négyzetméter alapterületű, a legkorszerűbb igényeknek megfelelő hűtőház készül – a 12 milliárd forintból megvalósuló üzemben jelentős mértékben növelhető lesz a zöldségek és gyümölcsök tárolhatósági ideje.

„Az ipari méretű hűtőház a Szegedi Nagybani Piacon keresztül egész évben el tudja majd látni a hazai tulajdonú hipermarketeket és a közétkeztetést jó ízű és minőségű, megfizethető magyar zöldséggel és gyümölcscsel” – magyarázta az agrárminiszter. Szavai szerint

ez az üzem nemcsak a régióban, a Dél-Alföldön bír majd nagy jelentőséggel, hanem az anyaországi és a határon túli magyar termelők együttműködésében is fontos szerepet kaphat.

A tárcavezető hozzátette: az öntözésfejlesztésnek jövőre, a termelési időszak kezdetére el kell készülnie. A többi beruházás kivitelezése lépcsőzetesen, a termelési feltételek kialakítását, illetve javítását követően kezdődhet el. A sajtótájékoztatón jelen volt Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere is, aki szerint az említett fejlesztések hosszú évtizedekre jó mederbe terelik majd a Homokhátság, a hazai zöldség- és gyümölcstermesztés kiemelt régiójának jövőjét. Egyszersmind pedig az itt élő, több mint százezer embernek, köztük az ezernél is több gazdálkodó sorsát.

Utóbbiak, valamint a kereskedők számára nyitotta meg kapuit négy évvel ezelőtt a sajtótájékoztató helyszínét adó Szegedi Nagybani Piac, mely a Hansa-Kontakt Invest Kft. tulajdonában, kezelésében és üzemeltetésében áll. Lekeny Márk, a cég ügyvezető igazgatója a létesítménnyel kapcsolatban elmondta: az egész évben üzemelő, 15 hektár alapterületű piac Európa egyik legkorszerűbb termelői piacának számít. 1500 fedett árusítóhellyel rendelkeznek, s a területen helyet kapott egy 12 ezer négyzetméteres fedett csarnokrendszer is. Szavai szerint a piac jelentőségét jelzi az is, hogy idén elérhetik akár a 280 ezres belépőszámot is.

Fotó: Fekete István

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szörp, szirup, tinktúra, tea

A 2012-es bükkszentkereszti gyógynövénynapokon kínálta először szörpjeit Kriván Nikolett. Olyan nagy volt azonban az érdeklődés irántuk, hogy jól működő kávézója mellett még abban az évben megalapította Bükkszentkereszten a Büxirup Manufaktúrát.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

A kvasztól a savanyított cseresznyéig. Mit esznek a lettek?

Lettekhez hasonlóan konyhájuk is kozmopolita, német, orosz és litván hatásokat ötvöz, ugyanakkor a rendkívüli egyszerűség és a takarékos alapanyag használat jellemzi. Kétszáz évvel korábbról nem találunk adatokat az önálló lett konyha létezéséről.

Minőségi mezőgazdaság születhet a következő tíz évben

A mezőgazdasági termékek feldolgozására fókuszál a következő tíz év fejlesztéspolitikája, mert az erősebb feldolgozóipar stabilabb értékesítési hátteret jelent az egész agrárium számára – mondta el Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon, Hódmezővásárhelyen.

Elindul a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program második üteme

Az Agrárminisztérium 2021-ben a Vidékfejlesztési Program keretében 527 milliárd forint összegben ír ki új pályázatokat - jelentette be Nagy István.

Látványosan fejlődik a hazai állattenyésztés

„A magyar mezőgazdaság sohasem lehet sikeres sikeres állattartók nélkül”, de ha minden nap a túlélésről szól, nagy bizalom kell a beruházásokhoz, amelyek nélkül nem lehet versenyképes az ágazat – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján, Hódmezővásárhelyen.

Tippek a szamóca ideális tartósításához a MATE fiatal kutatójától

Az egészséges életmód szerves része a gyümölcsökben gazdag táplálkozás, mely többek között magas vitamin- és antioxidáns-tartalommal járul hozzá szervezetünk működéséhez. A világ egyik legnépszerűbb bogyósgyümölcse a szamóca, melynek háztartásokban és nagyüzemi szinten történő tartósítása biztosítja a kedvelt szezonális termés egész éves fogyasztását.

Uniós oltalomban részesült a Madarasi birspálinka

Az Európai Bizottság szeptember 21-én kihirdetett rendeletével a „Madarasi birspálinka” védett elnevezés lett az EU-ban. Ezzel tizenkettőre emelkedett az uniós oltalmat élvező magyar pálinka elnevezések száma.

Kiemelt feladatunk a lakosság ellátása minőségi hazai élelmiszerekkel

Az agrárkormányzat, illetve a termelők, a gyártók és a kereskedők közös feladata, hogy minél több embert lássunk el minőségi magyar élelmiszerekkel határainkon belül és kívül – jelentette ki Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a Trade magazin által szervezett Business Days konferencia rendezvényen, ahol átadta a Kereskedelmi Nívódíj a Magyar Termékekért elismeréseket.

„Nagy hiba volna elhallgatni, hogy túltermelés van”

Senki nem tudja, vagy legalábbis nem akarja elárulni, hogy mekkora is valójában a lengyelországi almatermés. Pedig nagy hiba volna elhallgatni a valóságot – idéz egy lengyel szakértőt a fruchthandel.de portál.