Back to top

MAZARS: Jó, ha tudjuk, melyek a legfontosabb Tbj. törvény változások

A júliustól életbe lépett, új társadalombiztosítási törvényben kodifikált változások jelentős mértékben könnyítenek az élőmunka közterhein, többek között érintik a családosokat, a nyugdíjasokat és a kiküldetésben élőket is. A MAZARS összefoglalójában azokról a fontos változásokról olvashat, amikre érdemes odafigyelni.

H. Nagy Dániel, Mazars adóigazgató
„Az új Tbj. törvény egységes szerkezetbe foglalja a korábban hatályos törvényben és az annak végrehajtására kiadott rendeletben foglalt szabályokat.

Amellett, hogy az említett jogszabályok számos rendelkezése változatlan maradt, érdemes odafigyelni a lényegi változásokra.”

– hívta fel a figyelmet H. Nagy Dániel, a MAZARS adóigazgatója.

  • A szociális hozzájárulási adót két százalékponttal, 15,5 százalékra csökkentették.
  • Az egységes, 18,5 százalék mértékű társadalombiztosítási járulék felváltja a korábbi 10 százalék nyugdíjjárulékot, 7 százalék egészségbiztosítási- és 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot. Ugyanakkor, a 10 százalékos nyugdíjjárulék továbbra is alkalmazható bizonyos esetekben: például az álláskeresési támogatásban részesülő személy továbbra is nyugdíjjárulék fizetésre köteles társadalombiztosítási járulék helyett. Ugyanez a fizetési kötelezettség vonatkozik egyes családtámogatási ellátásokra is.
  • Az új elnevezés új adónemkódot jelent és a befizetési kötelezettségeket is új számlaszámra kell teljesíteni, erre az utalásoknál oda kell figyelni.
  • Kedvező hír a családosoknak, hogy az új törvény kiterjeszti a családi járulékkedvezmény tekintetében figyelembe vehető járulékmértéket. Az egységes társadalombiztosítási járulékmérték bevezetésével a járulékalapot képező jövedelem 17 százaléka helyett 18,5 százalék mérték vehető figyelembe a járulékkedvezmény érvényesítése során.
  • Az eddigi szabállyal ellentétben nem csak a munkaviszonyban foglalkoztatott, hanem valamennyi dolgozó nyugdíjast megilleti a járulékmentesség, valamint lehetőség van az elévülési idő figyelmen kívül hagyására a nyugdíj-megállapítási eljárások során.
  • Az egészségügyi szolgáltatási járulékhoz kapcsolódóan szigorítás lépett életbe: abban az esetben, ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy fizetési kötelezettségét nem teljesíti, és az ebből keletkező hátralék összege meghaladja a fizetendő járulék összegének háromszorosát, a TAJ szám érvénytelenné válik, és az egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe mindaddig, míg a fizetési kötelezettség visszamenőlegesen is teljesítésre kerül.
  • Az új törvény szerint egészségügyi szolgáltatás biztosítására vonatkozó megállapodás csak egy előzetes egészségügyi állapotfelmérés után köthető, és a felmérés során feltárt betegségre vagy egészségkárosodásra a megállapodás nem terjedhet ki.
  • A járulékalapot képező jövedelem meghatározásának módja is pontosításra, valamint részben módosításra került az új jogszabályban. Ez a változás olyan esetekre vonatkozik, amikor Magyarországnak az adott jövedelemre vagy annak egy részére nem terjed ki adóztatási joga.
  • Lényeges változás, hogy az új törvény hatályba lépésével a megállapodás alapján fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 22 százalékra módosult.
  • Beemeltek az új jogszabályba számos olyan rendelkezést, amely jelenleg csak a Magyarország által kötött szociális biztonsági egyezményekből, illetve a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletekből volt eddig visszakövethető. Például az új törvény rögzíti, hogy kiküldetés esetén a magyar társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazhatóságának feltétele az, hogy a kiküldő munkáltató jelentős gazdasági tevékenységet folytasson belföldön. A jelentős gazdasági tevékenység megítéléséhez szükséges szempontokat is rögzítették.

