Back to top

A sok csapadék miatt Zala megye egyes területein leállt az aratás

Az esős időjárás lelassította Zala megyében a betakarítási munkákat, a szántóföldekre hullott nagy mennyiségű csapadék miatt a megye nagy részén leállt az aratás - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke hétfőn az MTI-vel.

A csapadék mennyisége megfelelő volt, de a hirtelen lezúduló eső jelentős része elfolyt, így a növények számára nem volt hasznosítható – mondta el Sabján Krisztián.

A nyári hónapokban a zalai gazdáknak csaknem 50 ezer hektáron kell betakarítaniuk a termést. A közel 24 500 hektáron termelt őszi búza 60 százalékát aratták le, a hektáronkénti 6,3 tonnás termésátlag meghaladja a tavalyi (6,12 tonna) átlaghozamot. A 15 ezer hektáros repceföldön (hektáronként) átlagosan 2,3 tonna olajos növény termett, míg a tavalyi átlaghozam 3,2 tonna volt.

A heves esőzés miatt megrongálódott út Zalaszentjakabon 2020. július 26-án.
A heves esőzés miatt megrongálódott út Zalaszentjakabon 2020. július 26-án.
Fotó: MTI/Varga György

A 6500 hektáros őszi árpa termése is magtárakba került, a hektáronként learatott 5,3 tonna átlaghozam fél tonnával kevesebb a tavalyinál.

Az 1543 hektáron termelt tavaszi árpa 43 százalékát vágták le, az 5,6 tonna hektáronkénti átlaghozam viszont jóval meghaladja a tavalyi (3,85 tonnás) termésátlagot – ismertette a megyei elnök.

Összegzésként elmondta: az aszályos téli és tavaszi időjárás miatt a megye nagy részén alacsonyabb termésátlagra lehet számítani, míg a megye déli részén – ahol több volt a csapadék - kevesebb kárt szenvedtek a gazdák.

A csapadékhiányos területeken a kukorica alsó levelei leszáradtak, a napraforgó táblák gyorsan elvirágoztak. Idén átlagos - nem kiemelkedően jó, de talán nem is kiemelkedően gyenge - termésátlagban bizakodnak a zalai gazdák – jelezte Sabján Krisztián.

Zala megyében a kukorica vetésterülete 27 700 hektár, a napraforgóé pedig 8870 hektár.

A halastó átszakadt gátja a Zala megyei Galambokon 2020. július 26-án. A falu határában lévő, két részből álló tó mindkét gátja átszakadt július 25-én.
A halastó átszakadt gátja a Zala megyei Galambokon 2020. július 26-án. A falu határában lévő, két részből álló tó mindkét gátja átszakadt július 25-én.
Fotó: MTI/Varga György

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Terület- és állatlétszám-alapú zöld támogatások

A mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítanunk. Az Agrárminisztérium a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság fejlesztésének folyamatában ezt úgy fordíthatja gyakorlattá, hogy kötelező és korlátozó szabályok helyett még nagyobb hangsúlyt fektet önkéntes és ösztönző jellegű programokra.

Terjed az évelő rizs Kínában és Ugandában

Pár évvel ezelőtt sikerült egy bőtermő évelő rizsfajtát létrehoznia az Illinoisi, a Yunnani és a Queenslandi Egyetem közös kutatócsoportjának. A fajta létrehozásához egy háziasított ázsiai egynyári rizst keresztezek egy Afrikából származó, ott vadon élő évelő rizzsel.

Aszálycsillapítók: a jövő agrármenedzserei

A MATE és a Debreceni Egyetem vegyes csapata, az Aszálycsillapítók nyerték az idei Agrovirtus vetélkedőt. Az ágazat tehetséggondozó programjába összesen háromszáz agrárhallgató kapcsolódott be. Az első helyezett összeállítás egymillió, a második 500 ezer, a harmadikak pedig 300 ezer forintot nyert.

Mezőgazdasági kockázatkezelés

A 2012-ben indult komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretében négy pillér segíti a mezőgazdasági termelőket.

Építkezik a magyar gazdatársadalom

A délvidéki gazdaszervezeteket tömörítő Vajdasági Agráregyesületek Szövetségét (VASZ) 2006-ban alapították. Az azóta eltelt 16 évben nem kevesebb, mint 73 gazdaszervezet és mintegy 8 ezer gazdálkodó ernyőszervezetévé terebélyesedett az érdekvédelmi szervezet. A VASZ-nak sokáig nem volt saját székháza, és 2018-ban felszólították őket, hogy hagyják el addig bérelt „otthonukat”.

Zöldfelületek - Egy falatnyi természet

Ahogy a Kertészet és Szőlészet korábbi lapszámában már beszámoltunk róla, a Magyarország Zöld Városa díj első helyezettje 2022-ben a Budapest 13. kerületében megépült Vizafogó Park lett. A tervezés projektvezetőjét, Ripszám Eszter tájépítészt kérdeztük azokról a tervezési szempontokról, melyek segítették őket az ökologikus szemléletű új közterületi park létrejöttében.

Kárpát-medencei nyári körkép: Gyenge nyári termés, aszály, virágporhiány és nem létező mézpiac

Szlovákiában a hárs virágai megégtek, míg Szerbiában fantasztikus virágzást produkált. A legtöbb országban a napraforgó igencsak megsínylette az aszályt, azonban Romániában nem volt ilyen probléma vele. Horvátországban rejtélyes okokból elmaradt a gesztenyevirágzás, míg Szlovéniában a fenyő és az édesharmat mondott csődöt.

Keresett a jégsaláta

Továbbra is népszerű a jégsaláta Franciaországban, az előző év azonos időszakához képest is nőtt a kereslete.

Továbbra is akadozik az ukrán gabonaexport

Bár az ENSZ közvetítésével november 19-én meghosszabbították a fekete-tengeri gabonaexporta vonatkozó megállapodást Oroszország és Ukrajna között, mégis naponta legfeljebb öt hajó fut ki az ukrán kikötőkből.

Jól áll a talajok őszi feltöltődése

Mediterrán ciklonok sorozata okozott csapadékos időjárást az elmúlt tíz napban. Az ország túlnyomó részén számottevő mennyiség hullott, ami a talajok őszi feltöltődéséhez jelentősen hozzájárult. Őszi vetésű szántóföldi növényeink számára is kedvezően alakult az elmúlt hetek időjárása, a legtöbb helyen fejlett állapotban várhatják a telet.