Back to top

Örökerdőkkel a klímaváltozás negatív hatása ellen

A klímaváltozással az ökoszisztéma is komoly kihívások elé került. Bár vannak ökológiailag érzékenyebb területeik, de Csontos Dömötör véleménye szerint éppen az örökerdők azok, amelyek bizonyos stabilitással rendelkeznek.

A Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészetének vezetője elmondta, a klímaváltozás elleni küzdelem fontos része a folyamatos erdőborítottság. Az örökerdő sokkal kedvezőbb hatással van a környezetre, a különböző korú, több fafajból álló erdőnek nagyobb az állékonysága is. „2014 telén megtapasztaltuk, azokon a területeken volt a legnagyobb a jégtörés, melyeken 20-60 év közötti egykorú faállományok álltak” - mutatott rá a szakember, a jég egy vegyes korú és fafaj összetételű, többszintes erdőben nem okozott ekkora kárt.

Csontos Dömötör
Fotó: viniczai

Egyre több tudományos kutatás hívja fel a figyelmet a klímaváltozás veszélyeire. Ennek hatására a szárazságtűrő fafajok kerülnek előtérbe, az érzékenyebbek vagy visszaszorulnak, vagy a hegyekben a magasabb régiókba húzódnak.

Nyomukban megjelentek az invazív fafajok, amelyek egyre nagyobb problémát okoznak, utalt az erdészetvezető a bálványfára, a zöldjuharra. Közös erőfeszítést igényel ezek visszaszorítása, hogy érezhető eredményei legyenek.

A császárfa terjedése is tud meglepetéseket okozni. A Visegrádi Erdészet területén is van néhány példa rá, hogy parkolóban telepítették. A tulajdonosok csak azokat a pozitívumokat nézik, hogy gyorsan nő, nagy a levele, árnyékot biztosít. Ugyanakkor kivadult a parkolóból, és megjelent már a hegyvidéki erdőben is. Szerencsére ennek megszüntetésére közös megoldásban tudtak gondolkodni, az erdészet kérésére kivágták, és őshonos fafajokra – berkenyére – cserélték.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Fenntarthatóbb takarmányozás lárvákkal és rovarokkal

A kelet-lengyelországi Muchocin kísérleti halgazdaságában tartott tokhalak étrendje lárvából és más rovarfehérjéből áll. A kísérlet célja, hogy az eddigieknél fenntarthatóbb fehérjeforrásokkal váltsák ki a halak szokásos takarmányát. A kutatást a HiProMine nevű cég koordinálja.

Haltakarmányozás - Tudatosabbak a termelők

Harminc éve foglalkozik a haltakarmányozás kérdéskörével dr. Mézes Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Takarmánybiztonsági Tanszékének vezetője, aki azt tartja az elmúlt évtizedek legjelentősebb változásának, hogy szakmailag sokkal felkészültebbek, választásaikban céltudatosabbak lettek a termelők ezen a területen.

Pápua szarvascsőrű fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban

Pápua szarvascsőrű (Rhyticeros plicatus) fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban, az Indonézia és Új-Guinea szigetein őshonos madárfajt az európai állatkertek közül az elmúlt évben csak itt sikerült szaporítani - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák, az állatok hatékonyan bevethetők a kaszálások során akaratlanul elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

Mit legelnek a patások?

A kisebb testű, kérődző patások az energiadúsabb növényeket igyekeznek legelni, míg a lófélék - melyek általában nagyobb testűek is - kevésbé válogatósak táplálkozás közben. Számukra fontosabb, hogy legyen víz a közelben.

Nehéz szezon, rekord eredmények - befejeződött az aratás

Bár az időjárás viszontagságai extrém módon nehezítették meg a gazdálkodást, a fő kultúrákkal mégis rekordhozamokat sikerült elérni itthon a szántóföldi növénytermesztésben.

Páratlan élményt nyújt a varázslatos cseppkőbarlangok és a hucul lovak birodalma

Változatos élményeket és táji gazdagságot kínál az Aggteleki Nemzeti Park. Az igazgatóság 4 látogatóközpontja, tájháza, 7 bemutatóhelye, 1 erdei isolája és 9 különböző tematikájú, szabadon bejárható tanösvénye nyújt betekintést az Aggteleki-karszt természeti kincseibe, amelyeket a barlangokban, várak csúcsán, vízre szállva, vagy akár a hucul lovak húzta sétakocsikázás közben csodálhatunk meg.

Milliárdokat visz el az inváziós fajok elleni védekezés

A nem őshonos, invazív fajok több mint 116 milliárd euróba (42 ezer milliárd forintba) kerültek az elmúlt hatvan évben Európának. Csak a patkányok az 1960 és 2020 közötti időszakban mintegy 5,5 milliárd eurónyi (2 ezer milliárd forintnyi) kárt okoztak - állapította meg egy kutatás, amelyről a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál számolt be.