A COVID–19 világjárvány jelentősen megváltoztatta a makrogazdasági helyzetet, Magyarországon a Kormány rendeleti szintű jogszabályai számos alkalommal a fellépő nehézségek elsimítására irányultak. A gazdaság szereplői pedig a gazdaságvédelmi akciótervre fókuszálva igyekeznek a gyorsan változó gazdasági, egyben jogszabályi környezethez idomulni.

„A rövid távú változtatási szükséglet, és a közelmúlt szabályai nem jelenthetik azt, hogy a hosszú távú változásokra – a már régebb óta ismert szabályok alapján – nem kell felkészülni.” – véli H. Nagy Dániel, a MAZARS adóigazgatója.

Forrás: 
MAZARS sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az Országgyűlés elfogadta a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslatot

Kedvező adózási feltételeket, csökkenő adminisztrációs terheket és a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet biztosít az őstermelők számára az országgyűlés által kedden elfogadott családi gazdaságokról szóló jogszabály – jelentette ki a parlamenti szavazást követően Nagy István agrárminiszter.

Adópolitika - Áttörni az üvegplafont

Az agrártársadalom számára kedvező gazdálkodási környezet kialakításának egyik legfontosabb eleme az adópolitika, ennek módosítására tett most javaslatot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. „Célunk, hogy áttörjük azt az üvegplafont, ami eddig a gazdaságok fejlődésének és fejlesztésének gátja volt” – nyilatkozta a Magyar Mezőgazdaságnak Győrffy Balázs, a NAK elnöke.

Vátozik az ügyfélfogadási rend az Agrágazdasági Kamaránál

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezetése – a koronavírus-járvány miatti kormányzati intézkedések nyomán, tagjainak és a munkavállalóinak védelme érdekében – felülvizsgálta a kamarai falugazdászok és az ügyfélfogadást végző munkatársak munkarendjét, és 2020. november 16-tól módosított ügyfélfogadási rendet vezet be.

NAV: időpontot kell foglalni az ügyintézéshez

A kormányablakokban működő NAV-ablakokban november 12-től a személyes ügyintézéshez előzetes időpontfoglalásra van szükség - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Kiderült, mely cégek számíthatnak könnyítésre a korlátozások idején

Az egyelőre 30 napra elrendelt korlátozásokról megjelent kormányrendelet a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről is rendelkezik. Ennek értelmében az érintett cégek bértámogatást és adómentességeket is kaphatnak novemberre – derül ki a Magyar Közlönyből.

A Corteva Agriscience vezérigazgatója a klímapozitív mezőgazdaság fontosságát hangsúlyozta

A COVID-19 járvány gazdasági hatásának ellensúlyozására több nemzet együttes elkötelezettségére van szükség, és fokozottabb figyelemre a fenntartható mezőgazdaságot illetően - jelentette ki Jim Collins a Corteva Agriscience vezérigazgatója, a Financial Times Global Food Systems virtuális csúcskonferenciájának kiemelt szekciójában, a „Klímapozitív Mezőgazdaság a COVID-járvány utáni világban”.

Francia dinnyenemesítő céget vásárol a BASF

A BASF megvásárolja a sárgadinnye-nemesítésre specializálódott francia ASL céget. A szerződést október végén írták alá, a teljes tranzakció a tervek szerint 2023 január elsején zárul.

Felszálló ágban a lengyel mezőgépgyártás

A volt keleti blokk közép-európai országai között a legnagyobb termelési volumennel a lengyelországi mezőgépgyártás rendelkezik.

Augusztusban 9,1 százalékkal nőttek a keresetek

Augusztusban a bruttó átlagkereset 391 ezer 600 forint volt, 9,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, az év első nyolc hónapjában pedig 395 ezer 400 forintot tett ki, míg a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 262 ezer 900 forintot, mindkettő 9,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Minimálbér-emelés: a Liga elnöke az eddigi legnehezebb tárgyalássorozatra számít

Megkezdődtek a jövő évi minimálbérekkel kapcsolatos egyeztetések a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán.