Az Egri Csillag az az egri házasítás, amely kifejezi a termőterület sajátosságait és tered ad a borvidék fajtalehetőségeinek. Az Egri Csillag bor megjelenése óriási lehetőség és fordulópont a borvidék életében, ezért adnak ünnepélyes keretet a bemutatásának.
Létrejöttét az inspirálta, hogy a bikavérek és egyéb vörösborok mellett a fehérek nem kaptak kellő figyelmet az Egri Borvidéken. Az egri borásztársadalom néhány évvel ezelőtt ezért elérkezettnek látta az időt, hogy megkeresse a bikavér fehér párját. Megtalálta, és megszületett az Egri Csillag. A fehér házasítás a kárpát-medencei fajtákra: a furmintra, a hárslevelűre, a leánykára, a királyleánykára, a zengőre és a zenitre épül.
Valószínűleg nem meglepő, hogy az Egri Csillag legendája is több száz évre nyúlik vissza. Egerben és környékén a kereskedőket és a vándorokat valaha az őrkunyhók fénye vezette, segítette útjukon. Ezeket az őrkunyhókat jórészt az egri szőlős gazdák építették a Nagy-Eged hegyen és a város észak-keleti végein fekvő szőlőikbe útjelzőként és védelmi célzattal. Az egyik őrkunyhó, a Csúnyamunka romjai még mai is fellelhetők Ostoroson. Az utasbarát jelzőfényeknek híre ment országszerte, és elterjedt az a mondás, hogy ha Egerbe jársz, kövesd az egri csillagot!
A fesztivált július 30. és augusztus 2. között rendezik meg, amelynek pontos programja ITT található.